47. rész
-Hááát...-És mosolyogva a szemembe nézett.-Azt hiszem , nincs.:)-,És megcsókolt.
-Akkor jó!-,Én , és visszacsókoltam.
*Annáéknál*
-Gustav!-,Anna , mikor az ágyon feküdtek.
-Tessék?-,Gusti
-Szerinted Emmáék mit csinálnak?-,Anna , és Gustvra nézett.
-Nem tudom.-,Gusti , és megcsókolta a lányt.
-Nem tudok megbékélni a szobámmal...Annyira pici...-,Anna
-Ez most célzás volt?:)-,Gusti
-Ha annak vetted , akkor igen.:)-,Anna
-Akkor menjünk át hozzánk.-,Gusti , aztán elmentek hozzájuk.
*Sarahéknál*
-Tooom!Éhes vagyok!-,Nyafizott Sarah Bill és Tom közös lakásán.
-Rendeljünk valamit?-,Tom
-Aha...-,Sarah , és átölelte a rasztást , aztán rendeltek pizzát , és miután kajáltak ,...öm , ezt most nem részletezem...XD
*nálunk*
Mi is éhesek lettünk egy idő után , úgyhogy lementük kajálni.Miután ettünk , leültünk a nappaliban tv-zni , aztán este fél 10-kor elmentünk zuhanyozni (Külön-külön!) , és 10 óra fele lefeküdtünk aludni...Másnap reggel Bill csókjára ébredtem.
-Jó reggelt!-,Köszöntem neki mosolyogva.
-Neked is , de még csak fél 7 .-,Bill
-Akkor miért ébresztettél fel?-,Én , és felhúztam az egyik szemöldököm.
-Mert felébredtem , és nem bírtam ki , hogy ne csókoljalak meg.-,Bill kisfiús mosollyal.
-Oh , értem.:)-,Én , és átöleltem.
-Akkor alszol még egy kicsit?-,Bill
-Inkább nem...Nem kísérsz el a suliba?-,Én , boci szemeket meresztve.XD
-Na jó...-,Bill , és megcsókolt.3/4 7-kor felkeltünk , és elmentünk zuhanyozni , kivételesen együtt:) , aztán elindultunk a sulimhoz.Mikor odaértünk , egy csókkal elváltak útjaink...Nem is sejtettük , hogy valaki meglátott minket...Bementem a suliba , és az osztálytermünk felé vettem az irányt.Senki nem volt még bent , egy valakit kivéve...Karl már ott ült a padban , és kicsit zavartan rakosgatta a könyveit.Észre sem vette , amikor bementem:
-Jó reggelt!-,Köszöntem neki , mire picit megrezzent.
-Öm , neked is!-,Karl
-Mi a baj?Idegesnek tűnsz.-,Én , és leültem mellé , aztán előpakoltam a könyveimet.
-Semmi , csak ...Mindegy.-,Karl , de egyszer sem mert a szemembe nézni.
-Karl , látom hogy baj van.Mi történt?-,Én kedvesen.
-Ma láttalak csókolódzni egy sráccal...-,Karl lehajtott fejjel.
-Öm , és?-,én
-Ő a barátod , igaz?-,Karl szomorúan.
-Igen...Karl miért zavar ez téged?Szerelems vagy belém?-,én
-Lehet...-,Karl
-Nézd , szerintem te egy helyes fiú vagy , de nem az esetem...Szóval maradjunk barátok , rendben?-,én
-Rendben.-,Karl már picit jobb kedvűen.A nap egész jól telt , kezdtem beilleszkedni .Karlallal sincs már több gond , megbeszéltük , hogy barátok maradunk , de semmi több.A 7. óra után vidáman ballagtam ki a suliból , de eszembe jutott , hogy Bill ma nem jön értem...:( Kb. 5 perc múlva megcsörrent a telefonom.Nagyon örültem , mert a kijelzőn a lovagom neve állt:
-Szia!:)))-,Vettem fel boldogan.
-Szia!:)))Eljössz hozzánk?-,Bill
-Aha , de haza telefonálok Silviának , ok?-,én
-Ok.Hol vagy most?-,Bill
-Öm , még az iskolánál...-,én
-Mi lenne , ha érted mennék?-,Bill
-Rendben , addig telefonálok.-,én
-Ok , 10 perc , és ott vagyok.-,Bill , és letettük.Amíg vártam , felhívtam Silviát , aztán megérkezett Bill , és elmentünk hozzájuk...
|