Lea: Egyetlen éjszaka.

Rita meglepetten figyelte, ahogy a Kaulitz ikrek felé veszik az irányt. Ezek szerint könnyebb lesz mint ahogy selytette-gondolta magában, és egy mosollyal az arcán fordult a két férfi felé.
-Egy ilyen szép hölgy hogy hogy egyedül pezsgőzik?-kérdezte egy féloldalas mosoly kíséretében Tom, és ő is felvett egy pohár pezsgőt az asztalról.
Bill egyelőre meg se mert szólalni. A szíve már a torkában dobogott a rá váró feladat hatására.
- Sajnos senki sem vállalta a feladatot, hogy szmokingban sétálgat mellettem ezen a szörnyen unalmas rendezvényen-válaszolt frappánsan a nő, és direkt oldani próbálta a hangulatot.
A mondat hatására Bill elmosolyodott, Tom vigyora pedig még szélesebb lett. Úgy gondolta, jól választott.
Rita úgy tett, mintha csak az afrofonatosra koncentrálna, de szeme sarkából a fekete minden mozdulatát nyomon követte.
-Hmm sajnálatos, sajnálatos.-mondta mosolyogva Tom.
-De ha már itt tartunk, ti is kísérő nélkül jöttetek.-mondta a nő, miközben belekortyolt a pezsgőjébe.-Pedig biztosan nem egy nő kísért volna el titeket szívesen-nézett egy kacér mosoly kíséretében az ikrekre Rita.
-Hát jelentkező az akadt bőven-vigyordott el Tom-de akkor nem figyeltünk volna fel rád! Apropó, kit ismerhetek meg a személyedben?-Tom már majdnem elröhögte magát emiatt a beszéd stílus miatt, de látta, hogy Rita arcán ott van a vigyor.
-Rita König-mondta mosolyogva, majd kezet fogott az ikrekkel, Tom és Bill is egyaránt 1-1 puszit adtak neki. Tom a kedvesség végett, Bill a megszokás végett.
-És ha szabad tudnom, hogy kerültél ide, erre a zártkörű rendezvényre?-kérdezte Bill, miközben belekortyolt a pezsgőjébe.
-Apám szervezte ezt az egészet, hisz ez az ő új cégének a megnyitója-mosolygott.
-Ó hát persze! Apád Frederich Kőnig-csapott a homolokára Bill.-Egyik kedvenc márkaboltom az övé-mosolygott, és kezdett feloldódni. Rita érezte: közeleg a siker.
Tom úgy érezte, most már nélküle is menni fog Billnek, úgyhogy ott hagyta őket.
-Azt hiszem, most itt kell hagynom titeket, fontos dolgom akadt-nézett a távolba Tom, miközben kiszúrt magának egy nőt. De persze nem ment oda hozza, ugyanolyan volt mint a többi, és fölöttébb utálta az ilyen fajtát.
Bill újra picit feszélyezve érezte magát a beállő csönd miatt, de végül Rita megoldotta a helyzetet.
-És ti hogyan kerültök ide? Mármint: itt nem igazán találok ismert embert, inkább csak divattervezőket, vagy egyebeket.
-Hát, mivel most szeretnék a divatszakmában is nyomot hagyni, így ez a megnyitó már egy kitűnő lehetőség számomra-mosolyodott el-pont jó arra, hogy ismertebb emberekkel ismerkedj, akik fogják a kezed az út elején-merengett el Bill, majd dőlni kezdtek belőle a szavak-mint annak idején a menedzserünk. Az elején fogta a kezünk, mindenben segített, meg mondta, mit szabad és kell tenni, és mit nem.  Utána szépen lassan már a magunk útjára terelt minket, és hagyta, hogy kibontakozzunk. Most már nincs ott minden próbán, most már nem rágja a szánkba a mondatokat, amit az interjúkon el kell magolni, nincs velünk minden egyes utazáskor, viszont még így is pótolhatatlan David-mosolyodott el a végére, majd megrázta a fejét-sokat beszéltem igaz?-kérdezte nevetve, mire Ritának is nevetnieellett.
-Igen-válaszolta-legalább az kiderült, hogy ez az információ igaz, amit az újságokban írnak.-itt Bill arca egy kissé elkomorult, majd elgondolkodott egy pillanatra.-Valami rosszat mondtam?-kérdezte Rita félve. Bill csak megrázta a fejét.
