A házba beérve egyenesen a nappaliba mentünk, ahol Jo a kanapén ült és laptopján dolgozott.

-Ki jött Fabi? - Jo

-Talán fordulj meg és meglátod. - Fabi

Erre megfordult Jo,majd mikor meglátott felugrott a kanapéról, majd oda jött hozzám és megölelt.

-De jó, hogy látlak. - ölelt még mindig magához Jo

-Én is örülök, hogy látlak. - én

-Mesélj mi újság veled? Hogy megy a bandázás? - Jo

-Megvagyok. Nagyon jól megy a banda sora. Most adtuk ki a CDnket és már elkezdődött az első turnénk is, de gondjaim vannak ezért most egy darabig feladtuk a koncerteket. - én

-Mi történt? Ugye nem Tom és közted van valami? - Jo

-De igen és nem is kicsi gond. De ezt nem akarom david előtt jobban kifejteni, majd később elmondom. - én

-Jól van, de addig is. Sya David. - vette fel Jo Davidet

-Sya. - ölelte meg David Jo-t

-Hogy te meg korát nőttél mióta utoljára láttalak. Már lassan nagyobb leszel mint Fabi. - nevetett Jo

-Ez nem is igaz. - durcáskodott Fabi

-Jó,jó csak vicc volt. - Jo

-Na és ti, hogy álltok a Killerpilz-ével? - én

-Nem hallottad még? - Fabi

-Mit? - értetlenkedtem

-Hát, hogy banda feloszlott. - Jo

-Na de miért? - én

-Nem is tudjuk pontosan. Szeretünk zenélni,meg koncertezni, de mást szerettünk volna csinálni, szerettünk volna több időt tölteni a szeretteinkkel. És nem mindig tudunk másra időt szakítani. - Jo

-Értem. És Vanival együtt vagy még? - én

-Hát persze. Itt lakik velem, csak most a szüleinél van, de nem sokára haza jön. - Jo

-Az jó. Na és te Fabi együtt vagy még Melanieval? - én

-Már nem. Melanie ki szeretet belőlem, mivel sokat voltunk úton a bandával, ezért nem tudtam időt szakítani a kapcsolatunkra és rá ezért úgy döntöttünk szakítunk. -Fabi

-Sajnálom. - én

-Nem kell. Amúgy is már van más. - mosolygott sunyin Fabi

-Na és ki az? - én

-Nem ismered, de Susan-nak hívják. -Fabi

-De azért remélem, hogy majd bemutatod nekem. - én

-Hát persze. Már sokat meséltem rólad és már nagyon szeretne meg ismerni, bár azt nem tudja, hogy a Badrocks énekese vagy. De nem azért nem mondtam el mert szégyellem, hogy nővérem egy banda énekes, csak úgy gondoltam, ha majd találkoztok rá fog majd jönni ki is vagy. - Fabi

-Remélem hamar tudok vele megismerkedni. - én

-Ha gondolod meghívhatnánk vacsira. És ott megismerkednétek. - Fabi

-Rendben, legyen. - egyeztem bele

-Jól van, akkor megyek és felhívom. - szaladt fel az emeltre Fabi

-Most egész nap elég h*lyén fog viselkedni. - Jo

-Miért? - én

-Mindig h*lye lesz, ha Susan jön hozzá. Nagyon bele van habarodva. - mosoylgott Jo

-Te láttad már? - én

-Persze. Rendes csaj és nagyon szép is. Fabinak igazán jó ízlése van, miért is ne lenne, hisz rám ütött. - húzta ki magát Jo

-Na persze. - én

-Később nem lesz majd kedved elmenni a városba sétálni? - Jo

-Persze, hogy lesz kedvem. Úgy is rég voltam már itthon. - én

-Na igen, elégé régen. - Jo

-Tényleg, anyáék hogy vannak? - én

-Remekül vannak, bár sokat dolgoznak, mint mindig. De nem itt laknak velünk már, hanem a belvárosban, de néha itt szoktak nálunk lenni. - Jo

-Értem. - én

-Nagyon hiányolnak már téged. Sokszor mondogatják, hogy el kellene nézni hozzátok, de valahogy sosem jutottak el odáig. - Jo

