2. hét telt el azóta mióta David és én visszajöttünk németbe. Tom azóta sem hívott fel, egyre jobban elvesztettem reményt, hogy valaha is fog hívni.

Eldöntöttem, hogy íme újból koncertezni, persze Jo próbált lebeszélni róla a baba miatt, de nagyon hiányzott a zene és én mindenáron koncertezni akartam, ezért el is döntöttem vissza megyek Magyarországra Timékhez és befejezzük a magyar turnét. Az hogy terhes vagyok semmin sem változtatott, eleinte nehéz volt megszokni a rosszul létek miatt, de most már teljesen jól vagyok és már elégé kezd látszani is. És most már a többieknek is elmondtam, hogy terhes vagyok. David örült a kis tesónak, ettől nagyon megkönnyebbültem.

Épp a reptéren vagyunk és a gépet várjuk, hogy felszállhassunk. Jo és a többiek is kint voltak velünk a reptéren és persze anya és apa is.

-Nyky. Nem akarod meggondolni magad? Legalább a babára gondolj. - Jo

-Jo. Én már eldöntöttem és én koncizni akarok. és tudok én magamra vigyázni, majd nem lesznek olyan erőteljesek a koncik mint általában. - én

-Jól van, de azért nagyon vigyázz magadra. - ölelt meg Jo

-Persze vigyázok. - én -Aszem ideje lesz most már mennünk.

-Olyan hamar el telt ez a pár nap. Kár, hogy vissza kell menned kislányom. - ölelt meg anyu

-Jaj anyu, nem örökre megyek el. Amikor tudok mindig eljövünk és meglátogatunk, hisz david is nagyon szeret itt lenni. Ugye? - néztem rá David

-Igen. Szeretek nálatok lenni Mama. - ölelte meg David a mamáját

-Gyere David, mennünk kell. - vettem fel Davidet

-Legyetek jók és vigyázzatok magatokra. Legfőképp te lányom és a babára. - adott pusyt az arcomra anyu

-Vigyázunk. És magamra is na meg a babára is. - én

Majd elköszöntünk mindenkitől és felszálltunk a gépre. Miután elfoglaltuk a helyünket lassan felszállt a gép is.

3 óra elteltével leszálltunk Pesten.

Miután kiszálltunk és megtaláltuk a cuccainkat egy közeli hotelbe mentünk, ahol kivettem egy szobát kettőnknek. Mivel már elég késő volt, este 11 lehetett mikor a hotelbe értünk. David és én felhúztuk a pizsinket és bebújtunk az ágyba. Davidet hamar elnyomta az álom, de én valahogy nem tudtam elaludni. Aggasztott a dolog, hogy mi van ha összefuttok Tommal. Miközben ezen törtem az agyam el is aludtam.

Reggel David ébresztett fel.

-Anyu. - bökdösött oldalba David

-Mondjad kicsim. - bújtam a takaró alá

-Ideje felkelni. - húzta le rólam a takarót David

-Látom te nem apádra ütöttél sem rám. Mindig korán kelő vagy. - ültem fel az ágyban

-Hát láthatólag nem. - mosolygott David

-Jaj te. - öleltem meg Davidet

-Szeretlek anyu. - David

-Én is kicsim, én is. - én

-Ha megszületik a tesóm, remélem hogy ez így is marad. - David

-Miért ne maradna így. A tesódat is úgy fogom szeretni ahogy téged. - én

-Megígéred, - David

-Megígérem. Na de most már nyomás és öltözz fel. - én

-Máris.- ugrott ki az ágyból David, majd a fürdőbe ment ahol lefürdőt

Mikor végzet felöltözött és én mentem be a fürdőbe. Miután lefürődtem, felöltöztem, megcsináltam a hajam, sminkeltem és kész is voltam. Miután mindennel végeztem kimentem a szobába, ahol David már a tv-t nézte.

-Nem lenne kedved elmenni a közelbe valahova reggelizni? - ültem le mellé az ágyra

-De persze, menjünk. - kapcsolta ki a tv-t David

-Akkor menjünk. És utána elmehetnénk Rickékhez is. - én

-Jól van. - David

Majd felhúztuk a kabátjainkat és elindultunk a városba reggelizni. Mikor jól laktunk elmentünk abba a hotelbe ahol Rickék voltak.

Nagyon féltem attól, hogy szembe találkozom Tommal, de próbáltam vissza fogni magam, hogy David ne lássa meg rajtam, hogy ideges vagyok. Mikor odaértünk felmentünk Rick szobájába, valahogy gondoltam, hogy mindannyian ott lesznek nála. Mikor odaértünk bekopogtam és hamar ki is nyílt az ajtó és Rick jött ki.

-Nyky! - lepődött meg Rick

-Sya. - én

-Jaj de hiányoztál. - ölelt meg Rick

-Te is nagyon hiányoztál. - én

-Már azt hittük, hogy nem is jössz vissza. - Rick

-Rosszul hittétek. - én

-De ahogy elnézlek, kicsit meglátszik ez a két hetes pihenésed. - nevetett fel Rick

-Ennek vagy egy nagyon egyszerű magyarázatom rá. - én

-Jól van, na nem akartalak megbántani. Így is szép vagy. - Rick

-Azért látszok ilyen dagadtnak, mert terhes vagyok, méghozzá 1 hónapos. - én

-He? - nézett rám h*lyén Rick

-Jól hallottad terhes vagyok. - én

-Oh akkor ne haragudj. - nézett rám bűnbánóan Rick

-Nincs semmi baj. - én

-De ugye nem szállsz ki a bandából, mint mikor Davidel voltál terhes? - Rick

-Én azt mondtam is egy szóval, hogy kiszállok a bandából? - én

-Nem, nem hiszem. - gondolkodott el Rick

-Hát nem. Nem akarok kiszállni és folytatni fogjuk a turnénkat, amíg csak birok koncertezni addig folytatjuk a turnét. - én

-Biztos vagy benne, hogy bírni fogod? Nem szeretnénk, hogyha bármi baja lenne a babának. - Rick

-Nem kell, aggódnod. Ha úgy fogom érezni, abba fogom hagyni. - én

-Jól van, te tudod. Na de gyertek be. A többiek is itt vannak. - Rick

-Azt anélkül is tudom, ha nem is mondom. - mosolyodtam el

-Azt elhiszem. - Rick

Majd bementünk a szobába. Rob és Pete is nagyon megörült nekem és nekik is elmondtam, hogy terhes vagyok. Persze ők is ellenezték, hogy koncertezzek, de én nem foglalkoztam vele. Egész délelőtt azt mesélték, hogy mi volt ebben a két hétben, míg én távol voltam...