Rövid buli.

És eljött a Szilveszter reggel. Úgy döntöttél, elmész Tomi bulijába. Talán jó lesz. Vikivel vettetek egy-egy klassz, szexi rucit is már a héten. Billék egy nagy buliba voltak hivatalosak, amit az angol MTV rendezett Londonban. Délelőtt Bill és Gustav is felhívott, hogy elköszönjenek a jövő évig. Nick is felhívott és közölte, hogy január 4- én kezditek a forgatást. Cortina de Ampezzo-ban találkoztok majd a reptéren és onnan együtt mentek már fel a házba, amit bérelt nektek.

Vikivel azt beszéltétek meg, hogy ő már 6-kor átmegy Tomihoz, de te mehetsz bármikor. Otthon akartál még maradni egy picit apuddal, mert ő úgy döntött otthon ünnepel egyedül.

-        Biztos ne maradjak itthon?

-        Nem, kicsim. Menj csak. Elleszek. Megvárom a Himnuszt, aztán lefekszem aludni.

-        Oké.

-        Te mikor mész?

-        Majd 9 fele. Nem akarok túl hamar odamenni. Nem ismerek szinte senkit.

-        Ha későn mész már mindenki ittas lesz.

-        Sebaj. Majd akkor hazajövök hozzád.

-        Aranyos vagy szívem. De nézd, az ott a tv-ben nem Bill? – akadt meg a szeme a tévén.

-        De. – mondtad és leültél nézni egy picit.

Ott volt Bill és épp nyilatkozott a bulizási szokásairól. Gustav egy másik sráccal beszélgetett a háttérben. Aztán Tom is odajött nyilatkozni. Látszott rajta, hogy nem kéne már többet innia.

-        Tom, ma mi a terved? Esetleg egy lánnyal mész haza?

-        Eggyel? – nevetett, megint abban a stílusban, amit utálsz.

-        Sosem fogsz megállapodni?

-        Szórakozol? 18 éves vagyok. Nem keresem az igazit. Majd talán 40 évesen. Most viszont, ha megbocsátasz vár rám két szépség az asztalomnál. – mondta és elment.

-        Ő tehát a híres Tom. – állapította meg apud.

-        Igen ő. – sóhajtottál egy nagyot.

-        Örülök, hogy már kigabalyodtál belőle.

-        Én is.

-        Na menj, Viki már biztos vár. Aztán vigyázz magadra és bármi van, hívjál!

-        Rendben apu, szeretlek.

-        Én is téged!

Átmentél Tomihoz. Pár házzal arrébb lakott, mint te. Tényleg nagyon sokan voltak, és nem túl sok józan emberrel futottál össze. Bementél és megkerested Vikit.

-        Szia, azt hittem már nem jössz.

-        Megígértem. Na milyen a buli?

-        Nagyon jó! Menj, igyál valamit.

Bementél a konyhába valami piáért. Pár fiú ült az asztalnál.

-        Sziasztok. Pezsgőt merre találok?

-        Itt van, ülj le közénk.

-        Hát jó. – töltöttél magadnak egy pohárral, és helyet foglaltál köztük.

-        Várjunk, nem te vagy az a lány, abból a klippből?

-        De igen. – mondtad unottan.

-        És múltkor voltál a tévében is.

-        Nem beszélhetnénk másról? – kérdezted.

-        Adsz egy autógrammot? – kérdezte az egyik részeg fiú.

-        Na, én mentem. – álltál fel.

-        Hú, de el vagy szállva! – másik.

-        Le lehet szállni a nővéremről srácok! – lépett közbe Viki.

-        Pont jókor hugi. – mondtad és kimentél a konyhából.

-        Vannak itt bunkók.

-        Van itt olyan, aki nem az? Tudod mit? Én hazamegyek. Nincs semmi kedvem bulizni. Meg ez nem az én társaságom.

-        Ne már! Mi bajod?

-        Nem volt igazad. Tom már egyáltalán nem szeret.

-        Miből gondolod?

