Kettő körül ébredtem fel. Kivánszorogtam az ágyból majd lementem a konyhába. Azt hittem h ott lesznek a srácok de szerencsém volt. Teljesen üres volt a hely. A hűtőhöz léptem majd reggeli után kezdtem el kutatni. Kezembe vettem pár dolgot amiből össze tudok dobni valamit. Míg csináltam a kajámat azon gondolkodtam h fel kéne hívnom Rolit h mikor találkozzunk. Szeretnék minél hamarább elmenni itthonról mielőtt Billel össze nem futnák. De nem csak h társaságban nem akarok vele találkozni de kettesben sem. Ki tudja mikor vetemedik megint arra mint tegnap.Ahogy elkészültem a kajámmal gyors iramban felmentem a szobámba és itt ettem meg h ne kelljen egyik th-s sráccal össze futnom. Mikor végeztem lezuhanyoztam majd felöltöztem.

Épp h végeztem mindennel mikor a telefonom kezdett el csörögni.

-Szia. - én

-Szia. Rá érsz késő délután? - Roli

-Persze rá érek. - én

-rendben akkor 6 körül elmegyek érted. - Roli

-Jól van várlak. - én

-Addig is szép napot. Szia. - Roli

-Köszi. Szia. - én

Majd letettem. Örültem neki h Roli át jön addig sem kell össze futnom avval akivel nem akarok. De az örömöm hamar elmúlt.

-Csak nem átjön a kis barátod? - nézett rám Bill az ajtófélfának támaszkodva

-Ha nem tudnád ez az én magán területem és nem tűröm el a férgeket a szobámban. - én

-Na de ha a kis barátocskád lenne nem ezt mondanád. - lépett be

-Senki se mondta h bejöhetsz. Menj ki. - sziszegtem dühösen

-Ugyan már. Fölösleges magad ellen szegülnöd tudom h ez csak álca. - hajolt le hozzám így szembe néztünk egymással

-Talán belém látsz vagy mi van? Olyan hülye vagy. - álltam fel az ágyról

-Nem nehéz nem meglátni ahogy küzdesz azzal h ne teperj le. - kapta el a karom

-Engedj el. - néztem rá dühösen

-Mondtam már fölösleges harcolnod magaddal. - rántott magához

-Ha nem engedsz el súlyos gondjaid lesznek. - én

-úgy sem teszed meg. - suttogta

Majd végig simított az arcomon és megcsókolt. Eszembe jutott egy gonosz kis terv amit véghez is akartam vinni. Ha ennyire játszani akar rendben legyen de nem fogja egy könnyen elfelejteni a nevem. Visszacsókoltam de nem egyszerűen. Éreztem ahogy elmosolyodik és ettől még jobban hajtottam a kis játékomra. Átkaroltam a nyakánál és miután egyre jobban bele lendült a helyzetbe elindult velem az ágyamig ahova ledöntött de addig se váltak el ajkaink. Felém hajolt és lekapta rólam a felsőmet majd magáról is levette. Elégedett vigyor húzódott az arcára mikor végig nézett rajtam. Mikor össze akadt a tekintettünk elmosolyodtam majd magamhoz húztam és megcsókoltam.

Mikor kellő állapotban volt és csak az apró ruha darabok választottak el a végkifejletig felkeltem az ágyról felhúzva Bill magammal. Érdeklődve figyelt rám h mi fog történni de csak rá villantottam egy elbűvölő mosolyt megcsókoltam és kilöktem a szobám ajtaján amit becsapva előtte be is zártam.

-Engedj be! - dörömbölt dühösen az ajtómon ami csoda h még nem jött ki a helyéről

Nem mondtam semmit csak össze szedtem a cuccait majd az ajtóhoz léptem elfordítottam a kulcsot kinyitottam az ajtót majd a képébe vágtam a ruháit természetesen előtte felöltöztem.

-Remélem ez jó lecke volt h ideje lenne békén hagynod. - én

-Gyerekes vagy. - lépett közelebb hozzá

-Takarodj el innen. - fordítottam hátat neki

-Nem fejeztem be. - kapta el a karom el hajítva kezéből a ruháit

-Hogy mondjam el h takarodj innen? - pofoztam fel - Utállak. Hánynom kell ha csak rád nézzek. Menj el orvoshoz mert baj van az agyaddal.