-Nem semmit csak… utálom a hülye médiát, áhh!-csattant föl-Kevesen tudják, hogy még a hátam közepére se kívánom ezt az egész herce hurcát, amivel ez jár. Persze, az újságoknak azt kell mondanom, hogy ’Nem, én nem panaszkodom’, holott minden feltörekvő sztárt inkább eltántorítanám ettől az egésztől, mert szörnyű! Inkább maradtam volna az a Magdeburgi gyerek, aki voltam! De nem, nekem sztárnak kellett lennem! Most pedig az utcára sem mozdulhatok ki 3 gorilla nélkül, és az engem követő fan és paparazzi tömeg nélkül! Egyszerűen kikészít lassan, ráadásul nem csak a fan leveleket kapjuk meg, hanem az utálkozó, fenyegető leveleket is! Persze, az intejrúban azt kell mondanom, hogy  minden szuper, és hat kiló sminkben meg buzis ruhákban kell parádéznom! Ez NEM én vagyok!-Bill először maga sem tudta, hogy miért mondja el ezt a nőnek. Aztán rájött: így próbálja magához csalogatni az éjjszakára-amit egyenlőre szintén nem kíván.
-Bill-szólalt meg halkan Rita-miért mondod el ezeket?-kérdezte megszeppenten. A férfi kitörése egy pillanat alatt megváltoztatott a nőbe sok mindent. Például már nem csak a feladata érdekli, hanem az, hogy meg akarja ismerni ezt az embert.
-Magam sem tudom-mondta Bill halkan.-levegőznöm kell. Kijössz velem?-kérdezi a nőt, aki egy bólintás kíséretében vele tart a terasz felé.
Kinnt kissé hűvös az idő, ám pont kellemesen.  Rita a korláthoz megy, majd nekidől, és szemléli a várost. Bill mögé lopózik, majd egyik kezét a nő derekára teszi, a másikkal pedig a korlátot fogja.
Rita elmosolyodik, majd a férfi felé fordul, és közelebb lép hozzá.
Bill megijed egy pillanatra aztán pár másodperc múlva az eddig a korláton nyugvó kezét a nő derekára helyezi. Rita kezeit Bill vállára rakja, ám nem tudja, mit tegyen. Nem hinné, hogy ha most közeledne, Bill is viszonozná, ám érzi, közel a cél. Pedig ha tudná, hogy a férfi is ugyanazt akarja mint ő…
-Meg akarlak ismerni, Bill Kaulitz-mondja halkan, és mélyen a fekete szemébe néz. Az zavartan elmosolyodik, majd szólásra nyitja száját.
-Énis meg szeretnélek ismerni Rita König!-mosolyog a nőre, és jobban szemügyre veszi őt. Nagy barna szemek, hosszú barna haj, bronz bőr, és isteni illat. A kék koktélruha kiemeli a hosszú lábait, a fehér magassarkú pedig mégjobban megnyújtja őket.
Gyönyörű-ez jutott legelőször Bill eszébe.
Rita arcát halvány pír lepi el, miközben a férfi végigméri őt. Ám amikor újra a szemeibe pillant, a szíve egy fájdalmasan nagyot dobban, és még pirosabb lesz az arca, érzi.
Bill, az eddig Rita derekát fogó kezeivel közelebb húzza a nőt magához, majd jobb kezével kisimít egy kósza tincset a nő szeméből, majd ujjbegyét szépen lassan végigvezeti a nő arcélén.
Izgalom lepi el a testét, torka kiszárad, kezei izzadni kezdenek. Fél. Fél egy kicsit a feladatától, hisz neki ez lenne az első. De amint Rita nyugodt, mélybarna szemeibe néz, egy pillanatra megnyugszik.
Érzi: most kell megtennie.
Lassan lehajol a nő ajkaihoz, jobb kezét a nő tarkójára vezeti, és lágyan közelebb húzza őt magához. Rita nem ellenkezik, sőt, még közelebb hajol a férfihez, és pár pillanat erejéig annak szemeibe néz. Végül lassan lecsukja a szemét, és ajkait rátapasztja a férfi ajkaira.
Lassú, édes, finom, gyengéd, puha, bizsergető, mámorító. Ezzel tudná jellemezni Rita a csókjukat. Bill lágyan beharapta a nő alsó ajkát, aki engedelmeskedve szétnyitja azokat, majd nyelve átcsúszik a férfi szájába. Lassan körözni kezd körülötte, miközben kezeit a férfi nyaka köré kulcsolja. Érzi, amint Bill ujjai a hajtincsei közé furakodnak, a derekán nyugvó keze pedig közelebb húzza őt hozzá.
Percekig csókolóznak a hűvös teraszon, több mint 25 méter magasban. A szél a nő gesztenyebarna hajtincsei közé kap, majd Rita megborzong a hűvöstől. Ajkai elválnak a férfiétől, aki csillogó szemekkel néz a nőre.
