Apu keltett fel mielőtt leszálltunk volna. Álmosan tekintettem körbe miközben a telefonomért nyúltam hogy mennyi az idő de mikor rá pillantottam, két üzenetem is jött és Roli hívott 3szor egyből ki pattant a szememből az álmosság. A két üzenet Billtől jött. Az elsőben velem szeretett volna lenni mielőtt én el nem aludtam volna, de a másik ennél sokkal érdekesebb volt amitől össze szorult a torkom. Csak annyi állt benne "Szeretsz még?"

Talán megsejtette hogy készülők valamire? Mi van ha igen? De még is miből tudhatta meg hisz mindent "normálisan" csináltam mintha semmi sem történt volna. Féltem neki visszaírni. De nem tudtam tovább gondolkodni rajta mert Roli újra hívott. Felsóhajtottam és felvettem.

-Szia. - szóltam bele

-Szia. Kerestelek egy csomószor. - Roli

-Igen láttam és most ébredtem szóval mielőtt felhánytorgatod. - forgattam meg a szemeim

-Jó jó nyugi. Csak azt akartam kérdezni beszéltél-e már Tina-val? - Roli

-Igen beszéltem vele és mondta a sulis dolgot. De jó is hogy beszélünk. Keresd meg Jeffet és gyertek estére Tinához. - én

-Oké szóval van már terved? - Roli

-igen van. Meg viszek terveket a nyaralás során rengeteget rajzoltam. - én

-Te még ilyenkor sem tudsz lenyugodni? - nevetett fel

-Fogd be Roli. - én

-Azt hiszem jobban járok. - Roli

-Ahogy mondod. - vigyorogtam

-És mikor menjünk? És te mikor érsz ide? Itthon vagy már? - Roli

-9-re gyertek. Én már előbb ott leszek mert Tinával lelkizünk egy kicsit amihez nektek nem sok közötök van. És most szállt le a gépünk szóval még nem vagyok otthon. - én

-Történt valami? - váltott hangnemet

-Mint mondtam semmi közöd hozzá. - én

-Haragszol még? - Roli

-Szerinted? - kérdeztem mérgelődve

-Beszélünk majd? - Roli

-Mért most mit csinálunk? Játszunk? - én

-Nem úgy gondoltam. Négyszemközt? - Roli

-Nem tudom majd meglátom addig. - én

-Jól van akkor majd érkezünk. - Roli

-Oké. Szia. - én

-Szia. - Roli

Majd letettük. Felsóhajtottam és eltettem a telefonom.

Mikor földet értünk és össze szedtük a dolgainkat, beültünk a már ránk várakozó kocsihoz és elindultunk haza. Előtte haza vittük a srácokat csak az ikrek maradtak amit nem értettem miért de rájuk hagytam gondoltam biztos dolgoznak holnap.

Ahogy beparkolt az autó a házunk udvarárra kipakoltuk a cuccainkat és bementünk a házba. Mikor felértem a szobámba gyors ledobáltam a bőröndjeimet hogy majd holnap kipakolok. Lezuhanyoztam és átöltöztem. Negyed kilenc volt mire mindennel végeztem. Felkaptam a mappámat amibe a terveim voltam, meg a telefonom és lerohantam a földszintre.

-Apu mentem Tinához. - szóltam be a nappaliba

-Ott alszol? - nézett rám

-Nem csak megbeszélünk pár dolgot meg Rolival és Jeffel aztán jövök. De lesz nálam kulcs szóval betudok jönni nem kell megvárni. - mosolyogva

-Jól van csak ne legyél sokáig holnap munka. - apu

-Apu! Tudom. - forgattam meg a szemeim

-Oké nem szóltam. - tette fel a kezeit

-Na sziasztok. - köszöntem el

Majd ott hagytam őket és elindultam Tinához. Mivel nem lakik messze tőlünk így gyalog mentem el hozzá. Jól esett a séta kitisztult tőle a már úgy is zavaros fejem.

Negyed óra alatt már ott is voltam és Tina már kint várt engem a lépcsőn ülve.

-Szia. - pusziltam meg mikor oda értem

-De jó látni téged. - ölelt meg

-Téged is. Hosszú volt ez a hét nélküled. - mosolyogtam rá

-Na gyere aztán mesélj. - fogta meg a kezem és behúzott a házba

Nevetve követtem őt és egészen az udvarig mentünk ahol elő volt készítve a kis megbeszélésünkre a terep. Leültünk a teraszon lévő asztalhoz egymással szembe majd faggatni kezdett.

