A privát buli.

Vettetek 3 üveg Tequilát. Te vettél még, narancsot, sót és borsot. Georg és Bill pedig bepakolt a kosárba egy rakás chipset is. Fizettetek, aztán irány a hotel. Amíg ők kicsit rendbe rakták a szobát, összetolták a foteleket egymással szemben, középre egy asztallal, addig te lezuhanyoztál a szobádban és átöltöztél. Mire átmentél, már ki voltak készítve a poharak és a fiúk töltöttek is.

-        Nem vártatok meg? – kérdezted szemrehányóan és leültél a Bill és Tom között lévő üres fotelbe. Bill mellett Gustav ült, Tom mellett pedig Georg.

-        De, csak töltöttünk már. – Gustav.

-        Akkor igyunk a sikeres turnétokra. – emelted poharad és koccintottatok.

-        Na az első három egymás után jön. Ez a hármas szabályunk. – mondta Georg és már töltötte is a következő kört.

-        Akkor ezt igyuk a sikeres premierre. – mondta Bill és erre is koccintottatok. Tom már töltötte is a harmadikat.

-        Ezt pedig igyuk a sikeres barátságokra. – nézett rád.

-        A barátságra. – ismételted.

Miután ezt is lehúztátok.

-        Na, akkor ihatjuk már végre úgy, ahogy én szeretem? – te.

-        Az hogy van? – Georg.

-        Pici só és pici bors a kézfejre, lehúzod, aztán narancs. – mondtad, és gerezdekre vágtál egy narancsot.

-        Rendben. – egyeztek bele.

-        Na, ide a kezeket. – mindegyiknek szórtál egy kis adag sót és borsot a kezére. – Úgy. Most pedig igyátok meg és kapjatok be egy-egy narancsszeletet.

Megitták.

-        Hú, ez így marha jó! – Gustav.

-        Elnyomja a pia amúgy gusztustalan ízét. – Bill.

-        Profi piás vagy? – gúnyolt Georg.

-        Hé! Nem is! Csak tudom mit, hogy kell inni.

Tetszett a fiúknak ez a rituálé, úgyhogy egy fél óra leforgása alatt megittatok még négy-öt adagot.

-        Rendeljünk pizzát! – állt elő az ötlettel Tom.

-        Ja, kéne egy kis kaja a szervezetemnek. – mondta Gustav, aki látszólag nem igazán bírta a piát. – Addig ledőlök egy picit, keltsetek fel, ha itt a kaja. – bement a szobájába.

-        Tudtam, hogy ő lesz az első közületek, aki kidől. – állapítottad meg nagyokosan.

-        Igen? És ki a következő? – Tom.

-        Hát azt majd, akkor, ha bejön a tippem.

-        Én vagyok az, ugye? – Bill.

-        Igen, de ne sértődj meg.

-        Dehogy is. Nem vagyok egy nagy szivacs, mint ti. Azt hiszem eszem a pizzából és én is lefekszem.

-        Bombajó a buli srácok. – Georg unottan.

-        Mit csináljunk, hogy feldobjuk? – kérdezted.

-        Mondjuk igyunk mégegyet, amíg eldöntjük. – Tom, és már töltött is.

Megittátok, utána megrendeltétek a pizzákat. Újabb két kör után Bill is távozott a szobájába.

-        Bejött. – nevettél.

Már elég jól voltál te is, de jól érezted magad. Tom és Georg is rendesen be voltak csípve már. Úgyhogy szinte csak röhögtetek minden baromságon.

-        Tom, tudtad, hogy …(neved) egy hercegnő. – cukkolt Georg.

-        Ne merészeld. – vágtál hozzá egy párnát.

-        Nem, mond csak el Georg. Ez úgy érzem jó kis sztori lesz.

-        Nem az! És nem mondja el, ha jót akar. – néztél rá szúrós tekintettel.

-        Nem félek tőled. – nyújtotta ki nyelvét és elkezdte mondani azt a bizonyos cikis barbis jelenetet. Tom fetrengett a röhögéstől. Te pedig megsértődtél.

-        Hercegnő! Őfelsége bevágta a durcát! – mondta Tom fulladozva.

-        Gondolom, ha kiröhögted magad kíváncsi leszel rá, miért fogdosta meg egy fiú Georg seggét egy buszon. – vágtál vissza.

-        Nem kíváncsi! – dobta vissza a párnát Georg.

-        Hogy ne lennék az. – fejezte be a röhögést Tom. – Iszom a szavaid. Mesélj.

-        Egy fiú a buszon, azt hitte hátulról, hogy Georg a barátnője, mert ugyanolyan volta haja. Úgyhogy belemarkolt a fenekébe. – mondtad nevetve. De ezen már Georg is nevetett.

-        Haver! Ez gáááz! – fújolt Tom.

Csengettek.

-        Biztos a pizza, nyitom. – felpattantál és kinyitottad. – Hát te? – néztél meglepetten, mikor Briant láttad meg az ajtó másik oldalán kezében három pizzával.

-        Pizzát szállítok esténként. Kicsi a világ.

-        Hát igen.

-        Túl kicsi. – állt melléd az ajtóba Tom.

-        Hello. Odaadom a pizzátokat. – nyomta Tom kezébe, aki elvette és leült.