Ki téptem a kezem az övéből majd az orrára csaptam az ajtót és újra bezártam. El kell mennem itthonról és nincs jobb hely most mint Tina ahova most mennék. A telefonomhoz mentem és Tinát kezdtem el hívni.

-Szia. Mond. - Tina

-Otthon vagy? - én

-Igen. Mi történt? - Tina

-Majd elmesélem. 10 perc és ott vagyok nálad. - én

-Át mehettek én is. - Tina

-Nem inkább én megyek.- én

-Jól van akkor várlak. - Tina

-Szia. - tettem is le

Mikor letettem a telefont gyors átöltöztem mert úgy éreztem mintha Bill még mindig itt lenne. A "koszos" ruhákat bevágtam a szennyes kosárba. Mikor átöltöztem zsebre vágtam a telefonomat majd az ajtóhoz menve halkan kinyitottam és ki dugva a fejemre rajta körbe néztem nincs e Bill valahol. Tiszta volt a levegő. Oda rohantam a lépcsőhöz majd lementem rajta és csak akkor lélegeztem fel mikor kiléptem a kapun és útban voltam Tinához. Gyalog mentem hisz az utca végében lakott.

Mikor oda értem ő már kint fogadott az ajtóban. Oda érve hozzá szorosan megölelt. Ismer már jó pár éve és tudja mikor nem érzem jól magam és most nagyon nem éreztem magam jól. Gyűlöltem Billt. Senkit sem gyűlöltem ennyire mint ezt az elme háborodott idiótát. Mást nem tudtam rá mit mondani mert az volt. Bementünk a házba és elmeséltem mindent Tinának. Később lefoglaltuk magunkat és írtam Rolinak üzenet h Tinához jöjjön értem mert itt vagyok nála. Tina faggatott Rolival kapcsolatba mikor is elmondtam neki h szeretnék komolyabb dolgokat is tőle de nem akarok semmit sem elsietni.

Apu egyszer sem kereset és ennek az volt a fő oka h nagyon jól meg volt a TH-s srácokkal. Rossz érzés volt h inkább törődik velük mint a saját lányával. És semmivel sem könnyebb h itthon van mint mikor nem volt. Már sokkal fontosabb neki a fiúk karrierjének az építése mint az h velem foglalkozón. Mondjuk mindig ez van h az első két napban törődik velem aztán mintha én meg sem lennék. Ezért van az h én mindig Tinával vagyok és sosem otthon ha otthon vagyok mindig magányos és rosszul érzem magam. És most még jobban nem akarok otthon lenni h ott vannak a srácok. Legszívesebben keresnék egy lakást ahol csak magam lehetek de nem tehettem meg hisz semmi keresetem nincs de ha megkapom az állást azon leszek h vehessek magamnak egy saját lakást és elköltözhessek otthonról.

Aki azt hiszi h jó élete lehet annak akinek az apja egy híres banda menedzsere az nagyon rosszul van tájékoztatva. Én annak örülnék ha átlagos család lennénk és nem lenne ez a négy srác akik felforgatták a tökéletes apa lánya kapcsolatunkat. Most már csak a zene, zene és a zene él apám szeme előtt. Eleinte még minden jól ment de most? Már semmi sem olyan mint régen volt. Semmi az ég világon.

5 után pár perccel csöngettek és tudtam h Roli az. Mosolyogva fogadtuk az ajtóban. És miután elköszöntünk Tinától rövid tanakodás után úgy döntöttünk sétálunk.

-És milyen napod volt? -. nézett rám mosolyogva

-Pocsék. - pillantottam le a földre

-Otthoni zűrök? - Roli

-Nem könnyű úgy eltölteni az otthoni időt h négy srác lent zenél a pincében az apád meg minden idejét velük tölti és téged meg észre sem vesz. - én

-Azt hittem jó kapcsolatod van az apáddal. - mondta miközben leültünk az egyik padra

-Csak akkor törődik velem mikor haza jön. Az első két napban minden tökéletes de utána mintha nem is apa lenne. - én

-Nem lehet könnyű neked. - fogta meg a kezem

-Ezért is vagyok sokszor Tinánál vagy csak egyszerűen bezárkózom a szobámba és rajzolgatok. De őszintén szólva ezért álltam főként modellnek h ne kelljen olyan sokat otthon lennem. De mostanában nem sok munkát kapok. - én

