Nem kell izgulni!

Miután a kis közös zuhanyzás véget ért, felmentetek a szobádba és Tom odaadta forgatókönyvet.

-        Én már idefele a kocsiban elolvastam. Lemegyek eszek valamit, te olvasd el.

-        Jó, van egy rakás süti a hűtőben, egyél!

-        Hm, süti. Már itt se vagyok. – adott egy puszit és lement.

Te leültél az ágyadra és elkezdted olvasni.

--Egy középiskola udvarán játszódik az első jelenet. Egy lány magányosan ül egy fa alatt és reggelizik. Csak távolról figyeli iskolatársait, akik kisebb nagyobb csoportokba verődve ülnek körbe asztalokat, és nagyon jól érzik magukat. A lány a kezében tart egy szórólapot, melyre az van írva: „ Évzáró bál, mához egy hónapra, a tornateremben, 17h-kor!”

Az álma ez a bál. Szomorúan teszi zsebre a papírt, és ekkor megpillant egy srácot. Újnak tűnik. Helyes srác. Különc öltözékben, mint a lány is. Ahogy a srác sétál az udvaron a többiek utánafordulnak. Vannak, akik nevetnek rajta, vannak, akik összesúgnak a háta mögött. De a srác nem tűnik szomorúnak. Emelt fővel megy végig köztük, és kicsit sem érdekli őt más. Meglátja a fa alatt ülő lányt, aki mióta kilépett az udvarra elbűvölve bámulja őt. A srác odamegy hozzá, kezet nyújt neki, bemutatkoznak, majd leül mellé.

Innen felpörögnek az események.

Összevágva pár jelenet:

-összeölelkezve ülnek a fa alatt egy pokrócon, egymást etetve nevetgélnek

-fotóautómatában grimaszolva csináltatnak fényképeket magukról

-kergetőznek a mólón s mikor a fiú elkapja a lányt, a naplementében elcsattan az első csók

-a fiú egy fekete virág formájú karkötőt ad a lánynak, ezzel meghívva a bálba

A bál estéjén a lány csodaszép fekete estélyi ruhában áll az iskola előtt és várja párját. A bejárat fölötti órát nézi, amin az idő egyre csak telik. De ő sehol. Elkezd esni az eső. A lány csalódottan kezd sétálni hazafelé, mikor egy csapat srác ordítozva, baseballütővel fut el mellette.

Rossz érzése támad. Tudja, hogy ez csak egyet jelenthet. Elkezd futni arra, ahonnan a srácok jöttek. És igaza van. Ő ott fekszik. Vérzik. A lány letérdel mellé és szerelme fejét az ölébe veszi. Csak kiabál segítségre várva. A fiú megsimítja a lány arcát és mélyen a szemébe néz. Egy utolsó csókra vár. A lány könnyes szemmel hajol közelebb hozzá és megcsókolja. Mikor ajkuk eltávolodik egymástól a fiú már nem él. A lány hatalmasat ordít: „Nem!”, majd lefekszik szerelme mellé a földre, és a mellkasára hajtja fejét.

Az utolsó jelenetben hajnal van. A lány, kezében a fekete virággal, szakadó esőben ül a fa alatt, ahol először találkoztak. Ismét magányosan. ---

-        Na hogy tetszik? – ült le melléd Tom.

-        Ez nagyon szomorú. – töröltél le egy könnycseppet az arcodról.

-        Így beleélted magad? Akkor mi lesz, mikor ezt neked kell eljátszanod?

-        Nagyon tetszik. De csókolóznom kell Billel. Nem is egyszer.

-        És? Zavar?

-        Nem tudom. Fura. Téged nem zavar majd?

-        Miért? Ez csak színészkedés. Ügyes leszel.

-        Remélem.

-        Na aludjunk. Fárasztó két nap áll előttünk, nekem elhiheted.

-        Szeretlek.

-        Én is téged.

Összebújtatok és már aludtatok is.

Reggel, már korán felkeltél. Izgatott voltál, és nem tudtál aludni. Elmentél vásárolni, rendet raktál és reggelit csináltál Tomnak.

-        Jó reggelt! – jött le a lépcsőn.

-        Neked is. Ez az első reggel, hogy együtt kelünk.

