Miközben én jól el voltam a hotelben a tv előtt jó nagy adag kajával, eközben Bill felment Tomhoz, hogy elmondja neki, hogy találkozott velem. Mikor Bill odaért Tom szobájához bekopogott hozzá. Tom hamar kinyitotta az ajtót.

-Hali. - köszönt Tom Billnek mikor kinyitotta az ajtót

-Hali. Még mindig bánkódsz Nyky miatt? - ment be Bill a szobába

-Semmit sem tudok róluk. Egy szó nélkül ment el. És egyszerűen nem tudom, hogy hol vannak. - ment be Tom Bill után

-Talán én tudok segíteni. - Bill

-Tudod hol van Nyky? - nézett rá testvérére reménykedve

-Most találkoztam vele a hotel előtt. - Bill

-Ugye ezt most nem mondod komolyan? - Tom

-De igen komolyan mondom. Most ment valahova Davidel. Egy biztos, hogy nem ebben a hotelben vannak. - Bill

-És jól vannak? - Tom

-Igen remekül vannak. Bár Nyky elégé mogorva volt, ez lehet, hogy az állapota miatt van, nem tudom. - Bill

-Milyen állapotról beszélsz te? - értetlenkedett Tom

-Hát arról, hogy Nyky terhes. - Bill

-Hogy mi van? - Tom

-Mondom Nyky terhes. És elégé látszik már neki. - Bill

-Oh istenem, muszáj őt megtalálnom és beszélnem vele. Nem említett meg engem? - Tom

-Nem sajnálom. Én csak annyit mondtam neki, hogy mindenhol kerested őt és még otthon is, csak nem volt sehol. -Bill

-Ő erre mit mondott? - Tom

-Hát azt hogy ha annyira hiányoztál neki, akkor miért nem hívtad fel. Erre meg elkezdet velem kiabálni ott mindenki előtt. Aztán meg már azt vettem észre hogy a földön térdel és erős fájdalmai vannak. - Bill

-De ugye nem vetélt el? - Tom

-Nem engedte hogy segítsek neki. Beakartam vinni a kórházba, de erre szó szoros értelmébe félre lökött magától. És itt tudtam meg, hogy terhes,mert David oda szaladt Nykyhez és megkérdezte tőle, hogy neme lesz baja a tesójának. De utána Nyky talpra állt és fogta magát Davidel együtt elment. - Bill

-Remélem nem esett semmi baja a babának. Muszáj őt megtalálnom. Szerinted fog ide jönni még a srácokhoz? - Tom

-Fogalmam sincs, szerintem biztos. - Bill

-Ki kéne deríteni, hogy mikor lesz koncijuk. - Tom

-Szerinted Nyky terhesen koncertezni fog? - Bill

-Nagyon szeret zenélni és biztos vagyok benne, hogy most nem fog kiszállni a bandából, végig fogja vinni a turnét, amíg csak bírni fogja. - Tom

-És most mit akarsz csinálni? - Bill

-Minden féle képpen meg kell keresnem őt, hogy elmondjam neki, hogy mennyire sajnálom, hogy kiakadtam. Szeretem őt és nem akarom őt leveszíteni. És így hogy megtudtam, hogy lesz egy újabb babánk még jobban nem akarom őt elveszíteni, hisz már olyan rég vágyok egy újabb babára. - Tom

-Miért nem hívod fel és beszéltek meg egy találkozott? - Bill

-Mi van ha fel sem veszi a telefonját? Hisz mikor hívtam akkor meg nem volt elérhető. - Tom

-Biztos valaki mással beszélt. - Bill

-De mindig mikor én hívtam, azért ez egy kicsit fura. Nem gondolod? - Tom

-De hát ha most nem lesz foglalt és felveszi. Ha nem próbálod meg, nem derül ki. - Bill

-Na jól van, felhívom. De ha nem veszi fel akkor te leszel a hibás. - Tom

Majd fogta telóját és megpróbált engem felhívni.

Épp nagyban alszok a tv előtt mikor megszólalt a telóm, ami az asztalon kezdet el dalolászni, miközben csörgött. Feltápászkodtam kanapéról, majd felvettem a telóm, meg sem néztem, hogy ki az.

-Igen? - szóltam bele komásan

-Nyky, szívem. Tom vagyok. - szólt bele Tom

-Tom? Öhm... sya. - ahogy meghallottam Tom hangját rögtön felébredtem

-Nagyon szeretnék veled beszélni. Tudnánk valahol találkozni? - Tom

-Persze, beszélhetünk. Mikor és hol? - én

-Mondjuk egy óra múlva itt ahol én vagyok hotelben a szobámban. - Tom

-Rendben, akkor majd megyek. - én

-Jól van, várni foglak. Sya. - Tom

-Sya. - én

Majd letettük. Nagyon féltem ettől a találkozástól és végig azon járt az agyam, hogy biztos a válást akarja megbeszélni velem.

