154. rész
-Ketten egy szobában?Simán!-,Vigyorgott...Nemsokára már a szobámban pakoltunk, amit 15 perc alatt sikerült befejezni, aztán átmentünk Billékhez.
-Hogy a fenébe tudsz te ennyi cuccot egyetlen napra elhozni?-,Kérdeztem Billt, aki egy kisebb bőröndbe pakolt.
-Nem tudom!:)-,Feküdt az ágyára, aztán magárahúzott.
-Holnap hánykor fogunk indulni?-,Hajtottam a fejem a mellkasára.
-8 körül itt vannak értünk kocsival.-,Simogatta a hátam.
-Akkor 7-kor kelünk?-,én
-Aha, körülbelül.-,Csókolt meg.
-Szeretlek!:)-,Ölelt át, aztán fordított a helyzeten.
-Én is szeretlek!:)-,Karoltam át a nyakát.
-Várod már a sulit?-,Bill
-Naaagyon!-,Mondtam, mire Bill elkezdett nevetni.
-Édes vagy!:)-,Csókolt meg.
-Tudom!-,Vigyorogtam.
-És még én vagyok egoista, mi?:)-,Döntötte a homlokát az enyémnek.
-Aha, az én különbejáratú, rasztahajú, kisminkelt egoista sztárom!:)-,én
-Szóval csak a te sztárod vagyok?:)-,Bill
-Igen!...Meg még nem tudom én hány sikítozó tinilányé...-Csókoltam meg.-De pillanatnyilag csak az enyém!:)-,én
-Ez így van!:)-,Puszilta meg a nyakam.
-Hány óra lehet?-,én
-Fél 6 körül...Miért?-,Bill
-Semmi, csak kicsit fáradt vagyok.-,Hunytam le a szemem.
-Biztos a repüléstől.Utána néha én is hulla vagyok.-,Feküdt mellém, és átölelt.
-Lehet.-,Bújtam a mellkasához, és becsuktam a szemem.
-Aludni fogsz?:)-,Bill
-Valószínűleg igen.Ne haragudj, de tényleg fáradt vagyok!-,én
-Nem baj, aludj nyugodtan!:)-,Bill
-Nem akarom, hogy unatkozz!-,én
-Nem fogok, ne aggódj!:)-,Puszilta meg a fejem.Nemsokára elnyomott az álom.8 körül ébredtem fel, a nap további részében pedig nem történt semmi említésre méltó...Másnap reggel 7-kor keltünk, aztán a szokásos dolgok után 8-kor elindultunk Köln felé, ahol a fiúknak egy elképesztően jó koncertje volt.
-Nagyon jók voltatok!:)-,Ugrottam Bill nyakába, mikor lejöttek a színpadról.
-Köszi!:)-,Csókolt meg.
-Fiúk, menjetek autogrammot osztani!-,Jött David.
-David, egy perc!-,Ölelt át Bill.
-Nem Bill, most!-,David
-Megyek már, megyek!-,Sóhajtott.
-Sietek Cica, jó?:)-,Bill
-Ok!:)-,Pusziltam meg mégegyszer.
-Gyerünk már!-,David idegesen.
-Megyek már, basszus!-,Bill elég idegesen, aztán elengedett.Kezdtem attól tartani, hogy Bill és David még fognak veszekedni, és ami a legjobban fájt, az az, hogy pont miattam.
-Megjöttünk!-,Ült be Bill mellém a kocsiba kb. egy órányi autogrammosztás-plusz még fél óra interjú után.
-Sziasztok!:)-,Köszöntem Billnek és a többieknek.
-Szia!:)-,Köszöntek egyszerre, de Bill nem tűnt túl boldognak.
-Minden rendben?-,Kérdeztem tőle halkan, és végigsimítottam a karján.
-Majd elmondom.-,Puszilta meg a szám.
-Rendben!-,Bújtam hozzá...Másnap reggel az ágyamban ébredtem, Bill mellett.
-Szia!:)-,Öleltem át, mikor felébredtem.
-Szia!:)-,Puszilt meg.
-Hogy kerültem az ágyamba?-,én
-Tegnap nagyon elaludtál amikor jöttünk haza és nem akartunk felkelteni, ezért felhoztalak:).-,Bill
-Köszi!:)-,Csókoltam meg.
-Daviddel minden rendben?Nem veszekedtetek?-,én
-Nem, de mostanában egyre rosszabb a kedve.Szerintem összebalhézott a barátnőjével, ezért ilyen.-,Bill
-Nem akartam, hogy miattam rosszba legyetek.-,én
-Nem lettünk rosszba, ne aggódj, csak a tegnap kicsit sok volt mindenkinek, de nincs semmi baj!:)-,Csókolt meg.
-Ok...Nemsokára suli...-,én
-Ühüm...Bekötötted már a könyveidet, meg a füzeteket?-,Bill
-Még nem, de legalább már megvannak...Azt hiszem mára meg van a program.-,én
-Segítek, ok?-,Bill
-Ok, köszi!Felkelünk?-,Hajoltam fölé, aztán félig ráfeküdtem.
-Maradjunk még egy kicsit!:)-,Ölelt át, és megcsókolt.
-Szeretlek!:)-,én
-Én is téged, cica!:)-,Bill
-Mit szeretnél a szülinapodra?-,Kérdeztem pár perc múlva.
-Hm...Nem tudom, igazából nincs semmi elképzelésem...Szép csendben szeretném megünnepelni, ahogy Tom is.Szóval, semmi felhajtás, csak egy kis nyugi.:)-,Simogatta a hátam.
-Szóval ne valami hatalmas ajándékot vegyek?:)-,én
-Nem kell toronyóra aranylánccal!:)Az is elég, ha itt vagy!:)-,Bill
-Azért még majd kitalálok valamit, ok?:)-,én
-Ok:)...
|