Reggel fél 5-kor csörgött a mobilom ébresztője, aminek annyira örültem, hogy kishíján földhöz vágtamXD.Nagynehezen lerugdostam magamról a takarót és a fürdő felé vettem az irányt.Miután készlettem, ettem, aztán összecsomagoltam amit még kellett, majd elindultunk a reptérre.Könnyes búcsút vettem anyutól és felszálltam a gépre.Két órával később ismét német földet ért lábam, mikor leszálltam a gépről.Billt sehol nem láttam, mikor egyszercsak megpillantottam Sakit.:
-Jó napot kisasszony!:)-,Saki
-Jó napot!:)Bill merre van?-,én
-Kint a kocsiban, túl kockáztos lett volna, hogy bejöjjön.-,Saki, miközben a parkoló felé sétáltunk.
-Oh, értem!:)-,én
-Szia!:)-,Ugrottam Bill nyakába már a kocsiban.
-Szia!-,Ölelt át.(Közben Saki elindult a kocsival.)
-Nem vagy fáradt?-,Kérdezte, és magához húzott.
-De, egy kicsit.Hiányoztál!-,Bújtam a nyakához.
-Te is nekem!:)-,Puszilta meg a fejem.
-Milyen volt otthon?Mit csináltál?-,Bill
-Öm, tanultam, aztán találkoztam a barátaimmal, meg anyuval beszélgettem egy csomót.-,én
-Az jó!:)És a vizsgák hogy sikerültek?-,Bill
-Szerencsére jól, bár nem voltak annyira nehezek, inkább a magyart meg a matekot vettem át előtte.-,én
-A matekot értem, de a magyart miért?-,Bill
-Mert ugye most főként németül beszélek, és a magyar nyelvtana eléggé különbözik a németétől.-,én
-Aha.Szerintem soha nem tudnék megtanulni magyarul...Biztos jó nehéz.-,Bill
-Csak addig nehéz, amíg rá nem jössz, hogy milyen logikával gondolkodunk, meg meg nem tanulod a szavakat, de utána már könnyű.-,én
-Majd taníts meg ilyen alapmondatokat!-,Nézett rám boci szemekkel
-Ok.:)-,Adtam puszit szájára.
-Megérkeztünk!-,Szólt hátra Saki pár perc múlva.
-Bejössz?-,Néztem Billre.
-Aha, segítek kipakolni.-,Bill
-Nem azért mondtam...-,én
-Nem baj, segítek!:)-,Bill
-Ok!Köszönjük, hogy hazahozott, Saki!-,én
-Nagyon szívesen!Segítsek bevinni a csomagokat?-,Saki
-Nem, köszi, megoldjuk!-,Bill, majd a csomagtartóhoz sétált és kivette a cuccaimat.Miután becipeltük a holmimat, Bill segített kipakolni, ami kb. 20 percbe telt, mert nem kellett sokat rakódnunk.
-Na, kész vagyunk!-,Dőltem az ágyamra, Bill pedig fölémtérdelt és megcsókolt.A hátam alá csúsztatta a kezét és kicsit megemelt, így még közelebb kerültünk egymáshoz.Pár perc múlva mosolyogva néztünk egymás szemébe.
-Bill!-,én
-Hm?-,Simított ki egy tincset az arcomból.
-Szeretlek!-,én
-Én is téged!-,Adott puszit a számra.A nyakába fúrtam a fejem és belélegeztem az illatát.
-Nem akarsz aludni még egy kicsit?-,Bill
-De, csak maradj itt!-,Mondtam csukott szemmel.
-Rendben!:)-,Feküdt le mellém és átölelt, én pedig befészkeltem magam a karjaiba.
-Aludj jól, cica!-,Bill
-Te is, Bill!-,Nemsokára elnyomott az álom.Kb. 2-kor ébredtem arra, hogy Anna finoman kelteget.:
-Emma!Ideje lenne felkelnetek!-,Anna
-Hány óra?-,én
-2 körül.-,Anna halkan, mert Bill még aludt mellettem.
-Ok, megpróbálom felkelteni.-,én
-Rendben, én megyek!-,Anna, és kiment.
-Miért jött?-,Kérdezte Bill nyöszörögve, és a derekamat átölelve közelebb húzott magához.
-Azért, hogy felkeltsen, mert már 2 óra van.-,Simogattam a karját.
-Maradjunk még egy kicsit!-,Húzott magára és átölelte a derekam.
-Ok, de csak egy kicsit!:)-,Hajoltam le és megcsókoltam.
-Milyen lesz a hét a suliban?-,Bill
-Hát, még egy tárgyból írunk dogát, aztán már csak ilyen sportnap, meg osztálykirándulás, meg ilyenek.-,én
-Az jó!:)És utána 2 és fél hónapig az enyém leszel!:)-,Bill
-Ühüm, de szerintem otthon is leszek.-,én
-De attól még sokat leszel velem, és ennek nagyon örülök.:)-,Simogatta a kezem, ami a mellkasán pihent...A hét szerencsére gyorsan telt, aztán végre eljött a csütörtök.:
-Szia!:)-,Nyitott ajtót Bill csütörtök este 8-kor.
-Szia!:)-,Adtam puszit a szájára.
-Holnap hányra kell bemenned a suliba?-,Kérdezte, miközben a szobájába mentünk.
-Sehányra, mert osztálykirándulás lesz, én meg oda nem megyek.-,én
-Miért nem?-,Bill csodálkozva.
-Mert van egy-két problémás osztálytársam, akivel csak akkor vagyok hajlandó egy légtérben tartózkodni, ha nagyon muszáj.-,én
-Aha, értem.Akkor itt alszol?-,Bill
-Ha megengeded...-,én
-El sem engednélek, pláne, hogy úgy néz ki, hogy vihar lesz.-,Bill
-Hát, kint már eléggé fúj a szél, hideg van és kezd beborulni.-,Én a számat húzva.
-Akkor tényleg maradj!Nem akarom, hogy belédvágjon a villám!-,Bill
-Nem fog, de azért inkább maradok, csak felhívom Silviáékat.-,Én, és telefonáltam.Miután letettem, Bill mögém állt, és átölelt.
-Elmegyünk zuhanyozni?-,kérdezte és adott egy puszit a nyakamra.
-Mehetünk!:)-,Fordultam felé és megcsókoltam...