Hello!:)

Nos, itt van a 151. rész!Nagyon köszönöm a kommentet barbybaby33-nak, és a szívhezszóló e-mailt Zsófinak!:)Nagyon meghatódtam, komolyan.:')Sajnálattal közlöm, hogy 4 napra elutazunk, szóval addig nem lesz rész.:( De utána megpróbálom minnél hamarabb összehozni a következőt.:)Addig is legyetek rosszak; jó olvasást!;)

Első csók....-,Bill

-mint egy évesek...-,Csókoltuk meg egymást.

-Szeretlek! :) -,Néztem a barna szempárba, ami még mindig ugyanúgy csillogott, mint egy évvel ezelőtt.

-Én is téged!-,Simított végig az arcomon.

-Kimegyünk a stégre? :)-,Bill

-Menjünk! :) -,Kisétáltunk a stégre, ahol Bill leült, én pedig az ölébe ültem és hozzábújtam.

-Szerinted Lucky nem fog szétrágni semmit?-,Kérdeztem kicsit aggódva nagyjából 5 perc múlva.

-Nem hiszem, szerintem alszik.-,Puszilt meg.

-Kicsit kezd hűvös lenni, nem?-,én

-Nem tudom.Fázol?-,Bill

-Egy kicsit...-,én

-Gyere, felmelegítelek! :) -,Húzott közelebb magához és szorosan átölelt.

-Jobb?-,Bill

-Ühüm, köszi!-,Pusziltam meg a száját.

-Szeretlek!-,Csókolta meg 10 perc múlva a nyakam.

-Én is téged!-,Csókoltam meg, aztán lassan ledőltünk a stégre, így én rajta feküdtem.

-Lassan haza kéne majd menni...-,Hajtottam a fejem a mellkasára.

-Igen...De nem akarok!Veled akarok lenni minden nap, minden órában, minden percben!-,Bill

-Jó volna...De nem maradhatunk itt örökre....viszont amíg itt vagyunk, használjuk ki az időt, és hogy ketten vagyunk!:)-,Néztem rá kicsit pirulva.

-Sejtem, hogy mire gondolsz.:)-,Mosolyogva fordított a helyzeten.

-Nem mehetnénk inkább be?-,én

-De, gyere!:)-,Állt fel, aztán felhúzott...10.-én hazaindultunk, mert délután Billnek be kellett mennie a stúdióba a többiekkel próbálni...Egy hétig a zenélésre kellett koncentrálniuk a srácoknak, úgyhogy mi lányok addig a baráti viszonyt ápoltuk, amíg a fiúk nem voltak velünk.Egy hét kemény munka után kaptak egy kis szabadságot Davidtől, és újra tudtak velünk foglalkozni.

-Szia!:)-,Nyitottam ajtót hétfő délelőtt Billnek.

-Szia!:)-Csókolt meg.-Egyedül vagy?-,Nézett körbe.

-Még igen, de Jannet nemsokára áthozza Hannaht, mert orvoshoz kell mennie.-,én

-Miért, gond van?-,Bill aggódva.

-Nem, csak a pici miatt...Ilyen kontroll.:)-,én

-Irigyled?-,Nézett rám mosolyogva.

-Kit?-,Mentünk a nappaliba, és leültünk a kanapéra.

-Jannetet?-,Bill

-Egy kicsit igen...De még nem szeretnék babát...Majd kb. 7 év múlva.-,én

-Kicsit furcsa belegondolni, hogy egyszer majd engem fog egy kisgyerek az apukájának hívni...-,Bill

-Nekem is fura ha belegondolok, hogy valaki majd anyunak fog hívni...-,én

-Biztos jó anya lesz belőled.:)-,Húzott az ölébe és átölelt.

-Ezt miből gondolod?-,Fordultam szembe vele, így félig ráfeküdtem.

-Abból, ahogy Hannahval bánsz...Megfürdeted, átöltözteted, figyelsz, hogy időben lefeküdjön, aztán reggel korán kelsz azért, hogy felkeltsd és minden úgy történjen, ahogy kell.-,Bill, mire én megcsókoltam.

-Hm...Ezt miért kaptam?-,Vigyorgott.

-Mert szépeket mondtál.:)-,én

-Akkor  mondok még ilyeneket...-,Hajolt a nyakamhoz.

-Te vagy a világ leggyönyörűbb,...legügyesebb,...legokosabb nője!-,Csókolta meg többször a nyakam.

-Ne túlozz!-,Néztem mosolyogva a szemébe.

-Csókolj meg!:)-,Mondta, mire kicsit zavarba jöttem.Közelebb hajoltam hozzá és finoman megcsókoltam.

-Szeretlek!:)-,Simított végig a hajamon.

-Én is téged!-,Hajtottam a fejem a mellkasára.

-Többiek merre lehetnek?-,Bill

-Nem tudom.-,Ahogy kimondtam, Anna és Gustav lépett be az ajtón.

-Sziasztok!:)-,ők

-Hello!:)-,ők

-Nem zavartunk meg semmit?-,Anna

-Nem, csak beszélgettünk.:)-,én

-Ok.:)-,Gustav.

-Találkoztunk Jannettékkel.Azt mondta, hogy dél körül hozza át Hannaht.-,Anna

-Az jó, még vagy egy óránk.-,én...

Hogy azt az egy órát mivel fogják eltölteni, a folytatásból kiderül!:)Komikat légyszi!Tschüs.:)