-Szeretlek!-,Súgta kb. másfél óra múlva a fülembe és megcsókolta a nyakam.Én csak bámultam ki az abalkon és nem szóltam semmit.Bill átölelte a derekam és megfogta a kezem.
-Fáradt vagy?-,Kérdezte kedvesen.
-...-,Még mindig nem szóltam semmit.
-Mi a baj?Megbántad?-,Bill egyre jobban aggódva.
-Nem...-,Mondtam halkan.
-Akkor mi a baj?Mert látom, hogy van valami...-,És fölém hajolt.
-Nem hívott fel...-,Én és könnyes lett a szemem.
-Ki?-,Bill értetlenül.
-Az apám...Még egy SMS-t sem küldött a szülinapomon...Haragszom rá, és utálom is, de ez baromira rosszul esik!...-,én
-Elhiszem...De hogy hogy most jutott eszedbe?Én vagyok az oka?-,Bill
-Nem, nem...Csak eddig annyira lekötött minden más, hogy nem igazán gondoltam rá...-, én
-Szóval akkor nem bántad meg?-,Bill
-Nem...Veled sosem!-,És odabújtam hozzá.
-Jé, esik a hó!-,Bill mosolyogva, mire az ablak felé fordultam.
-Wow, tényleg!-,Én már vidámabban.
-Holnap még van suli, ugye?-,Bill
-Aha, aztán hétvége!Végre!:)-,én
-Az jó lesz!Kibonthatom a hajad?:)-,Bill kisfiúsan.
-Persze!:)-,Én, mire óvatosan kivette a gumit a hajamból.
-Annyira szép...és jó az illata!:)-,Bill és belefúrta a fejét a hajamba.
-Köszi!Nemrég mostam meg.:)-,És megfogtam a kezét, amit a derekmon pihentetett.
-Csak az én kedvemért?:)-,Bill
-Csakis!-,Én és elkezdtünk nevetni.
-Menjünk el fürdeni!-,Bill és a nyakamhoz bújt.
-Ok...Megengeded a vizet?-,És felé fordultam.
-Ühüm, 1 perc!:)-,És nyomott egy puszit a számra, aztán kiment a fürdőbe, majd becsukta maga mögött az ajtót.1 perc múlva visszajött és rámmászott.
-Szép vagy!-,És megcsókolt.
-Hm...Köszi!-,Mondtam és lassan felültünk.A takaró egészen a hasamig lecsúszott, mire elpirultam és gyorsan visszahúztam.Bill csak elmosolyodott és megcsókolt.Bebújt mellém a takaró alá és újra rámfeküdt.Kicsit zavarban voltam, úgyhogy inkább kerültem a tekintetét.
-Édes vagy, amikor elpirulsz!:)-,Suttogta a fülembe.
-Hm haggyál!-,Én és kicsit eltoltam magamtól.
-Félsz tőlem?:)-,És újra közelhúzott magához.
-Nem, csak...zavar, hogy nincs rajtam ruha...-,én
-Miért?Nincs mit szégyellned...Egyébként is láttalak már így...-,Bill kedvesen és megpuszilta a számat.
-Tudom, csak...Te ezt nem érted!...-,És újra az ablak felé fordultam, ő pedig mellém feküdt és hátulról átölelt.
-De értem...Szeretném, ha nem lennél elöttem szégyenlős...Szeretném, ha ezt félelmed lekűzenéd.-,Bill
-De hogyan?...Nem tudom...-,én
-Segítek, ok?-,Bill
-Ok!-,Én halkan, mire a hátamra fordított és lassan lehúzta a derekamig a takarót, közben végig a szemembe nézett.Végig nézett rajtam, utána megcsókolt.Én csak szorosan átöleltem és magamhoz húztam, aztán sírni kezdtem.
-Hé, hé!Miért sírsz?Nincs miért, gyönyörű vagy!Érted?-,Próbált nyugtatni.
-Igen, csak ez...ez most furcsa...-,én
-Elhiszem...Csss...Semmi baj...-,Nyugtatott tovább.
-Menjünk fürdeni!-,Én kb. 2 perc múlva szipogva.
-Ok!Előre menjek?-,Bill
-Nem kell!-,Mondtam és kikászálódtunk az ágyból, aztán a fürdő felé vettük az irányt.Beültünk a kádba.Én Billnek támaszkodtam, ő pedig átölelt.
-Köszönöm!-,Szólaltam meg halkan.
-Mit?-,Bill
-Hogy segítettél!:)-,És megcsókoltam.
-Akkor már nem vagy szégyenlős?:)-,Bill
-Előtted nem!:)-,És egy puszit nyomtam a szájára.
-Hm...Ennek örülök!...-,Bill huncut mosollyal és rácsúsztatta kezét a hasamra.
-Héj!:D-,És kicsit lefröcsköltem, amiből hatalmas csatázás lett, és a végére már tiszta víz volt mindkettőnk haja.Most direkt úgy szárítottam meg, hogy nagyon göndör legyen, és nem vasaltam ki.Billnek leesett az álla, mikor kimentem a fürdőből.:
-Neked ilyen a hajad természetesen?-,Bill elkerekedett szemekkel.
-Aha...Nem tetszik?-,Én picit aggódva.
-De!Tök jó!:)-,Bill és az ölébe húzott.Nemsokára lefeküdtünk aludni.
-Jó éjt!:)-,Bill és hátulról átölelt.
-Neked is!:)-,Én és éreztem, hogy megcsókolja a nyakam.Nemsokára elaludtam...Másnap reggel csörgött a telefonom:
-Hallo?-,Szóltam bele álmosan.
-Szia!Most hívtak a suliból, hogy a tegnapi hó miatt ma nem lesz tanítás, mert egy csomóan nem tudnak bemenni.-,Lisa
-Annyira nagy a hó?-,És ásítottam egyet.
-Nézz ki az ablakon!:)-,Lisa
-Anyám, te jóságos!-,Akkora hó volt, hogy uh...Elbúcsúztunk, és letettük...