-Mért nem mész el divattervezőnek? Biztos h kapkodnának érted. - Roli

-Az egyik tanárom már beajánlott az egyik cégnek ahol fő állásban dolgozhatok a suli mellett. - én

-Na hát ez jó. És melyik az? - Roli

-Konkrétumot nem tudok. Hétfőn beszélek majd a tanárommal a döntésemmel kapcsolatba. - én

-Az biztos h nagyon jól fognak járni veled bárhova is vesznek fel. - mosolygott rám

-És te mit szeretnél csinálni ha befejezted a sulit? - én

-Én inkább a modellkedés felé húzódom de a tervezés sem áll mesze tőlem. - Roli

-Modellkedtél is vagy csak szeretnél? - én

-Volt már ár munkám a Solutice-nél de semmi komoly. - Roli

-Én is ott vagyok. - mosolyogtam rá

-Tényleg? - Roli

-Igen csak ha már ugye ők inkább az újoncokat keresik. Ezért is van h alig kapok munkát mert már kiöregedtem ott. - én

-Pedig jól áll neked a modellkedés. És akarod ezt folytatni vagy maradsz a tervezésnél? - Roli

-Mindkettőt szeretném csinálni de később szeretnénk mindenképpen saját céget alapítani. - én

-Szép terveid vannak. - Roli

-Igyekszem jól szervezni az életemet. - én

-És emellett szeretnél párkapcsolatot vagy majd később mikor talpon állsz? - Roli

-Természetes h szeretnék. Esetleg van alapja h ezt kérdezted? - néztem rá mosolyogva

-Hát elég régóta ismerjük egymást, igaz h csak most kezdtünk el közelebb kerülni egymáshoz de kedvellek és szeretném ha több lenne köztünk mint barátság. Persze nem kérem tőled h most azonnal mond azt h legyél a barátnőm szépen fokozatosan mennénk. - mosolygott rám

-Igent mondanák. - én

-Mi? - nevetett fel

-Igent mondanék ha most megkérdeznéd. Már régóta tetszel csak eddig makacsul hajtogattam magamnak h nem. De nagyon sokat gondolkodtam és benne lennék abban h legyen te és én. - én

-Tényleg komolyan gondolod? Még így is hogy csak kétszer volt közös programunk? - Roli

-Hát persze de többször volt már közös programunk hisz már jó ideje ismerjük egymást. - én

-Ez igaz de így kettesben csak kétszer voltunk. - Roli

-Nekem már az is elég volt h másként tekintsek rád. - én

-Hát akkor Nicol Jost lennél a barátnőm? - kérdezte teljesen felém fordulva mosolyogva

-Ezer örömmel. - hajoltam hozzá és egy apró csókot nyomtam szájára

A pocsék napomból nagyon jó lett most h véglegesen letisztáztam a Rolival való kapcsolatom. És jól tudom h nem döntöttem rosszul mert Roli egy nagyon rendes srác és mindig is jól kijöttünk egymással és ezután is jól ki fogunk. Kézen fogva sétáltunk el az egyik közeli cukrászdába ahol egy fogyasztottunk nevetgélve egy egy sütit.

Valamikor késő este estem haza mikor is Roli ismét haza kísért ahol egy hosszabb búcsúzás után bementem a házba ahol nem kis meglepetés árán apu fogadott karba tett kézzel.

-Merre jártál? - apu

-Nem tartozom magyarázattal. Nem vagyok tinédzser 20 éves vagyok.És most jó éjszakát.  - én

-Nyky. Kérlek. Aggódtam miattad egész nap nem láttalak. - apu

-Csoda egyáltalán h észre veszel a srácaid közül. - én

-Ne mond ezt. Tudod h te fontosabb  vagy náluk. -. apu

-Nem ez már nagyon régóta nem erről szól. Ők sokkal fontosabbak neked. És őszintén sokkal jobban az apám voltál mikor a fiúk sehol nem voltak most csak egy személy vagy számomra semmi több. - mondtam majd felmentem az emeltre ott hagyva őt

Nem tudtam tovább magamban tartani. Tudatni kellett vele h nem jó apa bármennyire is tisztelem őt és szeretem de nem működik úgy mintha apa volna. Elszállt vele a ló. Mikor felértem a szobámba magamra zártam az ajtót nem akartam többet arra kelni h bármilyen meglepetés vár rám ha kinyitom a szemem. Egy gyors zuhany után bele bújtam a pizsamámba majd lefeküdtem aludni...