Jó ideje bent lehettem a fürdőben. A könnyeim már nem áztatták az arcomat és döntöttem abban hogy hagyom Billt hogy eldöntse mi legyen velünk kettőnkkel. És megfogadtam magamnak bárhogy is döntsön nem fogok magamba fordulni mert nem tudhatja meg apu hogy volt is közöttünk valami mert biztos ki veri a balhét. Ismerem őt már hogy képes megtenni és nem akarok Bill fejére bajt hozni nem tehettem meg.

Mikor ezt mind eldöntöttem ideje volt kivánszorogni a fürdőből. Azért bíztam benne hogy Tom már feladta azt hogy megvárja míg kimegyek. Kizártam az ajtót és kiléptem a fürdőből de Tom ott feküdt az ágyamon és ahogy kiléptem egyből leugrott róla.

-Azt hittem már feladtad hogy megvársz. - néztem rá

-Dehogy nem gondolod hogy magadra hagylak.  - Tom

-Jól vagyok. - kezdtem el ruha után nézni majd magamra kaptam a kiválasztott ruhát

-Előttem nem kell leplezned a dolgot. - Tom

-Nem leplezek semmit tényleg jól vagyok. - én

-Jó rendben nem bosszantalak tovább evvel. Csak azt kérem tőled ha szükséged valakire hozzám bármikor fordulhatsz. - Tom

-Tudom Tom és köszönöm hogy ilyen jó barátom vagy. - mosolyogtam rá

-Nem kell semmit megköszönöd. - ölelt magához

Miután el engedett lementünk a konyhába hogy megreggelizzünk. Nem beszéltünk többet erről a témáról és ez így volt jó.

Épp reggeliztünk mikor apu lépett be a konyhába.

-Jó reggelt. - puszilt meg

-Szia. - mosolyogtam rá

-Jó reggelt David. - köszönt Tom

-Többiek? - apu

-Én vagyok az első aki itt van de szerintem nem sokára ők is itt lesznek. - Tom

-Rendben. Ma már muszáj lesz dolgoznunk, közeleg a határidő. - kortyolt bele kávéjába

-Apu fogd vissza magad. Ha nem jutott volna eszedbe már kész van az album. - én

-Oké oké bocsi. Elfelejtettem hogy az én kislányom mennyire kézben tartotta a dolgokat. - mosolygott rám

-Ne felejtsd el és főként ne hajszold túl őket. - én

-Te úgy is figyelmeztetni fogsz. - mondta mire megszólalt a telefon - Maradj majd fel veszem.

Majd fel kelt a helyéről és felvette a telefont.

-Úgy látom vissza tért a régi David. - Tom

-Kézben tartom hogy engedékenyebb legyen veletek. Nem robotolhatok éjjel nappal főleg úgy nem hogy kész az album már egy ideje. - én

-Ez igaz de ez nem jelenti azt hogy itt pihenhetünk. - Tom

-Ebben egyet értek de kell... - én

-Nyky! Roli édesanyja keress. - lépett be a konyhába apu

-Ezt majd befejezzük. - álltam fel majd apuhoz léptem aki kezembe nyomta a telefont mosolyogva

-Igen tessék? - szóltam bele kilépve  a nappaliba

-Szia Nyky. Sajnálom hogy kora reggel zavarlak csak láttam hogy kerestél. - Emma

-Semmi baj vártam a hívásod. - én

-Mit szerettél volna? - Emma

-Csak azt szerettem volna megkérdezni hogy mikor állhatnák munkába? - én

-Most jöttél ki a kórházból. Nem korai ez még? Nem bocsátanám meg magamnak hogy bármi bajod esne. - Emma

-Tudom hogy csak most jöttem ki de jól érzem magam és ha nem bírnám szólnék. És nem szerettek itthon ücsörögni és sokáig nem akarom húzni a dolgot. - én

-És az édesapád mit szólt ehhez? - Emma

-Őszintén még nem tud róla először veled akartam megbeszélni. - én

-Nem tudom Nyky. Tényleg nem szeretném ha bajod esne. De ha ennyire szeretnéd hogy dolgozhass akkor szeretném ha Rolival dolgoznál ha melletted volna nyugodtabb lennék. Ez az egyetlen feltételem ha elfogadod rendben hétfőtől kezdhetsz is. - Emma

-Nem tudom hogy működne e Rolival. Tudod nem igazán vagyunk jóban. - én

-Felnőttek vagytok mind a ketten. Meg tudjátok oldani. De gondolkozz el rajta. Én nem erőszakolom rád. - Emma