-        Most láttam a tévében. Azt mondta, nem keresi az igazit, és inkább csajozik 40 éves koráig.

-        Jaj, nehogy már megint miatta legyen rosszkedved! Le kell szarni! Azt mondtad, túlléptél.

-        Igen. És a levelet is befejeztem. Felcímezve vár feladásra az asztalomon.

-        Helyes! Lezártad, ne foglalkozz többet vele!

-        De most tényleg hazamegyek.

-        Biztos?

-        Biztos. Apuval koccintunk, aztán lefekszem aludni.

-        Szeretlek!

-        Én is téged! Vigyázz magadra, üdvözlöm Tomit is.

Elköszöntél és hazasétáltál. Bementél és leültél apud mellé a kanapéra.

-        Rövid buli volt.

-        Az.

-        Na, nyitok egy pezsgőt és beszélgetünk.

-        Rendben, addig leveszem ezt a göncöt.

Átvetted a pizsamád és visszamentél. Apud a kezedbe nyomott egy poharat és leültetek beszélgetni.

-        Mesélj, mi volt a baj?

-        Valami bunkók megint rám szálltak, a klipp miatt, meg hogy láttak a tévében.

-        A féltékenység a legrosszabb emberi tulajdonság. Az a lényeg, hogy tudd kezelni.

-        Néha úgy érzem, rossz helyre születtem. Miért van az, hogy kiutaztam Németországba és egyből 4 olyan embert találtam, akik magamért szerettek meg? Nem kellett egyszer sem megjátszanom magam. Itthon, bármit csináltam, különcnek tartottak.

-        Érettebb vagy a korod béli embereknél. Majd a fősulin lesz egy rakás olyan ember, aki jobban fog rád hasonlítani. Meglátod. Ne keseredj el, ha csalódás ér. Az fog erősebbé tenni.

-        Hát akkor én már mega erős vagyok.

-        4-én utazol Olaszországba? – kérdezte, hogy felvidítson.

-        Igen. Már nagyon várom. Tényleg nem baj, ha egy hetet maradok?

-        Nem, szívem. Érezd jól magad. Olyan jó látni, hogy milyen boldogan jössz haza onnan.

-        Holnap átfaxolja Nick a forgatókönyvet. Kíváncsi vagyok.

-        Biztos, hogy elvállalod? Nem lesz utána rosszabb a helyzet?

-        Úgy gondolom, hogy a helyzet rosszabb már ettől nem lesz. És meg kell ragadnom a lehetőséget. Nem mondok le erről, csak mert valakiknek nem tetszik.

-        Ezt már szeretem. Ez az én nagylányom.

-        1 perc múlva éjfél. – néztél az órára.

Felálltatok és végighallgattátok a Himnuszt.

-        Hát kislányom. Nem ez volt a mi évünk, de majd a következőt azzá tesszük!

-        Úgy legyen! – koccintottatok.

-        Én most lefekszem. Te maradsz még?

-        Felmegyek én is a szobámba.

-        Jóéjt!

-        Neked is apu. – megpusziltad és felmentél.

Nem tudtál még elaludni, így összeírtad egy papírra, hogy miket kell magaddal vinned az útra. Rájöttél, hogy még egy csomó mindent meg kell venned, és a fiúknak sincs még meg az ajándékuk karácsonyra. Ennek csak azért örültél, mert annyi dolgod gyűlt össze, hogy a hátralévő 3 napot lesz mivel eltöltened, és minél hamarabb eltelik majd.

Másnap reggel felhívtad Vikit, hogy megkérdezd túlélte-e a bulit. Örömmel hallottad, hogy igenis jól telt, sőt sikerült a szüzességét is elvesztenie Tomival. Az utóbbinak annyira nem örültél, de próbáltál úgy tenni. Megbeszélted vele, hogy másnap átmész, és ott ebédelsz, mert anyud is el akar köszönni, mielőtt utazol.

Aztán lementél a nappaliba és megláttad a faxgépben a frissen érkezett forgatókönyvet. Kikaptad onnan és nekiálltál elolvasni.