-Mostanában nekem sem volt túl sok időm eljönni hozzátok meglátogatni titeket. Bármennyire is szerettem volna. - én

-Azt elhiszem. - Jo

-David már megint hova lett? De nem szerettem mikor szó nélkül elmegy. - néztem körbe

-Felment Fabi után. - Jo

-Akkor jól van, legalább jó kezekben van. - én

-Így, hogy most nincs itt david. Elmondod, hogy mi történt Tom és közted? - Jo

-Jaj Jo. Nagyon nagy hibát követtem el, amitől valószínű vége a házasságomnak. - én

-Mit csináltál? Megcsaltad? - Jo

-Igen. - hajtottam le a fejem

-És ezért Tom megharagudott rád? - Jo

-Ez sokkal több, mint egy sima harag, ez gyűlölet és méreg, amit most irántam érez Tom. Nagyon csalódott bennem, ahogy én is magamban. -én

-És kivel csaltad meg Tomot? - Jo

-Billel. - én

-Billel? - nézett rám Jo meglepetten

-Még a mai napig is nem tudom, miért tettem azt amit tettem. Egyszer csak Bill elkezdte nekem mondogatni, hogy szeret és velem akar lenni. Persze én mondtam neki, hogy én Tomot szeretem és én nem akarok mást ennél az életnél többet, ami most van. De később volt egy közös fotózásunk és a végén haza kísértem Billt,majd bementem hozzá beszélgetni, és ott annyira szép szavakat mondott nekem, hogy elkapott a hév és megcsókoltam. Ezután pedig pár nap elteltével le is feküdtünk. - én

-Jaj Nyky.Nem is tudom mit mondjak. De szerintem Tom rá fog jönni, hogy nem követél el olyan nagy hibát, hisz ő már jó párszor bántott meg téged. - Jo

-Mindenki ezt mondja, hogy Tom megfog bocsátani nekem, de ahogy telnek a napok nélküle, egyre jobban azt érzem, hogy semmi értelme vágyni rá. - én

-Ne add fel ilyen könnyen, hisz szereted nem? - Jo

-De igen, szeretem. - én

-Na látod, akkor meg harcolj érte. Tomnak már hányszor bocsátottál már meg? - Jo

-Sokszor. - én

-Na látod. Te meg egyszer elkövetsz egy apró kis hibát és higgy nekem, hogy nem sokára keresni fog téged. - Jo

-Én nem mondanám apró hibának. Nagyon rosszul érzem magam amiatt, hogy lefeküdtem Billel. De ez is akkor van, mikor már Tom megtudta, mielőtt Tom megtudta volna semmi bűntudatom nem volt amiatt. - én

-Tudod mit. Most hanyagoljuk a témát és azt szeretném, hogy ha nem gondolnál Tomra egy jó pár napig. Hidd el, hogy Tom visszafog fogadni az életébe. Túlságosan oda van érted, ahhoz, hogy eldobjon magától. - Jo

-Jó, megpróbálok másra gondolni és nem Tomra. - én

-Ez a beszéd. Nem vagy éhes? - Jo

-Nem köszi. Inkább fáradt vagyok mint éhes. - én

-Akkor menj és pihenj le. Majd én vigyáztok Davidre. - Jo

-Nem is tudom, igazából annyira nem vagyok fáradt. - én

-Én ezt meg sem hallottam. Na nyomás és feküdj le.A szobád még meg van, ugyan úgy hagytuk, ahogy itt hagytad. - taszigált fel Jo az emeletre

-Jó rendben, legyen. Veled úgysem lehet nemet mondani. - én

-Igen, ezt jól mondod. - adott pusyt az arcomra

-Köszönöm, hogy ennyire törődsz velem. - öleltem meg Jo-t

-Persze, hogy törődöm veled, hisz az ikrem vagy, méghozzá a világ legjobb ikre. Nálad jobb tesóm nem is lehetne, persze Fabi mellett. - nevetett Jo

-Ezt én is elmondatom rólatok. - én

Majd felmentem a régi szobámba. Mikor beérte a szoba tényleg úgy volt, ahogy itt hagytam. Lefeküdtem az ágyra, majd nem sokra rá el is nyomott az álom...