147. rész
-Mehetünk!:)-,Álltam fel.Nemsokára már náluk voltunk.
-Bemegyünk a szobámba?-,Nézett rám mosolyogva.
-Aha!:)-,Amint beléptünk, csókolódzni kezdtünk, majd ledőltünk az ágyra, aztán...mindenkinek a fantáziájára van bízva.;)
-Hiányozni fogsz!-,Nyomott puszit a homlokomra.
-Te is nekem!-,Bújtam a mellkasához.
-Nem vagy éhes?-,Csúsztatta a kezét a hasamra.
-De, egy kicsit.-,én
-Hozok kaját, ok?-,Csókolt meg.
-Ok.:)-,Bill kiment, és kb. 10 perc múlva egy tálcával a kezében és egy csomó kajával tért vissza.Miután ettünk, kivitte a tálcát és visszabújt mellém.
-Fáradt vagy?-,Kérdeztem.
-Igen, egy kicsit...-Csukta be a szemét.-De nem akarok aludni.-,Bill
-Aludj nyugodtan!:)-,Hajoltam fölé és rátettem a kezem az arcára.
-Biztos?-,Nézett fáradtan.
-Persze!-,Nemsokára elaludt.Kicsivel később engem is elnyomott az álom...Másnap repülőre szálltam és valamivel több mint 2 óra múlva otthon voltam, azaz Magyarországon.A hét viszonylag jól telt, bár iszonyatosan hiányzott Bill, amit az otthoni barátnőim próbáltak feledtetni velem, de nem igazán sikerült nekik.Hétfőn már otthon (Németországban, Silviáéknál) voltam.Este 9-kor átmentünk Billhez, mivel Tomék nem voltak otthon, előtte meg pakoltunk.
-Végre ketten!-,Öleltem át a nyakát a nappaliban.
-Aha!:)-,Csókolt meg.
-Menjünk be a szobádba!:)-,én
-Ok!:)-,Bearaszoltunk, és csókolódzva együtt ledőltünk az ágyra.
-Nem vagy fáradt?-,Szakadt el tőlem egy pillanatra.
-Nem, miért?-,Simítottam végig az arcán.
-Gondoltam elfáradtál az utazástól...-,Bill
-Nem, egyátalán nem fáradtam el.-,Húztam magamhoz.
-Akkor elég éber vagy?-,Mosolygott sejtelmesen.
-Attől függ mihez...-,Mosolyogtam ugyanúgy.
-Mondjuk ehhez?:-,Csókolt meg.
-Ehhez igen...-,Csókoltam vissza, aztán kezdetét vette egy szép éjszaka...;)
-Nagyon hiányoztál!:)-,Puszilta meg a nyakam 11 fele.
-Te is nekem!:)-,Bújtam hozzá.
-Arra gondoltam, hogy valahogy megünnepelhetnénk, az 1 éves évfordulónkat.
-Jó ötlet!:)-,Pusziltam meg a száját.
-Kitaláltál már valamit?-,Feküdtem rá és a szemébe néztem.
-Elmehetnénk mondjuk a nyaralónkba így pár napra.-,Simogatta a hátam.
-Jó ötlet!:)-,Csókoltam meg...30.-án elindultunk Silviáék nyaralójába, mert Billékébe Bill anyukája és Gordon mentek.
-Semmit se felejtettünk el?-,Kérdezte Bill, miközben a bőröndömet cipelte le a lépcsőn.
-De, Lucky tálait elfelejtettem!-,Mentem a konyhába.
-Mi lenne velem nélküled?-,Néztem hátra egy pillanatra.
-Nem tudom.:)-,Bill
-Pillanat és jövök, addig vidd ki a cuccokat, ok?-,én
-Ok!:)-,Indult ki az ajtón.Miután összeszedtem minden kellő dolgot, beültem Bill mellé a kocsiba Luckyval.
-Azt hiszem, kicsit szétszórt vagyok ma...-,én
-Összeszedjelek?-,Hajolt a számhoz.
-Majd inkább este...-,én
-Azért kapsz egy kis előleget, mert még a végén 6 darabba esel, mire odaérünk.:)-Csókolt meg.
-Ok, egy kis előleg tényleg nem árt.:)-,Csókoltam vissza.
-Hmmm...Menjünk!-,én
-Ok...-,Csókolództunk tovább.XD5 perc múlva sikerült elváltunk egymástól, és elindultunk.
-Lehet, hogy el fogok aludni.-,Ásítottam.
-Aludj nyugodtan, majd felkeltelek, ha odaértünk!:)-,Bill
-Ok, köszi!:)-,Simítottam végig a kezén, aztán kényelmesen elhelyezkedtem és nemsokára el is aludtam...1 1/2 óra múlva arra ébredtem, hogy Bill finoman kelteget:
-Cica!Megjöttünk!:)-,Simogatta az arcom.
-Nincs kedvem felállni!Aludni akarok!-,Nyöszörögtem
-Bent aludhatsz még!-,Bill
-Ok, de estig ne nagyon számíts rá, hogy felébredek!-,Nyújtózkodtam és kiszálltam a kocsiból.
-Rendben!-,Puszilta meg a szám.
-Maradt itt még valami, mert a csomagtartóból már mindent kipakoltam?-,Bill
-Szerintem nem...Lucky hol van?-,Néztem körbe.
-Már őt is bevittem a házba, csak érted jöttem ki.:)-,Ölelte át a derekam.
-Én fel se megyek a szobába!-,Dőltem le a kanapéra, Bill pedig mellém és fölémhajolt.
-Mit gondoltál rólam, mikor először megláttál?-,Nézett a szemembe.
-Miért kérdezed?-,Simítottam végig az arcát.
-Nem tudom, csak kíváncsi vagyok...Szóval?:)-,Bill
-Amikor először láttalak élőben, vagy amikor először képen?:)-,Fontam körbe a nyakát a karjaimmal.
-Amikor képen?:)-,Bill
-Hát, először nagyon furcsának tűntél, de akkor még nem is kedveltelek, meg nem is ismertelek titeket annyira.-,én
-Te is lánynak néztél?-,Bill
-Hát, kicsit tényleg lányosak tűntél, de gondoltam lánynak túl fiús lennél, szóval...:)-,én
-És aztán?:)-,Bill
-Aztán Lis, aki már akkor rajongótok volt, megmutatta a zenéteket, meg egy csomó képet, interjút rólatok és akkor kedveltelek meg titeket.-,én
-És én mikor tetszettem meg?-,Mosolygott kedvesen.
-Pár hónappal azután, hogy megismertelek titeket.-,Pirultam el egy kicsit.
-És mit gondoltál, mikor először élőben láttál?:)-,Hajolt egy kicsit közelebb.
-Kicsit zavarba jöttem, de nagyon boldog voltam, bár akkor még nem gondoltam volna, hogy egyszer együtt leszünk...Akkor még eléggé egy lehetetlen álomnak tűnt...És te mit gondoltál rólam, mikor először megláttál?-,én
-Hát, feltűnt, hogy nem vagy német, ami eléggé felkeltette az érdeklődésem, mert a német lányokkal eddig nem nagyon volt szerencsém.Az is tettszett benned, hogy olyan kis megszeppent voltál, ami nagyon aranyos volt...-,Mosolyodott el, én pedig elpirultam.
-Megint zavarba hoztalak?:)-,Bill
-Ne nevess ki!-,Fordítottam el az arcom.
-Nem nevetlek ki!:)-,Az államnál fogva magafelé fordította az arcom, és mecsókolt...
|