222. rész
2011.06.26. 20:47
Negyed óra alatt be is értünk a kórházba. Ahogy beléptünk az épületbe rögtön a recepcióshoz siettünk, ahol egy nővér hozott egy tolókocsit, amibe beültem, majd az egyik szülő szobára vittek. Miután beértünk felfektettek az ágyra és a doki megnézte a babát, hogy minden rendbe van-e vele. Szerencsére minden rendben volt és nem sokra rá el is kezdtük a szülést. Tom végig velem volt. Ott állt mellettem és fogta kezem.
-Jól van kisasszony mikor szólok akkor nyomjon egy nagyot. - mondta nekem a doki
-Rendben. - én
-Most. - doki
Én pedig nyomtam egy nagyot. Még jó párszor megcsináltam ezt, mire az orvos a kezébe foghatta az új jövevényt.
-Gratulálok kislány lett. - mutatta fel nekünk a doki a kislányunkat
-Oh istenem. Látod Tom kislányunk lett. - néztem rá Tomra könnyes szemmel
-Igen. Hihetetlenül boldog vagyok. - csókolt meg Tom
Miután megtisztították a lányunkat odahozták hozzánk és odaadták Tom kezébe.
-Kiköpött anyja. - mosolygott Tom
-És mi legyen a neve? - én
-Mit szólnál a Mia-hoz? - Tom
-Az szép név, akkor legyen Mia. - én
-Isten hozott nálunk Mia. - mosolygott Tom a lányára, majd adott az arcára egy pusyt és odaadta nekem
Később elvették tőle Mia-t majd elvégeztek rajta pár vizsgálatot. Míg Mia-t gondozták addig engem átvittek e kórterembe, Tom pedig felhívta Katyt, hogy elmondja neki a jó hírt.
-Igen? - szólt bele a telóba Katy
-Sya Katy. Tom vagyok. - Tom
-Sya Tom. Mizus? Hogy van Nyky? - Katy
-Remekül van világra hozta az újabb családtagot. - Tom teljes boldogsággal
-Ez remek és mi lett? Fiú vagy lány? - Katy
-Lány lett. És Mia-nak neveztük el. - Tom
-Az nagyon szép név. Gratulálok hozzá, biztos mindketten nagyon örültök neki. - Katy
-Hihetetlenül boldog vagyok hogy Mia itt lehet most már velünk. - Tom
-Majd reggel benézzünk a többiekkel hozzátok. - Katy
-Jól van. Daviddel nem volt semmi? - Tom
-Dehogy. Semmi gond nem volt vele. - Katy
-Akkor jól van. Jól van, most már vissza megyek Nykyhez. - Tom
-Jól van. Puszilom őt. - Katy
-Átadom. Sya. -Tom
-Sya. - Katy
Majd letették. Miután letették Tom bejött hozzám. Mikor beért a szobába odajött az ágyamhoz és adott egy csókot.
-Beszéltél Katy-vel? - én
-Igen, most beszéltem vele. - Tom
-Daviddel nem volt semmi gond? - én
-Nem, nem volt semmi. Amúgy Katy puszil. - Tom
-Jól van. - én
-Azt mondta, hogy majd holnap bejönnek. - Tom
-Oké. - én
Elég sokat beszélgettünk még, de olyan fél 6 fele mind ketten bealudtunk, hisz hajnali fél egykor jöttünk be a kórházba.
Reggel mikor felébredtem Tom nem volt sehol a szobában. Nem telt el sok idő és Tom visszajött a szobába Mia-val a karján.
-Jó reggelt, szívem. - csókolt meg Tom
-Neked is jó reggelt. - én és átvettem Tomtól Mia-t - Neked is jó reggelt kicsim. - adtam pusyt Mia arcára
-Tényleg nagyon hasonlít ám rád. - mosolygott Tom
-Úgy gondolod? - néztem Tomra
-Aham. Hisz csak rá kell nézni. A szemei akár csak az anyjáé, ahogy a pici pisze orra. - Tom
-Sziasztok. - jött be az ajtón Katy,Gustav,Nicol,Georg,Bill,Susan és persze David is aki rögtön oda szaladt hozzám és Tomhoz
-Sya apa. - ugrott David az apja nyakába
-Sya kisfiam. - adott pusyt Tom David arcára
-Hogy vagytok? - Gustav miközben odajöttek hozzám
-Jól vagyunk, mindannyian. Örülök hogy itt vagytok mindannyian, egy kivételével. - húztam el a szám ,miközben Susanra néztem
-Nyky kérlek ne kezd megint. - szólt rám Bill
-Jó van na. - én
-És ő lenne itt Mia? - Katy
-Igen. David bemutatom neked a kishúgodat Mia-t. - én
-Sya Mia. Milyen pici. - David
-Te is ilyen voltál, talán még kisebb is. - Tom
-Gratulálunk nagyon szép baba. Kiköpött anyja. - Georg
-Tom is ezt mondta. - én
-Én már akkor észre vettem mikor először a kezemben tartottam. - Tom
-Nem mondták, hogy mikor jöhetsz ki? - Gustav
-Nem,még nem mondták. De remélem minél hamarább haza mehetek Mia-val. -én
-Azt én is nagyon remélem. - mondta Tom és adott egy csókot
Egész nap bent voltak nálam a srácok, később Rickék is bejöttek hozzám és gratuláltak Mia-hoz. nagyon örültem neki, hogy mindannyian ott voltak velem, bár még jobban örültem volna ha Susan nincs ott, de mivel bill barátnője így kénytelen vagyok elfogadni. Este felé a srácok elindultak haza.
-Akkor nekünk most már ideje mennünk. - Katy
-Köszi, hogy bejöttetek és azt is hogy tegnap vigyáztál Davidre. - öleltem meg Gustavot és Katyt egyszerre
-Nem tesz semmit, szívesen vigyáztunk Davidre. - mosolygott Gustav
-Tom, te is nyugodtan menj haza. Én jól el leszek Mia-val. - én
-De nem akarlak magatokra hagyni. - ellenkezett Tom
-Tom Kaulitz. Ha én azt mondtam, hogy haza mész akkor az lesz. - néztem rá nevetve
-Jó, jó. Megértettem. Úgy sem lehet veled vitatkozni. - Tom
-Tudom. - nyújtottam rá a nyelvem
-Akkor sya Nyky. - adott pusyt az arcomra Katy, majd Georg, Gustav,Nicol és Bill
-Sya anyu. - adott pusyt David is, majd megölelt
-Aludj jól kicsim. - én
-Te is és Mia is. - David
-Akkor sya szívem, majd holnap jövök. - csókolt meg Tom
-Rendben várni foglak, de nem kell hajnalban bejönni, elég ha délután jössz. - én
-Majd jövök valamikor. - mosolygott Tom
-Jól van. - adtam pusyt a szájára
Majd haza indultak a srácok. Kicsit bánatos voltam azért, hogy ilyen hamar elment a nap és a srácoknak mennie kellett, de ott volt velem Mia, így legalább nem voltam magányos. Mia felsírt, mert éhes volt. Felvettem a karjaimba majd etetni kezdtem.
Mikor Mia jól lakott rögtön el is aludt. Egy darabig elnéztem ahogy édesen alszik, majd én is elaludtam.
Reggel mikor felébredtem egy váratlan vendég állt az ágyam mellett...
|