-Na mesélj mi történt? - Tina

-Említettem neked egyszer a kórházban hogy Bill egészen furcsán viselkedik mintha nem önmaga volna. - én

-Igen emlékszem rá. Rá kérdeztél nála? - Tina

-Nem rá jöttem miért viselkedik úgy. Volt egy álmom ami nagyon kiborított de rá ébresztett hogy mennyire valóságos alapja van a dolognak. Elmondtam anyunak az álmomat és azt mondta hogy keresem meg amit Bill rejteget és meg is találtam. - mondtam lehajtott fejjel

-Mi az? Mit találtál nála? - nyelt nagyot Tina

-Azt ami nélkül Cole és T.J nem tud meg lenni. - mondtam rá emelve a tekintettem

-Na ne. Nem mondod hogy Bill drogozik? - Tina

-Pedig így van. Találtam nála egy kis zacskóval és azt hiszem nem csak az az egy van. - én

-És most mit fogsz csinálni? Elmondod neki hogy tudsz róla? - Tina

-Már mindent előkészítettem hogy elfelejtsen és arra gondoljon hogy letegye. - én

-De várj mi az hogy elfelejtsen? - nézett rám értetlenül

-Miattam teszi. Írtam neki egy levelet amiben közlöm hogy ne keressen és egy telefon számot ahol segíteni fognak neki. Én pedig beköltözöm a héten a lakásomba úgy hogy egyik srác se tudjon róla. - én

-Ez nem miattad van. Nem vehetted magadra. - Tina

-De Tina miattam van. Mielőtt nem ismert nem volt ilyen. Ahogy beléptem az életébe megváltozott. Szerettem őt úgy ahogy eddig senki mást. De tönkre tettem, nem tehettem ezt meg tovább. A bátyára sokkal több szüksége van mint rám aki csak fájdalmat okozz neki. - folyt végig az arcomon egy könnycsepp

-Nem értem mért hiszed azt hogy ha ott hagyod leszokik róla? Ott lenne a helyed mellette. - Tina

-Nem én nem bírnám végig nézni. Bele halnék ha látnám. Nekem ez nem menne. Elég ez is hogy elhagyom. - zokogtam fel

-Értem mire gondolsz. Én is ezt tenném azt hiszem. - ölelt magához

-Az életem romokban hever és én ott fekszem a romok alatt és nem találom a kiutat. Ott ragadtam örökre egyedül. - én

-Sosem vagy egyedül én mindig itt leszek neked. És ha Bill túl lesz ezen biztos fel fog keresni és azt fogja kérni kezdjétek előröl tiszta lappal. - Tina

-Anyu is pont ezt mondta. - mosolyodtam el

-Az anyák mindig tudják mit kell mondani. És egyet értek vele. Mert ti nagyon összeillettek. Oké tudom hogy először utáltam és dühös voltam hogy szét rombolta a kapcsolatodat Rolival de mikor jobban megismertem és láttam mennyire jól érzed magad vele megváltozott róla minden negatív dolog és egész jól megkedveltem. - Tina

-Egyenlőre semmit se szeretnék jobban mint hogy újra az a Bill legyen akibe én bele szerettem és ne ez a mostani.  Még mindig szerettem de nem tudom elviselni ahogy tönkre teszi magát. - én

-Mikor fogod oda adni a levelet neki? - Tina

-Minél hamarább szeretném. Holnap el is kezdem összepakolni a cuccaim hogy szerdán beköltözhessem a lakásomba. - fújtam ki az orrom

-Ha szeretnéd szívesen segítek a költözésben. - Tina

-Az nagyon jó lenne. - bólintottam

-Meddig dolgozol holnap? - Tina

-5ig. - én

-Rendben akkor ugorj be hozzám munka után szerzek pár dobozt és összepakolunk kedden pedig átköltöztetünk és akkor este oda adod neki a levelet. - Tina

-Rendben. Jobb túl esni rajta minél hamarább. - sóhajtottam fel

-És Tom tud erről hogy mit csinál az öcse? - kérdezte pár perc csönd után

-Nem. Neki is hagyok egy levelet amiben megkérem nagyon vigyázzon Billre és segítsen neki. És semmi esetre se keressen meg ne hogy Bill utána jöjjön. - én