Eközben Tomnál:

-Na mi volt? - Bill

-Megbeszéltük, hogy egy óra múlva ide jön. - Tom

-Na látod, akkor érdemes volt felhívni. - Bill

-Igen, de éreztem a hangján, hogy nagyon rémült és meg volt lepődve, hogy felhívtam. Lehet, hogy azt hiszi, hogy rosszat akarok vele közölni. - Tom

-Meglehet, de ha elmondod neki, hogy mit is akarsz biztos jobb kedvre derül, ahogy te is. - Bill

-Remélem. - Tom

Majd még beszélgettek egy jó darabig, de ahogy telt az idő Bill lassan elment Tomtól. Tom pedig fel s alá járkált a szobában és azt várta, hogy végre oda érjek.

Nem telt el sok idő és halk kopogást hallott az ajtó felől, igen ez én voltam. Tom vett egy mély levegőt majd kinyitotta az ajtót, ahol én álltam. Davidre Rickék vigyáznak, mivel megkértem őket hogy figyeljenek rá.

-Sya. - Tom és végig nézett rajtam

-Sya. - én

-Billnek tényleg igaza volt, hogy terhes vagy. - Tom

-Látom már elfecsegte. Végül is mindegy előbb utóbb úgy is megtudtad volna. - én

-Gyere be. - nyitotta ki előttem az ajtót

-Öhm, jól van. - én, majd bementünk a szobába

-Ülj csak le. - mutatott Tom a kanapéra

-Köszi, inkább állok. - én

-Ahogy gondolod. Esetleg kérsz valamit inni? - Tom

-Nem kérek semmit, köszi. - én

Ezután nem is szólt hozzám semmit sem. Csak néztünk egymásra. De én hamar megtörtem a csendet.

-Miről szerettél volna beszélni? - én

-Kettőnkről. - Tom

-Mindjárt gondoltam, hogy válás lesz a dologban. - hajtottam le a fejem

-Én egyáltalán nem válásra gondoltam. Igazad volt, mint mindig. Nem kellett volna felkapnom a vizet és kiabálni veled. Igaz fájt, hogy megcsaltál Billel, de én többszörösen bántottalak már meg és csaltalak meg. És abban is igazad volt, hogy a lányunk miattam halt meg és, hogy a te életed is majdnem kárba veszett miattam. - csordult ki Tom szeméből egy könnycsepp

-Tom! Én azt nem úgy gondoltam amit a fejedhez vágtam. Sajnálom, hogy ha durva voltam, nem akartam. - töröltem le az arcáról a könnycseppet

-Hiányzol. Hiányzik a csókod. Nem akarlak elveszíteni. Szeretlek. - ölelt magához Tom

-Én is szeretlek.Tényleg úgy gondolod, hogy van mit kettőnknek folytatnia? - én

-Teljesen biztos vagyok benne. Mit szólnál ahhoz, hogy ha új életet kezdenénk tiszta lappal? - Tom

-Én benne vagyok. - öleltem meg

-Annyira szeretlek. - csókolt meg Tom

-Köszönöm, hogy megbocsátottál. - én

-Te is már rengetegszer megbocsátottál nekem. Így legalább kvittek vagyunk. - mosolyodott el Tom

-Jaj te. - adtam pusyt a szájára

-Akkor térjünk át egy másik dologra. Mióta tudott, hogy babát vársz? - húzta végig a kezét Tom a hasamon

-2 hete. És már több mint egy hónapos vagyok. - én

-Nagyon boldog vagyok, hogy lesz újabb babánk. Már nagyon szeretem volna. - ölelt magához Tom

-Örülök, hogy ennyire örülsz a hírnek. - öleltem magamhoz szorosan

Tom erre csak lágyan megcsókolt. Már annyira vágytam, hogy újra a karjaiban lehessek és a csókjait érezhessem. nem akarom őt elveszíteni, soha többet nem fogom őt megcsalni, nem lennék rá képes ezek után.

Tom fel vett a karjaiba és egyenesen a hálóba mentünk, ahol finoman letett az ágyra, majd finom és lágy csókokkal halmozott el. És szép lassan megváltunk a ruháinktól és megtörtént, aminek meg kellett történnie.

Nagyon boldog voltam, hogy végre minden helyre jött Tom és köztem...