-Gonosz vagy!...Még most is sajog miattad a hátsóm, ugyanis arra estem rá.-,Bill

-Bocsi!:)-,Csókoltam meg engesztelés képpen.

-Ennyivel most nem elégszem meg.-,Mondta "sértődötten".

-Naaa, ne legyél ilyen...Légyszi!-,Bújtam a nyakához.

-Hm...Még meggondolom.-,Bill

-Ne legyél undok!-,Öleltem át a nyakát.

-Jó, megpróbálok nem az lenni.-,Ölelt át.

-Mi lenne ha...:)-,Kezdtem bele.

-Ha?:)-,Nézett rám kíváncsian, és megpuszilta a szám.

-Ha csinálnánk kakaót, és egész nap ki se moccannánk a jó meleg szobából?:)-,Néztem a szemébe.

-Jó ötlet, benne vagyok!:)DVD-zünk, meg ilyenek, ok?-,Bill

-Ok, jól hangzik!:)-,Bújtam még közelebb hozzá.

-Szeretlek!:)-,Suttogta a fülembe.

-Én is téged!:)-,Csókoltam meg a nyakát.Nemsokára bementünk a szobájába és filmet néztünk. Kiderült, hogy az "Egy rémrendes család"-ot Németországban is adják-nagy örömömre.:D Billel azt kezdtük nézni, és időnként a földön fentrengtünk a röhögéstől.XD

-Eddig még nem nagyon néztem ezt a sorozatot, de nagyon tetszik!-,Mondta nevetve.

-Én már otthon is rengeteget néztem, ez az egyik nagy kedvencem. Annyira vicces.:)-,én

-Az, nagyon király!:)-,Puszilt meg.

-Fel fogom venni az összes részét, az biztos!XD-,én

-Vajon hány epizódja lehet?-,Tűnődött el Bill.

-120.-,Vágtam rá azonnal, mire kicsit furcsán nézett rám.

-Pontosan mióta is nézed te ezt a sorozatot?-,Bill

-Elég régóta.:)-,én

-Ah, akkor már értem...Bújj ide!:)-,Húzott közel magához.

-Hiányozni fogsz!-,Mondtam kicsit rosszkedvűen.

-Te is!...Próbálok nem gondolni rá, hogy itt foglak hagyni 3 hónapra, de...minnél jobban telnek a napok, annál rosszabb lesz.-,Bill

-Gyorsan el fog telni, és megyek majd ki hozzátok, amikor csak tudok.-,Simogattam meg nyugtatás képp az arcát, bár én is elég szomorú voltam.

-Tudom, csak...félek, hogy valami bajod esik, amíg nem vagyok itthon.-,Bill

-Nem lesz semmi gond!-,Ekkor vettem észrre, hogy kezd könnyes lenni a szeme.

-Bill, ne szomorkodj, hallod?-,Húztam magamhoz, és megpusziltam az arcát.

-Igyekszem!-,Vett nagy levegőket.Én is egyre idegesebb lettem, és egyre jobban nőtt rajtam a nyomás. De mit mondhanék?Én választottam ezt az életet, és az első perctől fogva tudtam, hogy lesznek ilyen időszakok is az életünkbe. Elfogadom, hogy Billnek ez a munkája, és én ezzel együtt is szeretem őt!

-Hogy tudsz ennyire megértő lenni?-,Bill

-Úgy, hogy szeretlek!:)-,Simogattam a hátát.

-Köszönöm!-,Suttogta halkan, és a fejét a vállamra hajtotta.

-Szeretlek, Bill!:)-,én

-Én is téged, Cica! Nem is tudod, hogy mennyire!:)-,Csókolt meg.

-Nem vagy éhes? Már 1 óra is elmúlt.-,Bill

-De, egy kicsit.Eszünk valamit?-,én

-Persze, gyere!:)-,Húzott fel kicsit vidámabban.A vasárnapunk gyakorlatilag csak pihenésből állt. Hétfő délelőtt Bill átjött hozzánk, és kint a kertben játszottunk Luckyval.

-Jó, hogy vettél neki ruhát, legalább nem fog megfázni.:)-,Bill

-Aha, és még jól is áll neki!:)-,én

-Igen, nagyon aranyos.:)-,Ölelte át a derekam.

-Hát igen, az én választásom!-,Húztam ki magam.

-És még én vagyok egoista, mi?-,Nevette el magát, és lerántott a hóba.

-Te bolond! Meg fogunk fagyni!-,Nevettem.

-Majd felmelgítjük egymást.:)-,Puszilta meg a szám, miután fölém hajolt.

-Ok.:)-,Öleltem át a nyakát és közelebb húztam magamhoz.

-Lucky, ne ugrálj!-,Szólt rá nevetve Bill, mert a kutyus össze-vissza ugrált minket, amiért nem vele foglalkoztunk.

-Naaa, Lucky, te kis rosszaság!-,Kezdtem játszani vele.

-Most, hogy van rajta ruha, legalább látjuk a hóban.:)-,Bill

-Aha, különben csak a szeme látszana. Igaz Kicsim?-,Pusziltam meg Luckyt, amin Bill csak mosolygott.

-Gyerekek! Lassacskán nem jöttök be? Meg ne fázzatok!:)-,Szólt ki Silvia.

-De, nemsokára megyünk!:)-,Bill

-Rendben!:)-,Ment vissza a házba.

-Annyira szeretem a havat, csak az nem jó benne, hogy ennyire hideg.-,Állt fel, és engem is felhúzott.

-Igen, kár, hogy a meleg havat még nem találtál fel!:)-,Öleltem át a derekát, és megcsókoltam.

-Hajolj le, kezd fáradni a lábam!:)-,Mondtam, mivel addig lábujjhegyen kellett állnom a magasságkülönbség miatt.

-Ok.:)-,Hajolt le és megcsókolt.

-Legális egyátalán ennyire magasnak lenni?:)-,Néztem fel rá.

-Hm, nem tudom!:)-,Bill

-Menjünk be, mert tényleg meg fogunk fázni!:)-,Puszilta meg a szám.

-Ok. Gyere Lucky!:)-,én

-Nem fagytatok meg?-,Kérdezte nevetve Anna, mikor a kabátunkat vettük le.

-Nem, annyira nincs hideg.:)-,Bill

-Lucky viszont tiszta sár lett, úgyhogy megfürdetem.-,én

-Segítsek?:)-,Bill

-Aha, azt megköszönném!:)-,Mentünk föl az emeleti fürdőszobába, ahol beraktuk Luckyt a kádba, és megfürdettük, aztán megszárítottuk.

-Mit csináljunk?:)-,Dőlt le az ágyra, és magára húzott.

-Hm...Passz...Nézünk filmet?-,Csókoltam meg.

-Jó ötlet!:)Mit nézzünk?-,Bill

-Twilight (Alkonyat)?-,Néztem rá.

-Ok, az az egyik kedvencem!:)-,Megkerestem a DVD-k között, aztán beraktam a lejátszóba, és elindítottam...Reggel kicsit nyúzottan ébredtem. Bill már nem volt mellettem. Felvettem a köntösöm, és lementem a konyhába.Bill egy melegítő nadrágban és rövid ujjuban csinált reggelit. Odasétáltam mögé és átöleltem a derekát.

-Jó reggelt!:)-,Bújtam hozzá.

-Neked is!:)-,Fordult meg...