-Ő tudja hol van a lakásod? - Tina

-Igen. Vele voltam mikor megvettem. - én

-Így már értem. - Tina

-Kereset egyébként? - én

-Ki? - nézett rám értetlenül

-Tom. - én

-Sms-eztünk még a hét elején aztán felszívódott. Nem tudom hogy meg fog e keresni a héten. - Tina

-Lemerült a telefonja ezért nem keresett mert a lükéje itthon hagyta a töltőjét. - forgattam meg a szemem

-De lüke. - nevetett fel - Azt hittem már el felejtett vagy már mással akar lenni. De megkönnyebbültem.

-Mondtam neki hogy felajánlom hogy hívjon fel téged az enyémről de nem szerette volna a számlámat növelni. - én

-Hu de rendes. Nem baj majd biztos keresni fog. - mosolygott Tina

-Biztosan. - mondtam mikor megszólalt a csengő

-Ez biztos a fiúk lesznek. - állt fel mellőlem

-Nem látszik rajtam hogy sírtam? - én

-Nem. - rázta meg a fejét mosolyogva

-Akkor jó. - erőltettem mosolyt az arcomra

-Ezt még gyakorold egy kicsit. - mondta majd elindult

Miután eltűnt a házban felsóhajtottam és tudtam hogy Tom levelét még ki kell egészítenem. Nem akartam elmondani Tina-nak hogy Tom azért nem kereste mert én meg tudtam hogy milyen érzései vannak irántam. Így lesz a legjobb hogy azt tudja amit mondtam neki.

Pár perc elteltével kijöttek mind majd neki fogtunk a megbeszélésünknek. Kiválasztottuk azokat a terveket amiket meg fogunk csinálni majd felosztottuk hogy kinek mi lesz a feladata aztán mikor már elég késő volt elköszöntünk Tinától és haza felé vettük az utat.

-Hát akkor holnap találkozunk. - mondtam Rolinak

-Elkísérlek úgy is arra megyek. - jött utánam

-De te a másik irányba laksz. - én

-Egy kis friss levegő nem árt.- mosolygott majd elindult

-Te tudod. - rántottam meg a vállam majd én is elindultam

-Sajnálom. - mondta egy rövid csend után

-Mi? - néztem rá értetlenül

-Szörnyen érzem magam amiatt amiket a fejedhez vágtam. Nem gondoltam komolyan őket. - Roli

-Pedig nekem úgy tűnt. - húztam el a szám

-Csak nem tudtam el fogadni hogy mást szeretsz de rájöttem hogy Bill megérdemel téged és hogy nagyon szerencsés hogy ilyen fantasztikus barátnője lehet. Tudom hogy nem miatta lett vége a mi kapcsolatunknak hisz túl sok dolgunk volt és nem maradt idő  a másikra ezért romlott meg a miénk. De úgy érzem a te kapcsolatod Billel sokkal erősebb és kitartóbb mint a miénk volt. - Roli

-Mire akarsz kilyukadni? - néztem fel rá

-Szeretném ha barátok lennénk. Ígérem nem fog elpattanni az agyam és csak barát leszek. - tette kezét a szívére

-Nem tudom Roli. - álltam meg a kapunkban

-Csak egy esélyt adj és megmutatom neked tudok normális lenni. - állt velem szembe

-Nem mondok semmit majd meglátjuk mi lesz. - mosolyogtam rá

-Ez is több mint a semmi. - mosolygott vissza

-Holnap találkozunk. - indultam el

-Eljövök érted reggel. - fogta meg a kezem

-Nem kell. Eltalálok oda egyedül. - én

-Csak meg akarlak kímélni a vezetéstől. Haza is hozlak. - mosolygott rám

-Na jó legyen. - forgattam meg a szemem

-Rendben fél 8-ra itt vagyok érted. - ölelt meg és megpuszilta az arcom - Szép álmokat.

Adott még egy puszit majd elengedett és elindult immár haza. Megráztam a fejem mosolyogva majd elő vadásztam a kulcsomat és bementem. Onnan pedig fel a szobámba de a folyosón össze futottam egy nem szép tekintettel...