Mikor végeztünk felöltöztünk és kimentünk a nappaliba és elkezdtünk nézni a tv-t. Persze hamar be is aludtunk rajta. Mikor elaludtunk volt fél 7.

Tia 9 fele ébredt fel. Felkelt az ágyból és kiment a nappaliba, ahol egyből meglátott engem, és Tomot, miközben alszunk.Tia fogott egy takarót majd betakart minket és bement Davidhez, aki már ébren volt.

-Jó reggelt! - ment be a szobába Tia

-Sya. Anyu hol van, hogy te jöttél be? - nézett Tiara David

-Anyukád még alszik, ahogy apud is. - Tia

-Akkor megyek és felkeltem anyut. - állt fel az ágyról David

-Miért akarod őt felébreszteni? - Tia

-Mert éhes vagyok. - David

-Figyelj van egy jobb ötletem. Mi lenne ha apát és anyát hagynánk és mondjuk elmehetnénk oda ahol tegnap voltál anyuddal. - Tia

-Nem tudom. Anyu nem hiszem, hogy örülne neki. - David

-Majd írok neki egy üzenetet, hogy hol vagyunk és így nem fog aggódni. Na akkor jössz? - Tia

-Rendben megyek. - David

-Jól van, akkor öltözz fel én megyek és felöltözöm. - Tia

-Rendben. - David

Majd Tia kiment a szobából. Gyors felöltözött majd megcsinálta haját és sminkelt. Össze szedte a ruháit, majd készen állva ment vissza Tia Davidhez. Ekkor ébredt fel Tom is. Kibújt óvatosan mellölem, majd bement Davidhez.

-Sziasztok. - Tom

-Sya apa. - ugrott Tom nyakába David

-Sya. - Tia

-Így hogy apa fent akkor most már nem kell elmennünk. - David Tiának

-Hova nem kell mennetek? - nézett Tiára értetlenül tom

-Csak arra gondoltam, hogy ma vigyáztam volna Davidre egész nap, azért, hogy te és Nyky kettesben tudjatok lenni. - Tia

-Oh hát ez remek ötlet. Tényleg jól esne már egy olyan nap amikor csak kettesben lehetünk. - Tom

-De a mami nem fog haragudni azért, hogy én Tia nénivel leszek? - nézett David az apjára

-Dehogy fog. Megbízik Tia-ban, ahogy én is. Szóval nyugodtan elmehettek. De nekem jól viselkedjél és szót fogadni a Tia-nak, értve vagyok. - Tom

-Igen, megértettem. És jó leszek. - David

-Jól van, akkor. - Tom

-Akkor mi most megyünk, majd hozom este felé. - Tia

-Szerintem nem kell majd visszajönnöd, hisz Nyky biztos, hogy elfog menni. - Tom

-Ja, akkor jól van. és köszi, hogy elengedted Davidet velem, úgy hogy még nagyon nem is ismersz. - Tia

-Megbízom benned. - mosolygott Tom

-Vigyázni fogok rá, nem először vigyázok kis gyerekre. - Tia

-Ennek örülök, akkor legalább van tapasztalatod. - Tom

-Igen. Akkor mi most megyünk. - Tia

-Jól van. Sziasztok. - Tom

-Sya. - Tia

Majd Tom adott Tianak és Davidnek egy-egy pusyt, majd Tia és David elmentek. Tom pedig rendelt kettőnknek reggelit.

Nem telt el negyed óra és meg is jött a reggeli. Mire megjött a reggeli, addigra én is ébredezni kezdtem.

-Jó reggelt kicsim. - csókolt szájon Tom, miközben letette a tálcát az asztalra

-Hát így már tényleg jó a reggelem. - mosolyogtam Tomra

-Hozattam reggelit, remélem éhes vagy. - Tom

-Hát igen ,elégé. Tegnap, vagyis inkább hajnalban elégé kiszívtad minden energiámat. - én

-Oh igen jut eszembe. Az egész napot csak kettesben fogjuk eltölteni. De nem az én ötletem volt, hanem Tiaé. - Tom

-Mit talált ki Tia? - én

-Azt, hogy ő vigyázz ma Davidre és tudunk egy kis időt szakítani kettőnkre. - Tom

-Oh ez nagyon rendes dolog tőle. Akkor talán használjuk ki minden percet, míg kettesben lehetünk. - húztam magamra Tomot, majd megcsókoltam

Majd elkezdtünk s.márolni, de nem sokáig jutottunk, mert kopogtak az ajtón. épp másztam volna ki Tom alól, mikor ő még jobban maga alá gyűrt.

-Tom, ki kéne nyitnom az ajtót. - én két csók között

-Biztos, hogy nem olyan érdekes, bárki is legyen. - Tom és folytatta tovább

-Tom.- szóltam rá

-Hajh na jól van, látom hajthatatlan vagy. - mászott le rólam durcáskodva Tom

-Nem akarok durzását. - adtam pusyt az orrára, majd az ajtóhoz mentem

Az ajtóban Bill volt.

-Öhm, sya. - én

-Jó reggelt szerelmem. - Bill és megpróbált megcsókolni, de finoman eltoltam magamtól

-Kérlek ne most itt van Tom. - én

-Oh akkor bocs nem is zavarok. És bocsi, hogy megzavartam valamit. Sya. - mondta Bll szomorúan és elindult a szobájához

-Bill, várj. - mentem utána, miután becsuktam az ajtót

-Tessék. - fordult velem szembe

-Tudom, hogy rosszul esik neked de értsd meg, hogy szeretem Tomot és nem akarom őt elveszíteni, ahogy téged sem. - én

-Ígérem megpróbálom elfogadni. - ölelt magához Bill

-Na jó, de én akkor most visszamegyek, majd később átnézzek. - én

-Oké, várlak. - adott egy gyors, de annál szenvedélyesebb csókot, majd bement a szobájába

Én pedig visszamentem a szobámba...