Élveztük , hogy végre kettesben lehettünk.

-Annyira szeretlek!...Sőt , imádlak!...-,Bill miközben a nyakam csókolta.

-Bill!Ez csikiz!-,Kacagtam fel és elhúzódtam.

-Hé!Ne szökj el!:)-,És visszahúzott , aztán megcsókolt.

-Hajj , miért szeretlek én ennyire?:)-,És megöleltem.

-Nem tudom...-,És rácsúsztatta a kezét a hasamra.Lassan rámmászott és megcsókolt.

-Bill!Ezt most ne!...Légyszi!-,Én de nem mertem a szemébe nézni.

-Nincs hozzá kedved?-,Bill , mire csak megráztam a fejem.

-Rendben...És mielött megkérnél , hogy ne haragudjak , nem haragszom.:)-,És egy puszit nyomott a számra , aztán lefeküdt mellém.

-Köszi.:)-,És hagytam , hogy átöleljen.

-De tényleg nem...-,Nem hagyta , hogy befejezzem.

-Nem!:)-,És megcsókolt.

-Szeretlek!:)-,És most én csókoltam meg.

-Én is téged!:)-,És még jobban megölelt.

-Nem kéne felöltözni?-,Én , mivelhogy törölközőben voltunk.XD

-Hm...Nem!:)-,Bill és megcsókolta a nyakam.

-Olyan lüke vagy!-,Mondtam nevetve és bebújtam a takaró alá.Átöleltem a derekát és hozzábújtam.

-Mért bújsz el?:)-,És bebújt mellém.

-Csak!:)-,És megpusziltam a száját.Lassan a hátára fordult , én pedig ráfeküdtem és megcsókoltam.

-Hm , ez finom volt!:)-,Mondta és megcsókolt.

-Lüke!:D-,És lefogtam a kezeit , aztán megcsókoltam.

-Hé , én nem vagyok lüke!:D-,És fordított a helyzeten , így ő fogott le.

-Áh , ne mááár!-,Én röhögve , mert elkezdett csikizni.Lassan abbahagyta és lemászott rólam.

-Öltözzünk!:)-,én

-Ok!:)-,Bill és elkezdtünk öltözni.Visszafeküdtünk az ágyba és elaludtunk...Most ugrunk egy picit , szerdáig.Épp a folyosón sétáltam végig , amikor megpillantottam Karlt és Beckyt...Hááát , Karl mondott valamit Beckynek , mire ő elkezdett nevetni.Úgy tűnt , mintha egy kicsit zavarba lenne.Inkább nem mentem oda hozzájuk , hanem mosolyogva az osztályterem felé vettem az irányt.

*Eközben náluk*

-...szóval jól elvoltunk.-,Fejezte be a mondatát Becky .

-Aha...-,Karl mosolyogva és egyre közelebb hajolt a már teljesen elpirult lányhoz...Becky szíve már a torkában dobogott...Kalr majdnem megcsókolta , amikor:

-Becsöngettek!-,Szólalt meg Becky megkönyebbülten.

-Igen!:)-,Karl csalódottan és sóhajtott egyet , aztán ők is bejöttek a terembe.Órán írtam egy levelet Karlnak és óvatosan odadobtam a padjára.

-"Mi volt szünetben?"-,én

-"Semmi...Pont ez a baj!"-,Írta Karl.

-"Hogy érted???"-,én

-"Úgy , hogy beszélgettünk , meg minden , aztán , amikor épp megcsókoltam volna , becsöngettek...Olyan volt , mintha örült volna annak a csengőnek..."-,Karl

-"Jaj , biztos csak összevolt zavarodva."-,én

-"De mi van , ha nem akar velem járni?Ha nem szeret?"-,Karl

-"Biztos szeret , csak ez még túl gyors neki."-,én

-"Neked legyen igazad...Annyira szeretem Beckyt.:)"-,Kalr és épp , amikor átdobta a levelet és elolvastam , a tanár állt meg a padomnál.

-Khm!Ez mi kisasszony?-,Kérdezte a tanárúr.

-Semmi , csak...öm...töri puska...-,Mondtam nem túl hihetően.

-Ahogy elnézem , az egész könyvet kiírta...-,Nézett végig a sok papírdarabon.

-Hááát...Hé!-,Kiáltottam fel , mert abban a pillanatban kivette a kezemből az utolsó levelet.

-Azt hiszem , ezek önnek lettek címezve...-,És az összes levelet Becky padjára tette.

-Olvassal el kisasszony , maguk pedig kifelé!És ha egy hangot meghallok , azonnal igazolatlan órát kapnak!-,Emelte meg a hangját a tanár .Lassan felálltunk és kimentünk.

-Basszus nekem végem!!!-,Karl halkan siránkozva.2 perc múlva Becky lépett ki az ajtón.:

-Becky én...-,Kezdett bele Karl , de Becky pofonvágta.Karl csak pislogott mint hal a szatyorban , ahogy én is...Egyikünk sem szólalt meg...Az egész nap elég hűvös hangulatban telt...