-        És még reggelit is csináltál?

-        Igen. Gondoltam éhes leszel.

-        Mindig az vagyok. Mióta vagy fenn? – kérdezte és közben nekilátott a reggelijének.

-        Pár órája.

-        Izgulsz mi?

-        Nagyon.

-        Meglátod szórakozás az egész. Billel eljátszátok, amit el kell, mi is a mi részünket és kész is. Nem kell izgulnod.

-        Mikor megyünk? És hova?

-        Elvileg 4-kor találkozunk a stábbal itt nem messze. Egy sulit béreltek ki, ami illik az elképzelésbe. A srácok nemsoká átjönnek. Ilyenkor mindig tartunk egy kis kupaktanácsot, nem baj?

-        Dehogy.

Csengettek.

-        Ezek ők lesznek, nyitom. – Tom.

-        Ez gyors volt.

-        Sziasztok. – köszönt Georg és adott egy puszit.

-        Rég láttalak! – ölelt meg Gustav.

-        Szia. – adott puszit Bill is.

-        Én felmegyek a szobámba, ti csak tanácskozzatok. – mondtad és felsiettél.

-        Mi baja van? – Georg.

-        Fogalmam sincs. Eddig semmi nem volt. – Tom.

-        Baj lenne, ha…- Gustav.

-        Nem, menj csak. – modta Tom.

Gustav utánad ment a szobádba.

-        Bejöhetek?

-        Persze, gyere.

-        Mi bajod?

-        Semmi.

-        Ne hülyíts! Látja mindenki.

-        Csak izgulok. Ez a forgatás..

-        Csak ennyi? – kérdezte gyanakvóan.

-        Csókolóznom kell Billel.

-        Mi a problémátok ezzel?

-        Mi ez a többes szám?

-        Bill is olyan érdekes volt reggel, mielőtt idejöttünk. Megkérdeztük mi baja, azt mondta csak furcsa neki, hogy veled kell csókolóznia.

-        Nem szoktam csak úgy csókolózni akárkivel. Főleg, ha van barátom. Pláne nem ennyi ember előtt. Sőt mennyien fogják ezt látni a tv-ben? Pár millióan?

-        Ő is pont ezt mondta.

-        Na látod, nem kitalálom.

-        Tedd túl magad ezen, vagy ne vállald el. De azt nem szeretném.

-        Jól van. Azt hiszem igazad van. Nem nagy ügy.

-        Helyes. És ne izgul, jó móka lesz. Én most lemegyek a fiúkhoz. Lassan készülődj el, nemsoká indulni kéne.

-        Oké.

A fiúk lent megbeszélték az elképzeléseiket. Ezzel elvoltak egy darabig.

-        Baba, gyere! Indulni kéne! – kiáltott fel Tom. – Hol van már ez a lány?

-        Ha engem hívnál babának, én sem jönnék. – röhögött Georg.

-        De neked nem is olyan finom a bőröd, mint egy babának! – védte meg magát Tom, de közben ő is rájött hogy ez furcsán hangozhatott az ő szájából. A többiek jót röhögtek rajta.

-        Édes vagy. – mondtad és lejöttél a lépcsőn. Ölelted volna át, mikor megcsörrent a telefonja.

-        Igen? --- Szia. --- Még nem, miért? Mi van benne? --- Akkor ez Bill dolga. --- Ja, az más! Át tudod faxolni ide most? --- Ok várom, köszi. Szia.

-        Mi van? Mi az én dolgom? – érdeklődött Bill.

Tom odament a faxgéphez. – Friedrich hívott, hogy láttam e már a mai újságot. – közben megjött a másolat.

-        Mi van benne? – Bill.

-        Hát van itt egy címoldal, amin kézen fogva álltok egy liftben és …(neved) bemutat. – nézett rád kérdően Tom.

-        Mondtam, hogy címlapon lesz az ujjad! – nevetett rád Bill.

-        Te bemutattál a fotósoknak? – Gustav meglepetten.

-        Be én! – te büszkén.

-        Megérdemelték! – Bill.

-        Idézem: „ Bill szerint az ő barátnője a legszebb a világon.” „A titokzatos lány bemutat az újságíróknak!” – olvasta fel Tom a képhez tartozó feliratokat.

