Finoman megpuszilt, aztán megcsókolt... Egész nap beszélgettünk, csókolództunk. Már nagyon hiányzott, hogy kettesben lehessünk. Persze Luckyt is kellett hagyni egy picit, hogy Billt nyúzhassa, mert már ő is hiányolta.:) Este TV-t néztünk. Miután lekapcsoltuk, valamiért nem tudtam elaludni, csak forgolódtam össze-vissza.

-Mi a baj?-, Fordult felém Bill.

-Semmi, csak valahogy olyan kényelmetlen most az ágy... Nem tudom mi a baj.-, Ültem fel.

-Gyere ide!-, Ült fel, és az ölébe húzott úgy, hogy a mellkasára tudtam hajtani a fejem.

-Így már jobb!-, Bújtam hozzá, ő pedig a hátam kezdte simogatni.

-Anyuékhoz el kellene néznünk...-, Bill

-Mikor mentek?-, én

-Valamikor hétvégén, de örülnének, ha velünk jönnétek. Mármint te és Sarah.-, Bill

-De nem zavarnánk?-, Néztem rá.

-Ne aggódj már mindenért!:)-, Csókolt meg.

-Jó, csak... -, A számra tette az egyik ujját.

-Nincs semmi csak, nemleges választ pedig nem fogadok el!:)-, Bill

-Rendben, meggyőztél.:)-, Öleltem át a nyakát.

-Jó a meggyőző képességem, tudom.:)-, Bill

-Kis egoista!-, Pusziltam meg a száját nevetve.

-Szeretlek!:)-, Bill

-Én is téged, és nagyon örülök, hogy újra itthon vagy.:)-, Döntöttem a homlokom az övének.

-Én is örülök, mert már nagyon hiányoztatok., legfőképp te.:)-, Ölelte át a derekamat.

-Soha nem akarom, hogy ennek az álomnak vége legyen... -, Bújtam a nyakához.

-Ha rajtam múlik, nem is lesz!:).-, Hajtotta a fejét a vállamra... Szombaton reggel elindultunk Billék szüleihez. Tom kocsijával mentünk, mert csak abban fértünk el kényelmesen négyen. Mikor megérkeztünk, Billék a saját kulcsukkal mentek be.

-Megjöttünk!-, Kiabálták, mikor beléptünk a házban.

-Jaj, végre itt vagytok!-, Rohant ki Simone a konyhából és magához ölelte a két fiút.

-Annyira hiányoztatok már!-, Mondta könnyes szemekkel, de egy pillanatra sem engedte el őket.

-Ti is hiányoztatok!-, Ölelték át anyjukat.

-Hé, én el lettem felejtve?-, Szólalt meg számonkérően, de mosolyogva Gordon.

-Dehogy, csak anyu letámadott minket!-, Mondta nevetve Tom.

-Még szép, hogy letámatalak titeket, hiszen már negyed éve nem is láttalak titeket.-, Simone

-Te is hiányoztál, Gordon!:)-, Ölelték most őt meg a fiúk.

-Ti is hiányoztatok!:)-, Ölelt vissza.

-Gyerekek, ha éhesek vagyok, szóljatok, jó?-, Simone

-Rendben, de szerintem még korán van.-, Bill

-Nem baj, addig menjetek ki a kertbe, vagy csináljatok, amit szeretnétek!-, Mosolygott ránk Gordon.

-Rendben, kinézünk.-, Tom

-Nem kéne előbb lepakolni?-, én

-De, jó ötlet!-, Bill

-Akkor menjetek fel!:)-, Simone

-Ok.-, Válaszoltuk egyszerre, aztán felmentünk a fiúk szobáiba.

-Olyan jó a szobád! -, Mondtam, miközben ő a szekrényébe pakolta a cuccait.

-Hát, már elég régies, mivel utóljára tizenéves koromban rendeztem át.- Ölelt át hátulról.

-Pont ezért jó. Így olyan, mintha a kamaszkorodba léptem volna. Valahogy olyan, mintha közelebb kerülnék hozzád.-, Simogattam a kezét.

-Hááát... A kamaszkorom történetét jobb, ha nem ismered!-, Nevette el magát, és megcsókolta a nyakam.

-Miért, miket csináltál? Ha azt mondod, hogy egy csomó lányt hoztál ide...-, Fordultam vele szembe.

-Neeem, dehogy! Azt csak Tom csinálta.:)-, Bill

-Akkor miket csináltál?-, Ültem az íróasztalára.

-Huh, hát...-, Vakargatta a fejét pirulva.

-Na, hallgatlak!-, Dőltem hátra, így a falnak tudtam támaszkodni.

-Hát, néha volt, hogy ellógtunk a suliból, meg belógtunk egy kertbe, ahol volt medence. Mondjuk ezt csak az éjszaka közepén mertük megcsinálni, mert nem akartuk, hogy rendőrt hívjanak.-, Bill

-Nem állna neked jól a csíkos rabruha.-, Öleltem át mosolyogva a nyakát, és közelebb húztam magamhoz.

-Hát, nem szívesen élnék rácsok mögött fura pasasokkal.-, Mondta, mire elnevettem magam.

-Nem örülnék, ha nem lehetnék veled...-, Bújtam hozzá.

-Hát, hitvesi látogatás létezik...-, Vigyorott, mire picit pofoncsaptam, persze úgy, hogy ne fájjon neki.

-Te kis!...-, Vigyorogtam rá.

-Hm, verekszünk?-, Vigyorgott rám.

-Csak én, te nem üthetsz vissza!-, én

-Soha nem bántanálak!-, Mondta komolyan, és a szemembe nézett.

-Tudom! Melletted biztonságban érzem magam...-, én

-Vigyázok is rád!-, Puszilta meg a homlokom.

-Tudom, szeretlek!:)-, én

-Én is téged!-, Csókolt meg.

*Toméknál*

-Cica!-, Szólt neki Tom, miközben a lány a szekrényben pakolászott.

-Mondjad!-, Fordult az ágyon fekvő Tom felé, aztán odasétált hozzá.

-Mi lenne, ha elugranánk a közelben lévő kisboltba fagyiért?-, Húzta maga mellé.

-Benne vagyok!:)-, Csókolta meg.

-Gyere!-, Húzta fel mosolyogva az ágyról, és elindultak lefelé.

-Anyu, elmegyünk fagyiért, ok?-, Szólt be a konyhába Tom.

-Rendben, adjak pénzt?-, Simone

-Nem, van nálam!:) Na elmentük!-, Mentek az ajtó felé.

-Sziasztok!:)-, Simone és Gordon.

-Most merre?-, Kérdezte Sarah.

-Erre!-, Indult el Tom a bolt felé...