-Tessék?-,Néztem rá már a szobámban.

-Ugyebár mi nemsokára elindulunk turnézni...-,Kezdett bele.

-Aha...-,Lettem pici szomorú.

-Szóval, nem szeretném, ha hónapokig nem látnánk egymást, és jó lenne, ha tudnánk valamiféle megoldást találni arra, hogy néha velünk gyere/gyertek.-,Bill

-Igen, az tényleg jó lenne...Csak az a baj, hogy nem hiányozhatok olyan sokat, mert ez az utolsó előtti évem, és fontos, hogy jó legyen a bizonyítványom.-,én

-Igen, tudom, de valahogy meg lehetne oldani, hogy amikor mondjuk szüneted van, velünk gyere?-,Bill

-Hát, azt igen, csak kell anyuék beleegyezése is.-,én

-Persze, nem is úgy gondoltam, hogy a hátuk mögött.-,Ült le mellém az ágyra, és az ölébe húzott.

-Nem megyünk el valahova?Hét eleje óta itt punnyadok a házban.-,én

-De, menjünk, én se mozdultam ki mostanában.-,Bill

-Akkor átöltözöm, jó?-,Néztem rá.

-Kiválaszthatom, hogy mit vegyél fel?-,Nézett rám nagy szemekkel.

-Válaszd!-,Nevettem el magam.

-Mondjuk, ezt a felsőt, ezt a gatyát, és ez a csizmát.Vette ki a szekrényemből a dolgokat.(A nadrág egy egyszerű, trapézszárú farmert volt, a felső egy fehét blúz szerű dologXD, a csizma pedig egészem a térdem alattig ért, fekete, és picit magasított sarkú.)Miután felöltöztem, elismerően végignézett rajtam.:

-Tökéletes!:)-,Mosolygott elégedetten.

-Csak a ruhák jók.:)-,Mondtam pirulva.

-Egy ruha önmagában nem szép; a viselője teszi azzá.:)-,Ölelte át a derekam, és lehajolt hozzám.

-Köszi!:)-,Néztem a szemébe, aztán megcsókoltam.

-Megyünk?-,Mosolygott rám.

-Aha, menjünk!:)-,Miután a kabátomat is felvettem, elindultunk sétálni a parkba. Pár nap múlva (kedden) már a hó is esett, és elég hideg volt.Mivel a fiúk megint nem voltak itthon, ezért egyedül battyogtam hazafelé.

-Szia Emma!:)-,Köszönt rám Jannet, mikor már a házunk ajtajában álltam.

-Szia!Hogy vagytok?:)-,én

-Köszi, jól!És ti?:)-,Jannet

-Mi is megvagyunk, csak a fiúk nincsenek itthon sajnos...-,én

-Mikor jönnek?-,Jannet

-Holnap este...És a picúr hogy van?:)-,én

-Hannah, vagy ő?-,Mutatott a végén a hasára, és elnevette magát.

-Mindkettő.:)-,én

-Köszi, jól.Csak egy kicsit sokat mocorog.Van egy olyan sejtésem, hogy egy kis David Backam lesz belőle.:D-,Jannet

-Hát, nincs kizárva!:)-,én

-Amikor mászkálok, akkor mindig alszik, amikor meg ledőlök, elkezd rugdosni.:D-,Jannet

-Az jó lehet!:)-,én

-Igen, fantasztikus érzés, mikor először megmoccan.Mikor érzed, hogy ő tényleg a tiéd, hogy benned él. Egyszerűen leírhatatlan.:)-,Én annyira meghatódtam, hogy a szemem is könnyes lett.

-Ez annyira megható!:)-,én

-Egyszer majd te is át fogod élni ezt.:)..Na meg a sok hát és derékfájást, meg a terhesség egyéb kellemetlen tüneteit is, megnyugtatlak!:D-,Jannet

-Azt a 9 hónapot majdcsak kibírom valahogy!:)-,én

-Ki fogod, ne aggódj!Na, én megyek, mert be kell vásárolnom.-,Jannet

-Menj csak, én meg megyek tanulni.

-Rendben, szia!:)-,Jannet

-Szia!:)-,én...

-Szia!:)-,Jött be fél 7-kor egy tálcával a kezében Bill szombat reggel a szobájába.

-Szia!:)-,Nyújtózkodtam egyet, aztán a pólójánál fogva magamhoz húztam.

-Hogy aludtál?-,Mosolygott.

-Nagyon jól!Melletted csak úgy szoktam...kivéve amikor egész éjjel forgolódsz és lehúzod rólam a takarót!-,én

-Tényleg szoktam forgolódni?-,Nézett rám nagy szemekkel.

-Nem, csak vicceltem!:)-,én

-Hé, te szemtelen!-,Kiáltott fel, és lefogta a kezem a fejem fölött.

-Naaa, engedj el!-,Nevettem.

-A-a!-,Ingatta a fejét ördögien vigyorogva, és megcsókolta a nyakam.

-Légyszi!-,Pislogtam rá.

-Nem!:)-,Hajolt az ajkaimhoz.

-Légyszi, légyszi, légyszi!-,Néztem rá boci szemekkel.

-Nem, nem, nem!:)-,Suttogta.

-Lééégysziii!-,én

-Úgyse engedlek el!:)-,Nézett a szemebe, és lassan megcsókolt.

-Gonosz dög!-,Kacagtam fel halkan, és visszacsókoltam.

-Kis boszorkány!-,Nevetett.

-Menni kéne...-,Simítottam végig a hátán.

-Aha...Most annyira nincs kedvem!-,Furta  fejét a nyakamba, és vett egy mély levegőt.

-Lucky is alszik még.:)-,Nézett a kutyusra, aki a kicsi kosarában szunyókált.

-Ühüm...Olyan kis cuki!:)-,én

-Ajj, miért kell nektek ma suliba menni?-,Sóhajtott fel.

-Azért, hogy 24.-én-vagy mikor -ne kelljen bemenni.De örülnék, ha ezt a napot megadnák szünetnek...Bár azt mondták, hogy csak valami osztályprogram lesz, és 11-kor már elengednek.-én

-Az jó, legalább nem leszel sokáig távol tőlem.:)-,Feküdt mellém és átölelte a derekam.

-Mit csináltok ma?-,Nyújtózkodtam, és a mellkasára hajtottam a fejem.

-Ma pihenőnapunk van, merthogy olyan sok koncertünk volt mostanában.-,Bill

-Elmegyünk zuhanyozni?-,én

-Aha, menjünk!:)-,Álltunk fel, és a fürdőszobába mentünk...

-Mi van itt?-,Néztünk Billel a kocsiból a suli kapuja felé, ahol hatalmas tömeg állt, és egy mentő.

-Fogalmam sincs!-,Szálltunk ki, és a tömeg felé indultunk.Bill kicsit lemaradt, hogy ne ismerjék fel.A távolból egy lányt láttam a földön feküdni, előtte közvetlen egy kocsi állt.Mikor közelebb mentem, villámként csapott belém a felismerés:

-Úristen!Becky!...