Ahogy kiléptem a liftből és az ajtóm elé pillantottam megtorpantam a látványtól. Apu ott ült az ajtóm mellett fejét a térdeire hajtva. Úgy tűnt alszik. Tudnom kellett volna ha nem tud elérni itt fog letelepedni a lakásom előtt. Legszívesebben vissza fordultam volna de már nem volt vissza út. Előbb túl esek a szidáson annál hamarább elmegy.

Vettem egy mély levegőt hogy lenyugodjak majd oda sétáltam az ajtóhoz miközben elővettem a kulcsom. Mikor bele dugtam a kulcsot a lyukba apu lassan felemelte a fejét és rám nézett.

-Szia. - köszöntem rá halkan

-Hol a fenébe voltál? - tápászkodott fel

-Ha elfelejtetted volna nekem ott van az iskolai feladatom amit nem hagyhatok abba csak mert szombat van. - nyitottam ki az ajtót

-Este fél 10 van. - lépett be a lakásba

-Na és? - csuktam be magam mögött az ajtót és a kulcsokat az ajtó mellett lévő szekrényen álló tálba dobtam

-Na és? Halálra aggódtam magam miattad. A telefonodat nem vagy képes felvenni. - nézett rám dühösen

-Ha nem vetted volna észre ott van a telefonom. Nem vagyok kis gyerek hogy ne tudjak magamra vigyázni. - mondtam miközben a kanapén heverő telefonomra mutattam

-Ezt ugye most nem mondod komolyan? - apu

-Apu! Légy szíves. Mond el miért jöttél? Fáradt vagyok a vitatkozáshoz. - mentem be a konyhába

-Te vagy fáradt? És én mit mondjak? Hajnalban felvertek azért hogy közöljék Billt bevitték a rendőrségre mert drogot találtak nála aztán Tom oda áll elém hogy közölje a lányom már több ideje tudott a dologról és emiatt fogta magát és hátat fordítva a gondoknak elköltözött. Szóval nekem ne mond hogy fáradt vagy. - mondta dühösen

-Egyáltalán nem úgy volt ahogy Tom mondta. - néztem rá

-Akkor örülnék neki ha tisztáznád a dolgot és elmagyaráznád mért nem mondtad el az igazat Billről? -  ülte le a pulthoz

-Nem rég óta tudom hogy Bill mit csinál. És ha már itt vagyunk Tom az ikertestvére és nem képes észre venni hogy Bill furcsán viselkedik? És hozzám vág minden féle bántó dolgot amikor én csak segíteni akartam a testvérén? Nem én voltam aki kiszúrt Billel. Sosem tudnék ártani neki ezért is adtam neki egy telefonszámot ahol teljes biztonságban szabadulhat meg ettől az egésztől. - én

-Nekem is észre kellett volna vennem és nem rád kellett volna terhelni az egész felelősséget. - apu

-Nem a te hibád. Túl sok mindenen voltunk túl az elmúlt időszakban. És nem azért nem mondtam el neked mert elakartam titkolni hanem mert boldog voltál hogy anyuval újra jó kapcsolatotok legyen és nem szerettem volna ezt elrontani. Ezért... - én

-Ezért döntöttél úgy hogy te magad oldod meg. - mosolygott rám

-Igen. - bólintottam

-Egyébként tudtuk hogy nem te lehettél mert a rendőrök elfogták azt akitől Bill szerezte az anyagot. - apu

-Ki volt az? - én

-Kim. - apu

-Mi? Ezt nem hiszem el. Rá kellett volna jönnöm hogy csak is ő lehet az. - én

-Most már nem fog több bajt okozni a csapatnak. Jó sok időre a börtön lesz az otthona. - apu

-Mi lesz most Billel és a bandával? - én

-Billt holnap kiengedik de be kell mennie egy elvonóra, én meg addig próbálom el hárítani erről az ügyről a sajtót. - apu

