Másnap reggel mikor felébredtem és ki keltem az ágyból kinéztem az udvarra h ki van itthon. Egy kocsi sem állt bent ami jó volt mert kimozdulhattam a szobámból és egyik sráccal sem fogok össze futni reggeli közben. Apám sincs itthon akivel szintén nem sok kedvem volt találkozni pláne nem a tegnapi kis beszélgetésünk után.

Kizártam az ajtót majd lementem a konyhába. Sosem örültem ennyire a csöndnek a házban mint most. Jó h nem volt otthon senki. Bementem a konyhába ahol neki kezdtem össze dobni valami reggeli félét. Épp kotorásztam a hűtőben mikor megtaláltam a tökéletes reggelinek valót magamhoz véve őket meg fordultam de amint megfordítottam elhajítottam őket sikítva.

-Bocsánat nem akartalak megijeszteni. - jött oda Tom és közben össze szedte az elgurult dolgokat

-Milyen jó érzés h korán reggel rá hozzá az emberre a szívbajt. - morogtam miközben felkaptam egy narancsot

-Tényleg sajnálom. - tette le az asztalra a szalámit és a sajtot

-Mindegy. - rántottam meg  a vállam majd nem foglalkozva vele folytattam a reggelimet

-Nem igazán kedvelsz minket. - ült le az asztalhoz Tom

-Nektek sem kell engem. - mondtam fél váron

-Pedig én szeretnék barátkozni. - Tom

-Én meg inkább kihagynám. - mondtam majd fel pakoltam a reggelimet egy tálcára és fel slisszoltam a szobámba magam után bezárva az ajtót

Azt hittem végre lesz egy rendes konyhában eltöltött reggelim de erre meg megjelenik az egyik srác. Mikor lesz már vége ennek az egésznek és kaphatom vissza nyugodt minden napjaimat amikor nem a szobámba zárkózva kell el fogyasztanom a reggelimet hanem ott ahol kell.

Letelepedtem az ágyamra és bekapcsolva a tv-t megreggeliztem. Mikor végeztem és készültem fürdeni menni kopogtak az ajtómon.

-Nem érdekel h ki vagy. - szóltam ki hangosan

-Jöttek hozzád. - hallottam meg Tom hangját

-Úgy sem engedlek be ilyen nyomorult szöveggel. - én

-Hát jó akkor mondom a barátodnak h nem jössz ki. - mondta

Na ne Roli itt van? És lent fog beszélgetni Tommal? Na nem azt nem tehetem. Kirántottam az ajtót és lerohantam a földszintre. Bill épp akkor lépett be a házban és beszélgetni kezdett Rolival.

-Szia. - rohantam Rolihoz bele csimpaszkodva a nyakába és hosszan megcsókoltam

-Tudtam h teljes lesz veled a napom. - mosolygott rám átkarolva a derekam

-Menjünk fel a szobámba. - adtam puszit a szájára majd megfogva a kezét húzni kezdtem az emeltre

-Be se mutatsz a barátodnak? - szólt utánunk Bill

-Nem tartozom senkinek se közületek bemutatásnak. Ti itt senkik vagytok. - pirítottam rá majd eltűntem a folyosón

-Hülye liba. - sziszegte Bill dühösen

-Hallottam. - kiabáltam az emeletről

-Kit érdekel? - ordította Bill

-Miért ordítasz? - lépett be apu  házba

-Sajnálom. - Bill

-Ki volt ez a srác? - apu

-A lányod barátja. - Bill

-Hogy mije? - akadtak fent a szemei

-Szóval nem tudtál róla? - Bill

-Nem. A viszonyunk nem a legjobb. - mondta lehajtva a fejét

-Miattunk? - kérdezte Tom

-Többek közt de azt hiszem főként velem van a baj. - apu - Na de menjünk dolgozni.

-Rendben. - mondták egyszerre

Majd lementem a pincébe apu egy pillanatra megállt és azon filózott h felmenjen és bejöjjön hozzám de nagyon jól tudta h úgy sem engedném be. Így hát ő is lement a srácok után és neki fogtak a munkának.

Míg ők lent társalogtak eközben fent nálam Roli az ágyamon ülve figyelte ahogy a szekrényemben kotorászok közben pedig beszélgettünk.

