|
77. rész
Menjünk bulizni!
Ahogy kiléptél az étterem ajtaján, Detti már kezdte is.
- Na, bátyó? Tetszik?
- Detti! Ne legyél már ilyen nyomulós! – szólt rá Gustav.
- Jól van, csak kíváncsi vagyok.
- Igen, hugi. Teszik. Aranyos lány. – mondta Mark visszafogottan.
- Ezek szerint nem az eseted, mi? – érdeklődött Georg.
- Igazából nagyon is az, de nem fogom kitálalni a gondolataimat, ha nem haragszotok. Nem szeretem elsőre levonni a következtetéseket valakiről.
- Jól van bátyó. – nyugodott le végre Detti is.
Te eközben megérkeztél. A lányok még fent voltak.
- Hát ti? – kérdezted.
- Nem tudtunk aludni, valami barom eddig üvöltette a zenét alattunk. – Melissa.
- Na, milyen volt az első találkozás Tommal? – kezdett faggatni Sandie.
- Semmi extra. Sablon kérdések, sablon válaszok. Viszont megismertem egy srácot. Detti bátyját.
- Úgy érzem, tetszik neked. – Melissa.
- Nagyon jó képű. És okos, kedves, vicces, jó a stílusa, saját lakása van, ja és menedzser diplomája.
- Ilyen nem is létezik. Tuti van valami defekt vele. – Sandie.
- Mennyi idős? – Melissa.
- 21 éves.
- Tökéletes pasinak tűnik. – válaszolt egyből.
- Meglátjuk. Mindenesetre belepirultam, mikor rám mosolygott. De nem szeretem első alkalommal elkiabálni a dolgot. Úgyhogy hagyjuk is.
- Rendben. Van holnap kedved elmenni valahova? Sandievel kitaláltuk, hogy nem kéne itthon ülni utolsó suli mentes napunkon. – Melissa.
- Menjünk bulizni! – Sandie.
- Én megígértem Billnek, hogy találkozunk, de ha gondoljátok este elmehetünk valami buliba.
- És hívd el őket is! – jutott abszolút véletlenül Sandie eszébe az ötlet.
Másnap reggel egyből reggeli után felhívtad Billt és megbeszélted vele, hogy találkoztok 1-kor náluk. Hamarosan kocsiba ültél és átmentél hozzá.
- Szia szívem. Hogy vagy? – köszöntött puszival Simone, mikor beengedett az ajtón.
- Szia. Köszönöm, nagyon jól!
- Én most megyek bevásárolni. Bill fürdik, lassan kész van szerintem. Ülj le addig. Érezd otthon magad.
- Oké. Köszi.
Simone elment, te pedig leültél a nappaliba.
- Hát te? – jött le Tom a lépcsőn.
- Szia. Billhez jöttem, de még fürdik.
- Kérsz egy kávét? – kérdezte, miközben egy szál boxerben sétált ásítozva a konyha felé.
- Igen, köszi.
Pár perc múlva leül melléd, kezedbe adva egy bögrét.
- Bocs, hogy nem mentem el az évnyitódra.
- Nem gond. A többiekre sem számítottam. Nagyon megleptek. Georg még virágot is hozott.
- Akartam én is menni, de muszáj volt befejeznem valamit az új dallal.
- Tényleg nem baj. Megértem. Legalább kész lettél?
- Igen. Ma már el is küldjük a menedzserünknek.
- Az klassz, de nem kell hazudnod nekem. Ne mond, hogy csak és kizárólag a stúdió munka miatt nem tudtál eljönni.
- Figyelj, én… - kezdte volna.
- Szia! – köszönt Bill, mikor meglátott.
- Szia.
- Bocs, csak elaludtam a kádban.
- Nem baj.
- Maradjunk itt, vagy van kedved elmenni valahova?
- Inkább menjünk el. – néztél Tomra közben.
- Maradjatok, én eszem valamit és átmegyek Georghoz.
- Na jó! Mindenki itt marad és viselkedik! Kibírjátok egymás társaságát? – Bill.
- Én igen. – te.
- Én is. – Tom.
- Oké, kérsz valamit enni? – fordult hozzád Bill.
- Nem, ettem mielőtt elindultam.
Leültetek a nagy asztalhoz, ők ketten megreggeliztek. Aztán végül is a délutánt hármasban töltöttétek. Mivel még jó meleg volt, a medencében szórakoztatok. Később átjött Georg is, aki nagyon örült az ötletnek, hogy este bulizni menjetek. Megkérdezte Gustavékat is, de ők inkább ezt kihagyták ma. Megbeszélted a három fiúval, hogy mikor és hol találkoztok majd, és visszakocsikáztál a koleszba.