-        Baromság! Nem is ezt mondtam. Az a kretén megsértette …(neved)-et. – Háborodott fel Bill és elmesélte az egészet.

-        Melyik volt az? – Tom. – Remélem elintézted Bill!

-        Felhívtam a főnökét. Valószínűleg ma már nem ott dolgozik.

-        Helyes. Ha valaki téged sérteget, az engem is. – fordult feléd Tom. – Durva, hogy bemutattál. Imádlak!

-        Azt hittem mérges leszel. – te meglepetten.

-        Dehogy. Büszke vagyok az én vagány csajomra. – rántott magához és vadul megcsókolt. – Be is indított!

-        Hahó! Örülök, hogy egészséges a szexuális életetek, de el kéne indulnunk. – Gustav.

-        Ja! Éjjel legyél nagylegény haver! – Georg.

-        Ha tudnád, mennyire az vagyok. – büszkélkedett Tom.

-        Tényleg mennünk kéne, mielőtt az én szexőrült párom teljesen elszáll magától. – te.

Elmentetek a fogatás helyszínére. Az egész stáb ott volt már. Kimentetek a suli udvarára, ahol a rendező várt titeket. Köszöntötte a fiúkat, majd téged is.

-        Szia. Én Nick vagyok, a rendező.

-        Szia. …(neved) vagyok.

-        Tényleg olyan szép vagy, ahogy Tom mondta.

-        Köszönöm. – szégyenlősen.

-        Na akkor fiúk, és …(neved). A mai délután a következőképpen fog zajlani. Felveszünk egy benti jelenetet, a fótóautómatásat. Aztán itt az udvaron vesszük fel, ahogy a fiúk zenélnek. Ez jó is lesz sötétedéskor. A mólónál az első csókot pedig naplementekor, innen nem messze. Aztán mára kb ennyi. …(neved), neked még ki kell választani a holnapi báli ruhát. Majd mindjárt bemutatom, az öltöztető kolléganőt, Rithát. Holnap pedig már hajnalban kezdünk. Az a nap hosszabb lesz. Még felveszünk pár zenélős jelenetet, a fa alatti megismerkedést, Bill és …(neved) utólsó együtt töltött perceit és azt, mikor …(neved) napfelkeltekor itt ül a fa alatt egyedül Bill halála után. Ja és még várok egy engedélyre az egyik jelenethez, amit utólag találtam ki. Azt majd akkor elmondom, ha megkapom. Sűrű két nap lesz és fárasztó, de ismertek srácok. Tökéletesnek kell lennie.

-        Tuti az lesz. – Tom.

-        Naná! – Bill.

-        Na, akkor irány. Bent pár termet öltözővé alakítottunk. Ritha, gyere légy szíves!

-        Igen? – jött oda.

-        Ő itt …(neved), a főszereplő lány.

-        Ó, szia! Örülök. Ritha vagyok.

-        Én is örülök.

-        Válasszátok ki a ruháit. Főleg a holnapi bálit, hogy hajnalban már ne kelljen ezzel foglalkozni. Ja és …(neved), látom izgulsz, hidd el nem kell.

-        Oké. Na gyere. – kísért az öltöződbe.

Nagyon meg voltál illetődve. Saját öltöződ van, saját jeleneted. Még mindig alig hitted el, hogy itt vagy.

-        Nem kell izgulnod.

-        Mindenki csak ezt tudja ma mondani. Próbálok.

-        Na, mára két ruha kell. Lássuk. Én választottam Bill ruháit is. Valami olyat keresek, ami passzol.

-        Rajta mi lesz?

-        Egy sötétszürke farmer, világosbarna póló, a szokásos kiegészítői és egy barna kockás baseball sapi. Szoknyát vennél fel inkább vagy nadrágot?

-        Nadrágot.

-        Akkor mit szólsz ehhez a sötétbarna nacihoz, ezzel a kockás ujjatlan toppal? Ja és egy nagy napszemüveg. A hajadat kiengedjük, de kis hullámot azért teszünk bele. Mit szólsz?

-        Nekem tetszik.

Na, akkor ezeket vedd fel és irány a smink. Addig keresek valami szexisebbet a mólós jelenethez.