-Jó rendben elfogadom. Dolgozom együtt Rolival. - én

-Nem kell most válaszolnod. - Emma

-Nem tényleg jó lesz. - én

-Jól van akkor hétfőn várlak. 8ra gyere. Roli fog várni rád. - Emma

-Rendben ott leszek és köszönöm. - én

-Pihenj sokat és édesapádat feltétlenül tájékoztasd róla nem szeretném ha baj lenne. - Emma

-Persze mindenképp megfogom vele beszélni. - én

-Jól van. Akkor hétfőn. Szia. - Emma

-Szia. - köszöntem el majd letettem

Örültem hogy hétfőn mehettek mert tényleg egy álom lesz az hogy ott dolgozhassam. Kicsit aggódtam a Rolival kapcsolatos munkával de nem fogok neki bedőlni az ami tegnap este tett és csinált az már nem a barát kategóriába tartozik. Azért aputól is tartottam nem hiszem hogy nagyon fog örülni ennek a dolognak hogy én dolgozni szeretnék de ha picit is bele gondol a helyzetembe meg fog érteni.

Egy kicsit elácsorogtam magamban és gondolkodtam hogy mondjam el apunak majd egy sóhaj után visszamentem a konyhába ahol kibővült a társasság a többiekkel is. Kicsit megtorpantam mikor össze találkozott a tekintettem Billével és idegesség költözött a gyomromba de össze szedtem magam és vissza ültem Tom mellé.

-Mit akart Emma? - nézett rám apu

-Igazából én kerestem meg csak most hívott vissza. - én

-Akkor te mit szerettél volna? - harapott bele pirítósába

-Hogy mikor mehettek dolgozni. - én

-Mi? - köhögött apu mivel félre nyelte azt az egy falatott

-Az egy hónap nagyon hosszú idő és ha nem adom le időben a gyakorlati papíromat nem folytathatom az évet. Emma is korainak tartotta de avval a feltétellel enged dolgozni ha mellém állít valakit hogy ha esetleg baj lenne azonnal tudassa vele. - én

-De beszólhatnál a suliba hogy mi volt veled. - apu

-Ez nem úgy megy. - sóhajtottam fel

-Mikor kell menned? - apu

-Hétfőtől kezdem. Addig meg rengeteget fogok pihenni. Emma is mondta hogy pihenjek minél többet. - én

-Akkor a nyaralást előrébb kell hozni. - gondolkodott apu

-Mi csoda?- kérdeztem meglepetten

-Úgy gondoltam most hogy van egy hónap pihenőd elmehetnénk nyaralni, a srácokra is rá fér  a pihenés és ránk is. - apu

-Ezt eddig mért nem mondtad? - én

-Meglepetésnek szántam. - mosolygott rám

-Akkor ezek szerint én nem megyek. - szontyolodtam el

-Átíratom a jegyeket holnap délutánra és majd vasárnap haza jövünk. - mondta egyből

-Nem kell miattam ezt tenned. - én

-Meg se hallottam. Holnap elmegyünk és jól érezzük magunkat. - állt fel az asztaltól

-Legalább kipihenjünk magunkat. - vigyorgott rám Tom

-És hova megyünk? - én

-Maldív-szigetekre. Saját szigetünk lesz. Úgy hogy csak mi leszünk. - apu

-És csak mi megyünk? - én

-Igen csak mi. - apu

-És ha két fővel még ki pótolnánk? - én

-Kikre gondoltál? - nézett rám érdeklődve

-Anyura és Vicire. - én

-Jól hallottam mit mondtál. - nézett rám tátott szájjal

-Jól, vagy nem mondtam érthetően? - néztem rá értetlenül

-Azt mondtad anyu nem Maci. - apu

-És ez rossz? Hisz ő az anyám. - én

-Csak meglepett. - apu

-Akkor jönnek ők is? - én

-Előtte meg kell beszélnem velük. - apu

-Majd én elintézem. - álltam fel majd felrohantam az emeletre

-Mi történt a lányommal az éjszaka? - tette fel a kérdést apu de nem a többieknek inkább magának

-Ez jó alkalom lesz hogy össze szokjatok. - Tom

-Ez igaz. Lehet ezért is mondta. - apu

-Nagyon akarja ezt a családot, ne szúrd el. - Tom

-Nem fogom. Én is szeretném hogy egy család legyünk. - mosolygott apu

-Helyes. Akkor menjünk csomagolni vagy előtte dolgozunk? - vigyorgott Tom

-Mit akarsz dolgozni? Nyky elintézett mindent semmi dolgunk nem maradt. - apu

-Hogy érted hogy elintézett mindent? - Georg

-Az albumotok már folyamatban van két hét és piacra dobják. A klipetek már megbeszéltétek vele ő pedig elintézte a forgatás idő pontját. Mit akartok még? - apu