-Nagy port kavart a hír nem de? - én

-Eléggé és nem tudom hogyan tudnám úgy letagadni a dolgot hogy ne fogjanak gyanút Bill elvonóra jár. - apu

-Hívjátok fel azt a számot amit adtam. Egy nagyszerű magán klinika ami nem úgy néz ki mint egy rendes elvonó ott biztos hogy nem tudják kideríteni mi van vele. - én

-Honnan tudsz erről? - apu

-Ha az osztályodba két olyan ember is van akik jártasak ilyenbe nem nehéz találnod ilyen helyet. - rántottam meg a vállam

-És Bill tud erről a helyről? - apu

-Nem tudom hogy felhívta e a számot. Nem beszéltem vele teljesen elszigeteltem magam tőle és Tomtól bár ő ma volt olyan szíves és meglátogatott pár értéktelen percre. - én

-Nem gondolta ám komolyan amiket mondott. Mikor megtudta hogy Kim az már nagyon bánta a dolgot. - apu

-Nem érdekel. Elásta előttem magát. Ő tudja a legjobban milyen vagyok és hogy sosem volnék képes hátba szúrni azt akit szerettek. És azt a pofont se érdemeltem meg amit adott. Szóval ne is fáradjon azzal hogy ide jön bocsánatot kérni. Egyenlőre nem fog menni. - én

-Tom felpofozott? - kérdezte meglepődve

-Igen azután hogy elhordott mindenfélének vissza sétált az ajtótól és lekevert egyet. De fogalmam sem volt róla hogy mit beszélt én nem tudtam róla hogy Billt bevitték a rendőrök. Még is honnan kellett volna tudnom mikor megszakítottam vele minden kapcsolatot? Elég nagy teher volt az hogy ott kellett hagynom. - én

-Persze hisz a legjobb barátodat kellett ott hagynod. - apu

-Tudom hogy nem ez a legjobb pillanat erre de tudnod kell Bill nekem több mint egy barát. Szerettem őt. - én

-Oh. - jött tőle a merengő válasz

-Ne legyél dühös. Tudom hogy te megtiltottad hogy kapcsolatom legyen bármelyikükkel de ez nem könnyű egy olyan emberrel mint Bill. - én

-Mindig is sejtettem hogy köztettek van valami de abban bíztam hogy csak félre látom. Tévedtem. - állt fel

-Most haragszol? - néztem rá bár háttal állt nekem

-Nem tudok erre mit mondani. Túl sok mindent nem mondtál el nekem. Azt hiszem kell egy kis idő hogy újra azt érezzem meg bízhatok a lányomban. - fordult felém

-De apu... - kezdtem bele

-Ne kérlek nem kell magyarázkodnod. - intett le - Most megyek sok volt ez mára.

-Jól van. - sóhajtottam fel szomorúan

-Jó éjszakát. - mondta majd kisétált a lakásból

Mikor csukódott mögötte az ajtó eltört nálam a mécses. Azt hittem ez a nap nem lehet szörnyebb hát tévedtem. Bill börtönben van, Tom barátságát elvesztettem, apu pedig dühös rám az miatt hogy megóvtam pár dologtól hogy ne lombozzam le a boldogságát. Csak én lehettek ennyire szerencsétlen hogy mindent elrontsak egy pillanat alatt. Szerettem volna látni Billt hogy megbizonyosodjak róla hogy jól van de valahogy nem lettem volna képes arra hogy elé álljak. Talán egy idő után képes leszek szembe nézni a félelmemmel de ez most nem fog menni.

Ideje vissza állni a régi kerékvágásba és még ha nehéz és fájdalmas is lesz úgy kell tennem mintha ez a pár hónap a srácokkal, a Billel való kapcsolatom meg se történt volna.