- Megjöttem! – léptél be az ajtón.
- Szia. – jött elő Sandie a fürdőből.
- Na, lesz buli? – érdeklődött Melissa.
- Lesz hát. 7-kor találkozunk a fiúkkal Magdeburgban egy diszkó előtt.
- Mit takar az, hogy fiúk? – Melissa.
- Tom, Bill és Georg. Gustav nem jön, otthon maradnak Dettivel.
- Van egy együttes, amiben ugyanígy hívják a tagokat. Gondolom ismeritek őket.
Ti Sandievel egymásra mosolyogtatok, és egyszerre mondtátok: - A Tokio Hotel!
- Igen.
- Ők azok. – mondtad.
- …(neved) legjobb barátai ugyanis a srácok. – dicsekedett Sandie. – Itt voltak az évnyitón is.
- Nem mondjátok, hogy velük fogunk ma bulizni? Ha ezt otthon elmesélem!
- És melyik a kedvenced? – kérdezted.
- Tom. Iszonyat jó pasi!
- …(neved) járt vele. – árult el Sandie.
- Tényleg?
- Igen. Együtt voltunk.
- Mesélj róla! – kérlelt Melissa.
- Mit meséljek? Az újságok többet írtak már róla, mint amennyit én tudok, szerintem.
- Na jó, de tényleg olyan, mint amit írnak?
- Mire gondolsz?
- Hát, hogy az egyéjszakás kalandokat kedveli.
- Na ez igaz. De tud igazán szeretni is.
- Szerintem készülődjünk. Ha hétre megyünk, el kell indulnunk 6-kor. És már 4 óra van. – Sandie.
- Ki vezet? – Melissa.
- Én. Úgy sem akarok inni. – te.
- Én viszont annál inkább. – Melissa.
- Én is innék egy-két pohárral. – Sandie.
Lezuhanyoztatok és elvonultatok átöltözni. Mindenki belebúj valami szexi bulizós ruhába, smink fel, kistáska bepakol és már indultatok is. 7 előtt egy picivel oda is értetek a szórakozóhely elé. A fiúk már ott voltak. Pusziosztás után bemutattad nekik Melissát.
- Ő a másik szobatársam, Melissa. A fiúkat nem kell bemutatnom. – mosolyogtál.
- Sziasztok. – köszönt Melissa és mindenkinek adott puszit.
Első pillanattól kivetette hálóját Tomra, aki a maga módján végig is mérte őt és egy „ez igen” vigyorral nyugtázta véleményét. Bementetek és leültetek az előre lefoglalt asztalotokhoz. Georg hozott egy kör pezsgőt.
- Én nem iszom. Vezetek. – mondtad.
- Akkor neked mit hozzak? – kérdezte.
- Egy narancslevet légyszi. De inkább elmegyek veled. – felálltál és a pulthoz mentetek.
- Igazán jól néznek ki az új barátnőid.
- Tudtam, hogy meg fogod említeni.
- Úgy látom nem csak nekem tetszettek meg. – mutatott az asztalotok felé, ahol Bill és Sandie, Tom és Melissa külön kis csoportokra oszolva nevetgéltek.
- Pont két TH fannal kellett, hogy összerakjanak. – nevettél. – Sandienek tetszik Bill, Melissa Tomról faggatózott, mikor megtudta, hogy veletek bulizunk ma.
- Akkor ma az enyém vagy nagylány. Ha már nem iszol, legalább ne unatkozz nekem. – karolta át a vállad és visszamentetek az asztalotokhoz.
Melissa teljes gőzerővel kellette magát Tom előtt. Nem ismerted még igazán őt, és nem is volt szimpatikus a viselkedése. Ahogy a haját dobálta, ahogy az asztalra könyökölt Tom elé. Nem szeretted az ilyen nyomulós lányokat, akik odaadnák magukat, az első embernek, aki szerepelt már a tévében. Bill és Sandie visszafogottan ismerkedtek. De úgy nézett ki, hogy egész kellemesen érzik magukat. Te Georgal szórakoztál. Vele mindig is nagyon jól kijöttél, és ez most sem volt máshogy. Az előttetek elsétáló lányokat pontozgattátok 1-10-es skálán. Az egyiktől, akit Georg 8,5-esre pontozott, elkérted a telefonszámát is. Először leszbinek nézett, de elmagyaráztad neki, hogy a barátodnak kell. Amivel újabb érdekes szituba keverted magad, mert a lány azt hitte, hármasban szeretnétek kezdeni vele valamit. Mikor hevesen bólogatva ebbe bele is egyezett, inkább visszaültél a telefonszámával Georghoz.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