-Nem is tudtunk róla. - tátotta el a száját Tom

-Legalább nem vagyok egyedül. - nevetett apu

-Jönnek. - rohantam be a konyhába vigyorogva

-Rendben akkor elintézem a jegyeket. - megpuszilt majd ott hagyott minket

-Na én megyek pakolni. - mondtam pár perc után majd kisétáltam

Eléggé rosszul éreztem magam főleg hogy folyton Bill tekintettét éreztem magamon de én nem bírtam rá nézni. Szívesen oda mentem volna hozzá és megcsókoltam volna majd megragadtam volna a kezét és meg sem álltam volna a szobámig. De ez nem lett volna jó tett.

Felmentem a szobámba majd előkeresve a bőröndömet elkezdtem pakolni elterelve gondolatomat Billről ami nem ment egy könnyen. Nem tudom mit várhattam ettől az egy héttől hogy milyen lesz annyira közel lenni Billhez. De inkább arra koncentráltam hogy több időt fogok tölteni anyuval, apuval és Vicivel akivel megpróbálom közelebb hozni kapcsolatomat és igazi testvérként működni vele ami nem lesz egy könnyű munka tekintve arra hogy mind a ketten nagyon makacsok vagyunk.

A nap további része főként pakolással telt és a srácok is haza mentek hogy összepakoljanak aztán átjöttek hozzánk hogy reggel együtt mehessünk ki a reptérre a repülőnkhöz ami nagyon korán indult. Igaz hogy apu délután szeretett volna menni de csak ilyenkorra tudott repülőt szerezni és ez így is jó volt. Anyu és Vici is átjött estére hozzánk és egy kis esti kerti összeröffenést tartunk és korán ágyba bújtunk de nekem előtte szembesülnöm kellett szobatársammal aki Vici volt.

-Nyky. - szólalt meg Vici mikor kiléptem a fürdőből

-Tessék? - néztem rá miközben felkötöttem a hajam

-Gondolkoztam kettőnkről. - Vici

-Oh és min? - ültem le az ágyra

-Nem tudod észre vetted-e de anyu és apu mostanában nagyon sok időt töltenek együtt és jól érzik magukat mintha újra tinik lennének. - mosolygott rám - És bele gondoltam abba ha anyuék ennyire jól érzik magukat egymással talán nekem is tovább kéne lépnem és megismerni téged hisz még is az ikertestvérem vagy ha jól emlékszem.

-Igen az jó lenne. - mosolyogtam rá

-Akkor kezdjük tiszta lappal mindent és ismerjük meg egymást. - tartotta felém a kezét

-Benne vagyok. - fogtam vele kezet majd magamhoz húzva megöleltem amit egy kis hatás szünet után viszonzott

-Nem tudom hogy vagy vele de én még nem vagyok álmos. - Vici

-Én sem. Mit szólnál ha lemennénk a kertbe? - én

-Egy esti fürdő? - kacsintott vigyorogva

-Nyomás. - ugrottam le az ágyról

-De csak csendben ne hogy a kis alvópajtásokat felébresszük. - állított meg Vici

-Ők úgy alszanak mint a bunda. Ki se lehet robbantani őket az ágyból. - én

-Mondjuk te laksz velük jobban tudod. - Vici

-Naná. Na de menjünk. - én

Majd felhúztam az ágyról és lementünk a kertbe és bele ugrottunk a medencébe úgy ahogy voltunk azaz egy francia bugyiban és egy topban. Jól elszórakoztunk közben megismerkedtünk egymással és azt hiszem egy jó kis testvéri viszony kezdett kialakulni közöttünk.

Míg mi jól el voltunk egymással észre sem vettük hogy valaki figyel minket. Bill épp egy üveg vízzel indult vissza a szobájába mikor meghallotta hogy valakik az udvaron vannak. Az üvegajtóhoz lépett és egy nagy mosollyal az arcán figyelte ahogy Nyky és Vici elszórakoznak a medencében. Aztán elbambulva kalandozott el Nyky-n és azon gondolkozott hogy jobb volna tisztáznia a dolgokat vele még a nyaralás kezdette előtt. Legszívesebben már most kiment volna és nem törődve Victoriával elragadta volna szerelmét és egy nagyszerű éjszakát töltött volna el hálószobájában. Felsóhajtott merengéséből majd szép lassan visszament a szobájába kigondolva az este további részét Nykyvel...