Megtöröltem az arcom majd leszálltam a székről és a fürdőbe mentem ahol egy kiadós fürdő után fáradtan dőltem be az ágyamba. Épp hogy kényelembe helyeztem magam hallottam hogy a telefonom idegesítően csörgött a nappaliba ott ahol még reggel hagytam de nem fáradtam amiatt hogy felvegyem nem volt erőm tovább magyarázni bárkinek is. Csak azt szerettem volna hogy ennek a napnak vége legyen és mindent elfelejteni. Fejemre húztam a takarót és úgy aludtam el nem törődve a telefonom folyamatos csörgésével.

Másnap kettő körül ébredtem fel amin még magam is meglepődtem főleg hogy nem szoktam ilyenkor fel kelni. Ki másztam az ágyból majd a konyhába mentem és csináltam egy bögre kávét majd mikor elkészültem vele felkaptam a telefonom a kanapéról és ki sétáltam az erkélyre és leültem a kint lévő fotelbe.

Volt egy pár nem fogadott hívásom, a legtöbb természetesen aputól, de emellett Tom is hívott. Ő volt az aki keresett az éjszaka de nem volt szerencséje hogy elérjen. Min változtat az a tény hogy most beszéljek vele? Már akkor be kellett volna látnia hogy nem én tettem keresztbe Billnek mikor bevitték őt. Úgy is el fogja fogadni hogy most nem leszek a legjobb vele mint tud róla ha még egyszer megbánt valamivel nem kell tovább rám számítania. És ezt tudja nagyon jól hisz mikor a Kim-es balhé volt meg mondtam neki de ha nem is fog leesni neki majd én teszek róla hogy eszébe jusson.

Mikor végig néztem és kitöröltem a hívás listámat ami enyhén megtelt a tegnapi nap folyamán ki ittam az utolsó korty kávét a bögrémből és vissza sétáltam a lakásba. Ma nem igazán terveztem semmit és a többiek is pihenő napot tartanak így én se fogom túl terhelni magam. Össze dobtam egy kis utó ebéd és reggeli félét majd beültem a tv elé és falatozni kezdtem.

De az én nyugis, tv előtt gubbasztós napom hamar félbe szakadt egy vendég által.

Gondolkoztam hogy úgy teszek mintha észre sem venném a csöngőt de miután rá feküdtek a csengőre fel keltem a kanapéról és oda sétáltam és kinyitottam.

-Szia...sztok. - köszöntem meglepődve az ajtóban lévő Vici-re és Georgra

-Nem mondod hogy te csak most keltél? - lépett be a lakásba Vici maga után húzva Georgot

-Persze gyertek csak be. - forgattam meg a szemem miközben becsuktam az ajtót - Egyébként fent voltam már csak azt hittem hogy senki se fog vasárnap zavarni.

-Mi igazán nem akarunk zavarni csak aggódtunk érted. - mondta Georg

-Kedves tőletek de jól vagyok. És nem kéne itt lenned még a végén benned is kárt okozok. - ültem vissza előbbi helyemre

-Most magadat fogod megint hibáztatni mindenért? - ült le mellém Vici

-Elmondtam apunak hogy szerettem Billt. - mondtam a tv-re meredve

-Ez meg magyarázza tegnap esti düh kirohanását. - Vici

-Várható volt. - én

-Mért mondtad el neki? - Vici

-Azt hittem hogy azok után hogy ti felvállaltátok a kapcsolatotokat jobb lesz és nem akartam tovább titkolózni előtte. És mit változtat a dolgon Bill és én úgy se leszünk többet együtt. - rántottam meg a vállam

-A mi kapcsolatunkat se fogadta el de jó képet vág hozzá és előtte mindig rendesen viselkedünk. - Vici

-Legalább téged nem utál. - én

-Téged sem utál. Csak ez a Billes dolog nagyon felkavarta őt. - fogta meg a kezem Georg

