221.rész
2011.06.26. 20:45
Lementem ajtót nyitni. Az ajtóban Rickék voltak. Mindenkit üdvözöltem egy pusyval, majd elindultunk a csarnokba a hol a konci volt.
Útközben felhívtam Katyt.
-Sya.- köszöntem mikor felvette a telót
-Sya. - Katy
-Csak azért hívlak mert szólni akartam, hogy elmentem a csarnokba ahol a koncink lesz és Tom pedig alszik, szóval nagy baj lenne, hogy egy darabig nálad lenne David? -én
-Dehogy is baj. Nicollal nagyon jól el van. - Katy
-Ennek örülök. Tomnak hagytam üzenetet, szóval tudja, hogy nálad lesz David. - én
-Jól van. -Katy
-Davidnek üzenem, hogy legyen jó. És puszilom. - én
-Átadom. Jó koncit. - Katy
-Meglesz. - én
-Sya. - Katy
-Sya. - én
Majd letettük. Mire letettem a telót meg is érkeztünk a csarnokhoz. Kiszálltunk a kisbuszból és bementünk az ötlőzőinkbe, és felkészültünk a koncira.
Egy fél óra elteltével megkezdtünk az utolsó koncinkat.
3 óra elteltével...
Fáradtan és egyben boldogan mentünk le mindannyian a színpadról, hisz remekül sikerült az utolsó koncertünk. Egy kis pihenő után kimentünk autogramot osztani. Miután végeztünk össze szedtük a cuccainkat és haza indultunk. A srácok először engem vittek haza. Mikor haza értünk elköszöntem a srácoktól és bementem a házba. A nappaliban Tom a tv-t nézte David pedig játszott. Mikor beértem a nappaliba David rögtön oda szaladt hozzám.
- Sya anyu. Milyen volt a koncert? - David
-Nagyon jó. Rég volt már ilyen hatalmas tömeg a koncerten. - én
-Kár, hogy nem voltam ott. - David
-Majd legközelebb eljöhetsz. - én
-Jó, jó. - David és adott egy pusyt, majd vissza ment játszani
Én pedig oda mentem Tomhoz és adtam neki egy csókot.
-Miért nem ébresztettél fel? Aggódtam miattad. - Tom
-Nem volt szívem téged felébreszteni, hisz olyan édesen szunyókáltál. - én
-Az a fő hogy jól vagytok. - ölelt magához Tom és adott egy csókot
-Na de én most megyek és eszek valamit, mert elégé éhes vagyok már. - én
-Jól van, menj csak. - Tom
Majd bementem a konyhába és megkajáltam. Tényleg már nagyon éhes voltam, pedig a konci után a srácokkal is kajáltunk. Miután végeztem vissza mentem a nappaliba és leültem Tom mellé filmet nézni. David ekkora már elment aludni. Nekem sem kellett sok, hisz nem telt el fél óra sem és Tom karjaiban elaludtam. Miután Tom észre vette hogy alszok felvett a karjaiba, majd felvitt a hálóba ahol letett az ágyra és betakart, majd adott egy pusyt a számra.
Később Tom is csatlakozott hozzám.
2.5 hónap elteltével...
Az elmúlt időszakban sokat voltam otthon, ahogy Tom is. Tom minden idejét velem töltötte és sehova se tudtam elmenni nélküle, mert nem engedte hogy egyedül mászkáljak, hisz már a 9. hónapban vagyok. Bill még mindig együtt volt Susannal. David persze nem akart soha átmenni Billhez, mert nem szerette Susant.Billnek pedig nem lehetett beszélni, mert nem hallgatott senkire sem, még Tomra sem. Inkább ráhagytuk majd rájön, hogy nekünk volt igazunk.
Egyik este már mindannyian aludtunk, de én hirtelen felébredtem, mert erős görcseim kezdtek el lenni és úgy éreztem hogy magzatvizem is elfolyt, mindjárt elkezdtem Tomot keltegetni.
-Na. - nyöszörgött Tom
-Tom! Ébredj! Azt hiszem jön a baba. - én fájdalmakkal a hangomba
-Aha, jól van. - Tom és aludt tovább - hogy mi van? - riadt fel
-Mondom, hogy jön a baba. - én
-Oh az istenit. - ugrott ki az ágyból és elkezdet gyorsan felöltözni
Épp húzta fel nadrágját, mikor elakadt és orra eset.
-Először higgadj le és utána öltözz fel. - másztam ki az ágyból
-Várj segítek. - tápászkodott fel a földről Tom és odajött hozzám
-Jól van, de jó lenne igyekezni, mert nem tudom meddig bírom még. én
-Áthívom Katyt, hogy vigyázzon Davidre. - Tom
-Oké. - én
Gyors felhívta Katyt, aki hamar ott volt nálunk. Miután ideért Tom és én elindultunk a kórházba...
|