-Nem tűntek valami barátságosnak. - Roli

-Hidd el velem se olyan barátságosak pláne a fekete. - néztem rá

-Most már értem miért nem szeretsz itthon lenni. - Roli

-Pár napja vannak itt de már most utálom ezt az egészet. Nem tudok olyan nyugodtan közlekedni a házban ahogy én szeretnék hisz állandóan bele futtok valakibe. - én

-Költözésen nem gondolkodtál? - Roli

-Éppen ez futott át az agyamon tegnap de nincs erre pénzem. Ha bejön az a munka amit tanárom ajánlót akkor esetleg lesz alkalmam keresni lakást ahol végre nyugtom lehet. De addig nagyon mesze vagyok. - én

-Na és mit szeretnél mit csináljunk ma? - Roli

-Nem tudom, ötlet? - kiabáltam ki a fürdő szobából

-Mit szólnál ha lemennék a strandra hívhatnánk Tinát és Jeff-et. - Roli

-Nekem megfelel már úgy is rég jártam arra. - én

-Rendben akkor szólok nekik míg elkészülsz meg addig haza ugrom én is. - Roli

-Jól van. - léptem ki hozzá

-Siettek vissza. - karolt át

-Rendben. - mosolyogtam rá

Adott egy csókot majd kiment a szobámból. Miután Roli elment felöltöztem és elkészítettem a strandos cuccomat. Mikor kész lettem mindennel úgy döntöttem lemegyek és csinálok pár szendvicset magunknak. Nem volt mozgás lent a konyha területén ezért örültem h végre nyugiban leszek amíg meg csinálom a szendvicseket.

Míg csináltam elszórakoztattam magam. Még azt se figyeltem h valamelyik srác vagy épp apu feljött a konyhába. Ez esetben apu volt aki megjelent a konyhába mikor csomagoltam be a szendvicseket.

-Hova csinálod ezt a sok finomságot? - támaszkodott a pultra

-Lemegyünk a partra. - mondtam rá sem nézve

-Nem is meséltél h van barátod. - David

-Mert el voltál foglalva. Csoda h egyáltalán érdekel. - én

-Nyky nem lehetne h ne viselkedj úgy velem mint egy idegennel?  - fogta meg a kezem

-Talán majd ha jobban oda figyelsz rám. Ami lehet majd akkor lesz mikor én már nem leszek itt. - indultam meg

-Evvel mire akarsz kilyukadni? - nézett rám kétségbe esve

-Elfogok költözni amint lesz annyi pénzem h kivehessek egy lakást magamnak. - én

-De miért? Hisz ez a te otthonod. - apu

-20 éves vagyok.Nem maradhatok örökké a szülői házba. És nekem ez sok ami most itt megy. Nem vagyok hozzá szokva ahhoz h négy sráccal találom szembe magam minden egyes reggel és sosem tehettem azt amit szeretnék. Nekem ez nem megy. - mondtam mikor meghallottam Roli kocsijának dudáját - És most mennem kell. Szia.

Majd felkaptam a táskám és a kosarat amibe bele pakoltam a cuccokat majd ott hagyva aput a konyhában kimentem a rám várakozó barátaimhoz. Marta a sírás a szemeimet de nem akartam ki ereszteni. Sosem bírtam "közönség" előtt sírni csak akkor ha nagyon muszáj.

Mikor kiértem mosolyt csaltam az arcomra h ne tűnjön fel nekik az előbbi konyhai jelenet. Bepakoltam a kocsiba a cuccokat majd beültem hátra Tina mellé.

-Indulhatunk? - Roli

-Persze. - mosolyogtam rá

-Akkor nyomás. - indította be az autót

Majd elindultunk. Útközben nagyon jól elszórakoztunk. Már nem is gondoltam arra h apuval megint csak nem egy jó beszélgetést folytattunk de ettől függetlenül még mindig eléggé bántott ez az egész de nem akartam senki kedvét lekötni és én is jól akartam érezni magam.

Nem voltunk kint egész nap hisz holnap suli. 4 óra is elmúlt mikor beparkoltak  a kocsival a házunk udvarába. Elköszöntem Tinától és Jefftől majd Rolival kézen fogva sétáltunk az ajtóig.

-Nem tudom mikor látlak újra mert én holnap utazom apámmal. - Roli

-Addig majd beszélünk telefonon ha lesz időd. - mosolyogtam rá

-Rád mindig van. - hajolt közelebb hozzám

-Ennek örülök. - csókoltam meg

Bele merültünk észre sem véve h a többiek Rolira várnak csak akkor váltunk szét mikor Jeff ki ordított a kocsiból h most már mehetnének. Mosolyogva engedtünk el egymást majd egy utolsó csókot váltva elindult a kocsihoz és mielőtt elhajtottak volna intettek és kihajtottak az udvarból. Mikor már nem láttam őket én is bementem a házba. Lepakoltam a konyhában és miután elraktam mindent  a helyére felmentem a szobámba ahol egy kis tanulás után lefeküdtem az ágyamra és a tv-t kezdtem el nézni nem számítva arra h hamarosan vendégem fog lenni...