-Hogy van Bill? - néztem rá

-Ezt nehéz elmagyarázni. Nem mondom hogy jól van. Bár próbálja leplezni mennyire össze van törve a hiányodtól azért mi látjuk rajta hogy mennyire nincs jól. Ezért is akarja megmutatni hogy ő igen is jól lesz és felhívta azt a számot amit adtál neki. Most már jó kezekben van. - Georg

-Ott segíteni fognak neki és nem fogja magát idegennek érezni. De kérlek titeket ne hagyjátok magára akkor csak összeroppan. - néztem Georgra könnybe lábadt szemekkel

-Nem fogjuk. Tom mindig bent van nála sőt meg engedték neki hogy ott is maradjon éjszakára de Bill elutasította ő avval is megelégszik hogy nincs egyedül. De azt nem szeretné hogy azt lássák hogy nem önmaga. - Vici

-Nem szeretnéd őt meglátogatni? - Georg

-Nem állok készen rá. - ráztam meg a fejem

-Ha esetleg meg gondolod magad szívesen elkísérlek hozzá. - Vici

-Kösz. - néztem rá - De ne beszéljünk többet erről. Túl akarok lépni ezen.

-Rendben. - felelték egyszerre

-Meséljetek veletek mi van? - én

-Jól meg vagyunk. - mosolygott Georg

-Sokkal könnyebb elviselni az otthoni légkört úgy hogy Georg ott van. - Vici

-Ezt elhiszem. - bólintottam

-Na és ti hogy álltok a bemutatótokkal? - Vici

-Nagyszerűen. Szinte már készen is vagyunk pedig még nagyon messze van az időpont. - én

-És kik lesznek a modelljeitek? - Vici

-Roli és én. - mondtam

-És ez nem ütközik semmi szabályba? - Vici

-Nem. Talán nekünk van a legjobb csapatunk hisz nem csak hogy mindannyian erősek vagyunk tervezésbe de közülünk ketten modellek is vagyunk. - én

-A többiek tuti hogy rosszallóan nézik az erős csapatotokat. - nevetett Vici

-Nem mi szerveztük így de nekem sokkal jobb hogy azokkal vagyok akiket jól ismerek. - én

-És erre majd lehet menni? Mármint meg lehet majd nézni? - Georg

-Persze. Ez egy rendes divat bemutató lesz. Mondjuk tovább tart mint egy átlagos hisz itt 5 csapat fogja bemutatni a saját kollekcióját de nagyon jó lesz. - én

-Remélem ti fogtok nyerni. - vigyorgott rám Georg

-Az nagyon jó lenne. Mindig is szerettem volna megmutatni a munkámat a nagy közönségnek. - én

-Nem nézhetjük meg a munkátokat? - Vici

-Arról szó sem lehet. Az anyagunk szigorúan titkos majd a bemutatón meglátjátok ha eljöttök. - én

-Persze hogy elmegyünk ki nem hagyjuk. - Georg

-Akkor jó. - mosolyogtam rájuk

Sokáig beszélgetünk még majd megnéztünk egy pár filmet és elég késő volt már mikor elmentek. Igazából jó volt egy kis társasság mint egyedül kuporogni a tv előtt. Ha még nem is akartam egyenlőre Billel találkozni Vici letett egy borítékot az asztalra amire azt mondta csak akkor nyissam ki ha felkészültem rá mert hogy Bill írta nekem. Valahogy éreztem hogy Vici még tartogat nekem valamit és íme be is igazolódott. Miután kikísértem őket sokáig szemeztem a levéllel de nem mertem kibontani féltem attól amit benne találok. Úgy döntöttem el teszem és ha felkészültem rá hogy el olvasom majd elő veszem de most egyenlőre ez nem fog menni.

Miután eltettem a munkaasztalom fiókjába a rajzaim alá megvacsoráztam és egy kis esti sétára indultam ami segített ki tisztítani a fejem. Amikor haza értem csak lezuhanyoztam majd befeküdtem az ágyamba és hamar el is aludtam hisz holnap újra kezdődik egy hét és ki tudja mi mindent tartogat számomra...