-        Mennyivel tartozunk? – kérdezted.

-        Ajándék volt. Tőlem. Neked. – udvarolt.

-        De ezt mi is esszük, úgyhogy mond, mennyibe kerül. – jött oda Georg is.

-        Mondom srácok! Ajándék! – nem hagyta magát.

-        Mondom, ember! Nem kell ajándék! – utánozta hanglejtését Georg.

-        Köszi szépen! – mondtad Briannak.

-        És, buliztok hárman?

-        Öten kezdtük, de ketten nem bírták az iramot.

-        Látom te bírod. – nézett a 3 üvegre az asztalon, melyből már csak egyben volt ital félig.

-        Hát igen.

-        Kösz a pizzát, majd egyszer megháláljuk. – mondta Georg és visszaült a helyére.

-        Akkor jobb, ha én megyek.

-        Ezt jól látod! – kiállott oda.

-        Bocs. Nem tudom mi ütött belé. – te.

-        Akkor további jó bulizást. – mondta és elment.

-        Georg! Mi volt ez? – kérdezted ingerülten.

-        Mit akar ez a suhanc tőled? Hogy néz ki? Csóringer pizzaszállító! – mondta.

-        Először is jóképű. Másodszor már egyedül lakik és eltartja magát, azért is pizzázik.

-        Mivan, beleestél?

-        Fejezd be! – ültél le a foteledbe, és nagyon mérges voltál.

-        Jól van. Ne légy mérges, csak nem illik hozzád. Na! Jobbat érdemelsz egy londoni pizzafutárnál. – jött oda Georg térden csúszva. Elmosolyogtad magad a látványon.

-        Na inkább együnk. – mondta Tom.

Ettetek, aztán kimentél pisilni.

-        Mi volt ez? – támadta le Tom Georgot.

-        Nem hagyhattam, hogy ez a nyomi itt játssza a herceget. …(neved) a tied, emlékszel?

-        Te miattam voltál tapló?

-        Te nem tettél semmit. Valakinek el kellett küldenie ezt a kis faszt.

-        Kösz. Jó haver vagy.

-        Azon mesterkedek egész este, hogy észrevegyétek már egymás érzéseit. Tapintani lehet a feszültséget.

-        Baromság. Ő nem is…- nem tudta befejezni, mert már jöttél is.

-        Na én úgy hiszem inni kéne még egyet! – töltötted teli a poharakat. – Igyunk arra, hogy simán leiszlak titeket.

Koccintottatok.

-        Akartok játszani valami izgit? – kérdezte Georg.

-        Mit? – ti egyszerre.

-        A játék a következő. Felteszünk egy kérdést, eldöntheted, hogy válaszolsz rá vagy nem. Ha nem, akkor meg kell tenned valamit, amit mi találunk ki.

-        De semmi durvulás! – mondtad. Szívesen játszottál és nem is igazán gondoltál bele mi lehet még ebből a játékból. Te és két fiú, az egyik Tom, és már nem is voltál igazán beszámítható. De beleegyeztél.

-        Ki kezdi? – Georg.

-        Akkor, aki kitalálta. Én kérdezek tőled. – te. – Mikor szexeltél utoljára?

Tom erre elkezdett nevetni.

-        Akkor maradjunk annál, hogy nem válaszolok erre. – durcásan.

-        Akkor mondjuk, hívd fel Briant és kérj bocsánatot.

-        Te ezt előre kitervelted! – háborodott fel Georg. – Tudtad, hogy rég szexeltem és nem fogom bevallani.

-        Most már mindegy. Meg kell tenned. Vagy vége a játéknak. – mondtad szigorúan.

-        Bizony, te találtad ki. A szabály az szabály. – helyeselt kuncogva Tom

-        Oké. – add a számát.

Megadtad és már tárcsázott is.

-        Halló. Szia, Georg vagyok.---Igen, az a Georg. Csak azért hívlak, mert az előbb bunkó voltam.---Mit magyarázol? – te erre ránéztél olyan „szabály az szabály” tekintettel. – Mindegy, figyelj ide. Bocs, oké?---Ha most nem lenne itt …(neved), nyugodj meg, hogy utánad is mennék, de most nem érsz annyit sem. Úgyhogy fogd be a pofádat és fogadd el a bocsánatkérést, megértetted?---Na, ezt akartam hallani. Csá!

-        Mi volt ez? – kérdezted.

-        Ez mekkora tapló. Azt mondta, mit nyalom a seggedet, legyek férfi.

-        Paraszt! – helyeselt Tom

-        Mindegy megtetted, ügyes vagy. – vetted elő legkedvesebb mosolyod.

-        Oké, akkor menjünk tovább. Én kérdezem Tomot. – Georg.

-        Na, ez jó lesz. – Tom kicsit nyugtalanul.

-        Mikor voltál utoljára féltékeny?

-        Most utállak Georg!

-        Na! Nem utálkozunk, válaszolj! – utasítottad őt, hisz kíváncsi voltál mit fog válaszolni.

Hát jó! Én nem akarok semmi cikiset csinálni. Úgyhogy őszinte leszek! Mikor azt hittem, Gustavval együtt aludtatok. – hazudta, pedig majd megölte a látvány, amikor Briannal iszogattál a parton.