Másnap épp az ágyamon hasalva tanultam, mikor megcsörrent a telefonom:

*Anyu*

-Szia!:)-,Vettem fel.

-Szia kicsim!:)Hogy vagy?-,anyu

-Köszi, jól!Ti hogy vagytok?-,én

-Mi is jól, köszönjük!Péter itt integet, hogy üdvözletét küldi.:)-,anyu

-Én is puszilom!:)-,én

-Egyébként azért hívtalak, mert-emlékszel, hogy beszéltük, hogy kimennénk hozzátok...-,anyu

-Aha...-,én

-Szóval, mi lenne, ha most a szünetben mennénk?-,anyu

-Nekem megfelel, nem tudom, hogy Billék mit terveztek, vagy hogy egyátalán terveztek-e valamit, de felőlem rendben!:)-,én

-Billel kb. mikor tudnál erről beszélni?-,Mire anyu befejezte,nyílt az ajtó, amin Bill lépett be.

-Öm, most.-Nevettem el magam, amin Bill elmosolyodott.-Kihangosítalak, jó?-,én

-Rendben.-,Hallottam anyu hangján, hogy mosolyog.

-Bill, terveztetek valamit így a szünetre?-,én

-Nem, nem tudok róla.A jövőhét teljesen szünet lesz nekünk, de még a hétvégén koncertezünk.-,Ült le mellém az ágyra.

-Csak azért kérdezem, mert Péterrel arra gondoltunk, hogy kimennénk a jövőhétre.-,anyu

-Az tök jó!:)-,Ölelt át közben Bill.

-És, van itt még valami...-,anyu

-Igen?Mi?-,Bill és én

-Az a helyzet, hogy nem csak ketten mennénk.-,anyu

-Hogy érted?-,én

-Hát, Péter unokaöccse is velünk jönne.-,anyu

-Értem, de hogy-hogy nem a szüleivel van?-,én

-Hát, ők nemrég házasodtak össze, és most mentek csak nászútra, a picit meg nem tudták kire hagyni, csak ránk, mi meg mondtuk, hogy hozzátok szeretnénk menni, úgyhogy végül abban állapodtunk meg, hogy kivisszük őt is.-,anyu

-És mennyi idős?-,Érdeklődött Bill.

-2 éves, és nagyon aranyos!:)-,anyu

-Szóval, akkor babázni fogunk jövőhéten?:)-,én

-Ha nem baj, akkor igen.-,anyu

-Dehogy baj, legalább kiélhetem az anyai ösztöneimet!-,Mondtam, mire Bill elnevette magát.

-Bill reakciójából ítélve rád is férne!-,Nevetett anyu is.

-Igen, ne tudd meg milyen, mikor itt van Hannah!:)-,Bill

-Kössz, nevessetek csak ki!-,Fontam össze a karjaimat.

-Jól van na!Nem akartunk bántani!-,Ölelt szorosan magához Bill, és megpuszilt.

-Na, hagylak titeket!Bill, te meg engeszteld ki a lányom, és vigyázz rá!:)-,anyu

-Úgy lesz, eskü!:)-,Bill

-Még majd jelentkezünk, hogy pontosan mikor megyünk, addigis vigyázzatok magatokra!:)-, anyu

-Rendben, ti is!:)-,Bill

-Szia anyu!:)-,én

-Sziasztok!:)-,Tette le. Egyszercsak Bill ledöntött az ágyra és megcsókolt, aztán fölémtérdelt.

-Hé, mit csinálsz?-,Mosolyogtam rá.

-Kiengesztellek!:)-,Hajolt a nyakamhoz.

-Ok!:)-,Hunytam le a szemem.

-Bakker!-,Szólalt meg hirtelen.

-Mi a baj?-,Kérdeztem kicsit ijedten.

-Elfelejtettem, hogy 28-29.-én megint a franciáknál leszünk...-,Feküdt mellém.

-Nem baj, kibírjuk!-,Hajtottam a fejem a mellkasára és átkaroltam a derekát.

-Ne haragudj, elfelejtettem!-,Bill

-Semmi baj!:)-,Másztam fölé, és megcsókoltam.

-De biztos?-,Bill

-Persze!:)-,Kulcsoltam össze az ujjainkat, aztán megcsókoltam...A következő pár napban izgatottan vártuk anyuékat.Nagyon boldogok voltunk, mikor végre-valahára megérkeztek hozzánk.A kicsinek-Máténak- egy a padlásról elővarázsolt régi babaágyban ágyaztunk meg, és a vendégszobába raktuk anyuék mellé.

-Na, hogy van a picúr?:)-,Ölelt át hátulról Bill szombaton fél 8 körül.

-Jól!:)-,én

-Olyan aranyos, ahogy alszik..)-,Mondta teljesen átszellemülve.

-Igen.Olyan békés...De muszáj lesz felébreszteni, hogy megfürdessük.-,én

-Sajnos igen...Anyukádék hol vannak?-,Kérdezte, és megpuszilta a nyakam.

-Elmentek körülnézni.Mondtam nekik, hogy nyugodtan menjenek, majd mi lefektetjük ezt a nagyfiút.:)-,Simogattam meg a fejét a békésen szunyókáló babának.

-Segítsek megfürdetni?:)-,Bill

-Azt megköszönném.:)-,én

-Ébresztő nagyfiú!:)-,Simogatta meg finoman a hasát Bill, mire a kicsi álmosan nyitogatni kezdte a szemeit.

-Szegény, nem hagyjuk aludni!:)-,én

-Gyere baba, megyünk fürdeni!:)-,Emelte fel Bill.Máté szorosan Billhez bújt, ahogy a fürdő felé mentünk.Miután megfürdettük és átöltöztettük, visszavittük a szobába, és Bill berakta a kiságyba, én pedig betakargattam.

-Olyan aranyos!:)-,Néztem a picit, aki nagy szemekkel figyelt minket.

-Igen.-,Nyújtotta felé Bill a kezét.Máté aprócska kezeivel megfogta Bill egyik ujját.

-Szerintem lassacskán a papájának tekint.:)-,én

-Azért ahhoz még egy kicsit fiatal vagyok.:)-,Nézte mosolyogva Bill.Egyszercsak Máté bekapta Bill hüvelykujját.

-Úgy tűnik, hogy inkább a cumijának tekint!-,Nevetett halkan.

-Igen, nagyon úgy néz ki!:D-,Öleltem át Bill derekát.

-Nem tűnik valami álmosnak.-,Szólaltam meg 10 perc múlva.

-Nem, de mit csináljunk?-,Bill

-Mondjunk neki estimesét!:)-,én

-De az a gáz, hogy a németet nem értené meg, magyarul meg nem tudok!XD-,Bill

-Hát, szerintem ilyen kicsinek még a magyart se érti, de nem baj, akkor mesélek neki valamit, bár azt meg te nem fogod érteni.XD-,én

-Nem baj, nagyfiú vagyok már, estimese nélkül is el tudok aludni.:)-,Puszilt meg.

-Ok!:)...Na szóval.Egyszer volt, hol nem volt...