162. rész
-Jó éjt, Cica!:)-,Ölelt át.
-Neked is, Bill!:)-,Bújtam hozzá...Reggel simogatásra ébredtem.:
-Szia!:)-Köszöntem álmosan.
-Felébresztettelek?:)-,Bill, közben tovább simogatta a karomat.
-Igen!:)-,én
-Ne haragudj!:)-,Bill
-Semmi baj!Hogy-hogy már fent vagy?-,én
-David kb. 1 óra múlva dörömbölni fog az ajtón, hogy mennem kell, és szerettem volna még egy kicsit együtt lenni veled.:)-,Bill
-Édes vagy!:)-,Csókoltam meg.
-Ma délután 3-tól már szabadok vagyunk.Mi lenne, ha elmennénk vásárolni?-,Bill
-Benne vagyok!:)-,Fordultam a hátamra, mire ő fölém hajolt, és mosolyogva nézett.
-Mi az?:)-,én
-Semmi, csak szép vagy!:)-,Átöleltem a nyakát, és közelebb húztam magamhoz.
-Interjúra mentek majd?-,én
-Igen, holnap meg délelőtt, aztán koncert este, utána megyünk haza.-,Bill
-Ajj, annyira jók az új számaitok!-,én
-Előtört belőled a rajongó?-,Mosolyogva felvonta a szemöldökét.
-Lehet, de akkoris jók!:)-,Lehajolt, és megcsókolt.
-Köszi, nagyon sokat dolgoztunk az albumon.:)-,Bill
-Megérte!:)-,én
-Mi lenne, ha most elmennénk zuhanyozni, aztán reggeliznénk?-,Bill
-Jó ötlet!:)-,én...
-Mikortól is lesz pontosan az őszi szünetetek?-,Kérdezte szerdán este, mikor a szobámban feküdtünk az ágyon.
-Öhm, 23.-ától, ha jól tudom (Nem tudom, hogy Németországban mikor van, de ez most így lesz, és kész!XD-Ancsa-szerk. )-,Öleltem át a derekát.
-Haza nem fogsz most menni?-,Bill
-Már beszéltem erről anyuval, és azt mondta, hogy most ők szeretnének kijönni.-,Játszottam az ujjaival.
-Na, az tök jó!Akkor mi is megismerhetjük anyukád párját.:)-,Bill
-Tényleg kíváncsi vagy rá?-,Néztem nagy szemekkel.
-Aha, meg a mamádat is rég láttam már!-,Puszilta meg a nyakam.
-Én is örülnék, ha kijönnének!Múltkor, mikor otthon voltam, Péter kérdezte, hogy hogy kerültem Németországba.-,én
-És mit mondtál?-,Kérdezte kíváncsian.
-Azt, hogy eredetileg nyárra jöttem ki, aztán beleszerettem egy fiúba-éreztem, ahogy mosolyogva a nyakamba fúrja a fejét-, és kint maradtam, aztán szeptemberben itt kezdtem a sulit.-,én
-És, ki volt az a fiú, már ha nem titok?-,Kérdezte huncut mosollyal az arcán.
-Hát, a nevét nem mondom meg, inkább körülírom, ok?:)-,én
-Ok!:)-,Bill
-Most éppen taralyszerű fekete haja van, kicsit punk-os, előtte nemrég még rasztás volt, ilyen fekete-fehér, azelőtt fekete-fekete-szőke oroszlánsörény-itt nevetett egy picit-, de előtte csak fekete, mikor növesztette, és amikor egy Tokio Hotel nevű bandában kezdett énekelni, akkor meg manga.-,én
-És, melyikek tetszettek a legjobban?:)-,Bill
-Hm...Igazából mindegyik!:)-,én
-Miért?:)-,Bill
-A mangásban olyan kisfiús, aranyos volt, a hosszabb, egyenes feketével már komolyabb, de mégis gyerek, az őrült sörényével picit olyan, mint akit megrázott az áram, de nagyon tetszett, a mostanival meg...egyenesen sexy!:)-,én
-És mennyire szereted?:)-,Bill
-Nagyon, nagyon, nagyon!Nem tudnám elképzelni nélküle az életem!:)-,én
-Nem lesz féltékeny, amiért itt fekszünk az ágyadon szorosan összebújva?:)-,Bill
-Hááát, remélem nem, mert így nagyon jó!.)-,Bújtam jobban hozzá.
-És így milyen?-,Csókolta meg a nyakam.
-Még jobb!-,Suttogtam, miközben összekulcsoltuk az ujjainkat.
-Mi lenne, haaa...:)-,Bill
-Ha?:)-,én
-Kimennénk egy kicsit a kertbe Lusckyval játszani, aztán...-,Bill
-Aztán?-,Néztem rá.
-Elmehetnénk fürdeni, utána meg megnézhetnénk valamit.-,Bill
-Mi lenne, ha inkább holnapra halasztanánk, mert reggel mennem kell suliba, és nem akarok elaludni az órákon?-,Fordultam felé, és átöleltem a derekát.
-Ok!-,Mondta elég lelombozottan.
-Ne haragudj!-,Simogattam meg az arcát, mire finoman elmosolyodott.
-Semmi baj!:)-,Hunyta le a szemeit.
-Hány órád lesz?-,Bill
-4, az utolsó 2-ről hála az égnek elengednek.-,én
-Nagyon megharagudnál, ha csak este találkoznánk?-,Kérdezte félve.
-Nem, de miért, stúdióba kell mennetek, vagy mi?-,én
-Nem, csak megbeszéltük Adreasszal, hogy holnap benézünk hozzá, mert már nagyon rég találkoztunk.-,Bill
-Menj nyugodtan, elleszek!:)-,én
-Biztos?-,Bill picit aggódva.
-Persze!-,én
-De nem akarom, hogy...-,Nem tudta befejezni, mert megcsókoltam.
-Nincs duma!:)-,Térdeltem fölé.
-Ok!-,Vigyorogta el magát...Másnap épp az ágyamon hasalva tanultam, mikor megcsörrent a telefonom:...
|