-Folytassuk ezt a hotel szobámban-súgja a nő ajkai közé, és még egyszer megcsókolja őt.
Rita már el is felejtette, hogy mindez csupán feladat, akár vakon is követné a férfit még egy csókért.
A hotel pont szemben helyezkedett el, így nem kellett sokat várniuk.
Amint a lift ajtó becsukódott, Rita Bill ajkaihoz hajolt még egy csókért. Már rég nem a feladata vezérelte, az a mámorosan édes csók, amit csak ez a férfi képes adni, teljesen elfeledtetett vele mindent. Csak azok az édes, puha ajkak érdekelték őt, és azoknak tulajdonosa. Az a kecses, vékony test, mely mégis férfias, az a kerek fenék, azok a gyönyörű barna szemek, a selymes, fekete haj, az édes illatú, hófehér bőr…
A liftajtó kinyílt, Bill pedig maga után húzva Ritát, kinyitotta a szobaajtót, majd gondosan bezárta.
Amint az ajtó zára kattant, Bill Rita ajkaihoz hajolt, és az eddigiek után most már kicsit bátrabban és hevesebben csókolta a nőt. Lassan ujjai megtalálták a kék ruha cipzárját, és lehúzták azt. Rita elszakadt a férfi ajkaitól, hogy segítsen levenni a passzos anyagot. Amint az a földre hullott, hevesebben csókolta meg a férfit, és kezei annak inge alá tévedtek. Végigsimított Bill mellkasán és hasán, majd gyorsan kigombolta a fekete inget, és letolta a férfi válláról a zavaró ruhadarabot. Az susogó hanggal a földön végezte.
Ezután Bill-minden féle félelmet elfeledve, átadva magát az élvezetnek, a vágynak-felkapta Ritát, és a falnak nyomta. Erősebben csókolta őt, szenvedélyesebben, vadabban. Élvezte. Tagadhatatlanul élvezte. És erről a szűkös nadrágja is árulkodott…

Másnap reggel Rita szemébe sütöttek a napsugarak. A függöny meglibbent egy lágy szellőtől.
Félig betakarva feküdt Bill szállodai szobájában. A férfi még javában aludt, tőle elfordulva, félig az ágyról lelógó végtagokkal. Elmosolyodott a látványon, majd halkan kitakarózott és felkelt. Bement a fürdőszobába egy fürdőköpenyért, majd visszacsoszogott az ágyhoz, és leült rá. Onnan figyelte egy darabig a férfit.
Nézte meztelen hátát, amint a napsugarak rávilágítanak, nézte hosszú lábait, melyek bele voltak félig csavarodva a takaróba, nézte az oldalán lévő tetoválást, nézte a félig látszódó kerek feneket, melybe tegnap olyan jó volt belemarkolni.
Tegnap.
Ritát villám csapás szerűen érte a felismerés: elvette a férfi szüzességét. De ezzel együtt az is az eszébe jutott, hogy ha Bill tudomást szerez arról, hogy csak egy ’terv’ része volt, örökre megutálja a nőt. És ő ezt nem akarja.
Fejét a kezeibe temette, és imádkozott, hogy nehogy felébredjen a fekte herceg. Nem tudna most a szemeibe nézni, hiába élvezte a tegnap éjszakát annyira, az eredeti tervében a férfi csak egy „tárgy” volt. Egy eszköz.
Rita végül egy halk sóhaj kíséretében a szobában található jegyzettömbhöz ment, majd leült, és a toll végét rágcsálva gondolkozott azon, mégis mit írhatna a férfinak.
Végül hosszas gondolkodás után ezt firkantotta a papírlapra:

Mindenki azt látja, milyennek mutatod magad, és csak kevesen értik, milyen vagy valójában.
Tegnap este drága Bill, nekem meséltél az életedről. Kitárulkoztál elsőre, amit nem reméltem soha. Megtudtam dolgokat, melyeket soha nem mondanál el a világnak. Nekem mégis elmondtad. Köszönöm neked, hogy megbíztál bennem, és ígérem: nálam biztonságban lesz minden.
Az éjjel nekem adtad egy fontos kincsed. Becsben tartom azt, és köszönöm, hogy én ismerhettelek meg úgy, ahogy senki más eddig.
Ennek itt a vége drága Bill! Egy éjszaka volt, semmi több. Nem tudom,neked mit jelentett mindez, de nekem sokat.
Viszlát Bill Kaulitz!
                                                                                                                                   Rita König.