Tom a lány arcát kedvesen simogatta, miközben Cathy még mindig csak bámulta a fiút. Eszébe jutott az a rövid, de nagyon boldog idő amit Billel töltött, de Bill nincs többé. Végleg elment, és ebbe ha akar ha nem de bele kell nyugodnia...

-Tom... - tért észhez a lány.

-Ó bocsi, ez neked biztos nagyon kínos - mondta, majd elengedte a lányt, zsebre vágta a kezét, és hátrébb lépett.

-Köszönöm

-Na de mégis micsodát? - mosolygott kedvesen Tom

-Néha jól esik, ha Ryan-an kívül más férfi is megölel - mosolygott vissza Cathy. A leves már rég felforrt, de senki nem zárta le alatta a gázt. Most csak csendben álltak egymással szemben. Mindketten gondolatban olyan helyen jártak, egy olyan emberrel, akit már nem lehet visszahozni. A szomorú gondolatokat Tom telefonjának csörgése zavarta meg.

-Bocsi... - mondta, majd kiment a nappaliba, és felvette a telefont. Cathy ezalatt,  elzárta a gázt, és kimert két tányér levest hűlni. Miközben terített, hallotta, hogy Tom egyre hangosabban beszél a vonal túloldalán lévő személlyel. Pár perccel később Cathy a megterített asztalnál ült, mikor Tom is visszabattyogott a konyhába.

-Bocsi... - mondta ismét, majd leült Cathy-vel szembe - Amber...

-Új barátnő?

-Áh, dehogy, ő csak egy estére volt a társaságom, de persze többet akar, és a féltékenységi rohamaitól már agyrázkódásom van. Semmi közünk egymáshoz, azaz este is már hetekkel ezelőtt történt. Nem értem a mosatni nőket.

-Húú, vannak ám problémáid - nevette el végre magát a lány.

-Örülök, hogy te ezen nevetsz, engem rohadtul idegesít.

-Látod, ezért nincsenek egy éjszakás kalandjaim - nevetett tovább a Cathy.

-Mióta nem feküdtél le senkivel? - kérdezte csak úgy lazán Tom, mire Cathy arcáról  lefagyott a mosoly.

-Több mint fél éve...

-Fél éve? - nyelte félre Tom a levest - Igazán jól bírod!

-Bill volt az utolsó.

-Oh...

-Oké, ezzel a téma lezárva! - nevetett Cathy, hogy a kellemetlen hangulatot megtörje.

-Én lefekszem veled, ha te is akarod.

-Tessék!? - bámult a lány a fiú arcába.