182. rész
-Jó reggelt!:)-,Bújtam hozzá.
-Neked is!:)-,Fordult meg.
-Mikor kell megint suliba menned?-,Ölelte át a derekam.
-Huh, csütörtökön.-,én
-Akkor ma csak az enyém vagy.:)-,Húzott magához.
-Ühüm...Csakis a tied!:)-,A fejem a mellkasára hajtottam.
-Szeretlek!:)-,Bill
-Én is téged!:)-,Csókoltuk meg egymást.
-Elmegyünk zuhanyozni?-,Bill
-Együtt?-,Néztem a szemébe.
-Aha.:)-,Bill
-Öhm, inkább most egyedül mennék...-,én
-Miért?-,Nézett rám kiskutya szemekkel.
-Csak most szeretnék egyedül. Ne haragudj!-,Öleltem meg.
-Jó, menj csak, semmi gond!-,Erőltetett mosolyt az arcára.
-Látom, hogy rosszul esik...-,Simogattam meg az arcát.
-Nincs semmi baj, tényleg!-,Hunyta le a szemeit.
-Biztos?-,Kérdeztem aggódva, és tovább simogattam.
-Biztos.-,Mosolygott és sóhajtott egyet.
-Sietek, jó?-,Söpörtem el finoman a szemébe lógó tincseket.
-Rendben, de én szerintem még nem kelek fel.-,Nevette kicsit el magát.
-Ok, én azért lezuhanyzom.:)-,Pusziltam meg a száját.
-Várlak!:)-,Csókolt meg. Gyorsan lezuhanyoztam, és visszamentem hozzá.
-Nem aludtál el?:)-,én
-A-a...Megvártalak.:)-,Hunyta le a szemét. Hirtelen nagyon begörcsölt a hasam. Lefeküdtem mellé és hozzá bújtam.
-Mi a baj?-,Kérdezte, mikor észrevette, hogy valami nem stimmel.
-Fáj a hasam...-,Hunytam le szemeimet.
-Mitől?...Oh, értem. Gyere ide!-,Húzott magához, és a kezét a hasamra téve ölelt át.
-Jobb így?-,Kérdezte halkan.
-Aha, kicsit.-,én
-Hozzak valamit?-,Puszilta meg az arcom.
-Nem kell, köszi!-,Bújtam még szorosabban hozzá.
-Ok!-,Puszilta meg a homlokom...Másnap reggel egyedül ébredtem.
-Szia Lucky!:)-,Köszöntem álmosan a mellettem fekvő kutyusnak.
-Bill gazdi hova tűnt, hm?-,Simogattam a fejét.
-Gyere, megkeressük!:)-,Vettem fel, és kisétáltam a konyhába.
-Hm, vajon hol lehet?-,Tűnődtem el.
-Engem kerestek?:)-,Ölelt át hátulról, és megcsókolta a nyakam.
-Ühüm, hiányoltunk.:)-,Fodultam felé, miután letettem Luckyt.
-Bocsi, csak nem tudtam már aludni, és Tommal beszélgettünk.
-Sarah?-,Öleltem át a derekát.
-Nem aludt itt, mert a rokonainál van.:)-,Ölelt át ő is, és a vállamra hajtotta a fejét.
-Ahj, holnap suli...-,Nyavajogtam.
-Gyorsan eltelik a hét, nyugi!:)-,Puszilta meg a nyakam...Szerdán épp sétáltam az utcán, mikor valaki megdobott egy hógolyóval.
-Hé!-,Fordultam hátra nevetve.
-Szia!:)-,Köszönt Becky.
-Te is hazafelé mész?-,én
-Aha, csak lenne egy kérésem...-,Becky
-Micsoda?-,én
-Öhm, tudnál segíteni angolból? Valamit nem értek.-,Becky
-Persze. Ráérsz most?-,én
-Aha.:)-,Becky
-Menjünk hozzánk, és elmagyarázom.-,én
-Ok!:)-,Becky a fél délutánt nálunk töltötte, mert megírtuk a többi leckét is. Miután haza ment, olvastam, meg hasonlók. Csak 8-kor jött át Bill. Épp a konyhában ügyködtem valamit. Mögém osont, és eltakarta a szemem.
-Ki vagyok?:)-,Suttogta.
-Hm, nem is tudom...:)-,én
-Nem?-,Kérdezte csodálkozva, de éreztem, hogy mosolyog.
-A-a...Segíthetnél egy picit.:)-,én
-Ok!:)-,Lassan megpuszilta a nyakam.
-Na, meg van már?:)-,Hajtotta a fejét a vállamra, majd átölelte a derekam.
-Kezdem sejteni.:)-,Simítottam végig a karján.
-Akkor jó!:)-, Felé fordultam, és megcsókoltam.
-Tudod mi jutott az eszembe?-, Támasztotta a homlokát az enyémnek.
-Mi?-,Mosolyogva néztem a szemeibe.
-Mi lenne, ha kicsit lelépnénk. Pár napra elmehetnénk a nyaralónkba, csak hogy egy kicsit még ketten lehessünk.:)-,Bill
-Jó ötlet!:) Mikor szeretnél indulni?-,én
-Holnap reggel.:)-,Bill
-Huh, holnap? Ok, ha két napot hiányzom, az mondjuk nem annyira gáz.:)-,én
-Ok, akkor felhívom Davidet, hogy pár napig ne nagyon számítson rám.:)-, Vette elő a telefonját.
-Rendben, én beszélek Silviával.-, Mentem az emeletre a szobájába. Bekopogtam az ajtón.
-Csókolom! Zavarok?:)-, én
-Nem, gyere csak be!:)-,Silvia
-Szóval...Arról lenne szó, hogy Billék ugye 22.-én indulnak egy 3 hónapos turnéra, és még szeretnénk egy kicsit ketten lenni. Úgyhogy ő azt találta ki, hogy így ketten elmehetnénk a nyaralóba.-,én
-És, mikor jönnétek hza?-,Silvia
-Hát, szerintem már vasárnap este. Így csak 2 napot hiányoznék, és nem maradnék le túl sok mindenről.-,én
-Hát, ha be tudod pótolni, és minden egyéb dolog rendben van az iskolával kapcsolatban, akkor felőlem mehettek.:)-,Silvia
-Oh, köszönm!!!-,Öleltem át szorosan.
-Na menjél csomagolni!:)-, Simogatta meg a hátam.
-Rohanok!-,Futottam ki a szobából. Alighogy kiléptem, Billbe ötköztem, aki akkorra már az ajtó előtt állt.
-Na?:)-,Ölelte át a derekam.
-Megengedte!:)-,Öleltem át boldogan a nyakát.
-Gyerünk pakolni!:)(-,Fogta meg a kezem, és a szobámba húzott.
|