A két interjú hamar eltelt. Mikor végeztünk visszamentünk a hotelbe. A srácok szobája előtt elköszöntem tőlük,majd bementem a szobámba.

Mikor beértem a szobába nem találtam senkit sem, nem volt sehol David és Tom sem. A hálóba belépve egy levél hevert az ágyon. Odamentem majd olvasni kezdtem.

Ez állt benne:

"Sya szerelmem.

David és én elmentünk sétálni a városba, majd valamikor jövünk.

Legyél jó. Millió csók Tom!"

Miután elolvastam letettem a szekrényre, majd úgy döntöttem, hogy át nézzek Billhez. Mielőtt átmentem volna hozzá átöltöztem előtte, majd átmentem hozzá. A szobájához érve bekopogtam hozzá.

-Sya. - köszöntem mikor kinyitotta az ajtót

-Sya. Mizus? - Bill

-Gondoltam átjövök megnézlek, hogy mi van veled. - én

-Láthatod jól vagyok. - Bill cseppet sem kedvesen

-Valami baj van? - néztem rá aggódva

-Nem nincs semmi és jobb lenne, ha most mennél. - Bill, majd beakarta csukni az ajtót, de én kitámasztottam - Nyky, kérlek. Egyedül akarok lenni.

-Nem, Bill. Szeretném tudni, hogy mi bánt. És ne mond, hogy semmi mert nem veszem be. - én, miközben bementünk a szobába

-Ha annyira tudni akarod, te vagy a gondom. - nézett rám csillogó szemekkel Bill

-Én? Ezt meg hogy érted? - néztem rá értetlenül

-Nem érted, szeretlek és kellesz nekem, de soha nem válhat valóra, hisz neked ott van Tom,akit mindennél jobban szeretsz. Én meg pont beléd szeretem, aki már réges rég foglalt. Ez az én nagy gondom. Hiába próbáltalak kiverni a fejemből, nem megy. Túlságosan bedobtad magad a szívembe. - gördült végig Bill arcán egy könnycsepp

-Sajnálom. - töröltem le az arcáról a könnycseppet

-Ne sajnáld, te nem tehetsz róla. - fordult háttal nekem Bill

-Ahogy te sem tehetsz arról, hogy belém szerettél. - fogtam meg a kezét

-Miért ilyen kegyetlen velem az élet, miért nem lehetek egyszer boldog? - ült le az ágyára Bill

-Megfogod találni számodra azt a lány akit nagyon fogsz szeretni. De ez a lány nem én leszek az. - guggoltam le elé

-Pedig annyira jó lenne, ha velem lehetnél. Mikor látom, hogy Tommal vagy, úgy érzem, hogy a szívem millió darabokra tört. Tom mindig szerencsésebb volt nálam. Míg én az igaz szerelmet keresem addig ő már rég megtalálta élete párját és már család apa is. - Bill

-Bill! Most már fejezd be. Evvel az önsajnálatoddal nekem csinálsz bűntudatot, hisz miattam vagy ilyen szomorú. Nem akarom, hogy szomorkodj miattam. Nem bírom, mikor valaki miattam szomorkodik. - én

-Sajnálom, de nem tudok vidám lenni, bármennyire is szeretnék. Hiányzik az életemből a szerelem és a boldogság. Nem vagyok fontos senkinek sem, csak púp vagyok mindenki hátán. - Bill

-Ilyet nem akarok még egyszer hallani. Most mondom el először és utoljára. Senkinek sem vagy púp a hátán és igenis fontos vagy mindenkinek. Ha te nem lennél akkor nem lenne TH sem. És talán soha nem is találkoztam volna veletek. - én

-Hahj, annyira rossz ez az egész. - dőlt el az ágyon Bill

Ekkor megszólalt Bill telója. Levette az éjjeli szekrényről, majd felvette.

-Igen? - Bill

-Sya Bill. Ashley vagyok. - Ashley

-Nem tudtam ki hiányzik. Mit akarsz? Még jobban tönkre akarod tenni az életemet? - Bill flegmán

-Csak szeretnék veled találkozni. Arra gondoltam, hogy megbeszélhetnénk a kettőnk dolgát... - Ashley

-Milyen kettőnkről beszélsz? Nincs mit beszélni kettőnkről, örökre vége szakadt a kapcsolatunknak. Talán gondolkoznod kellett volna mielőtt megcsaltál volna. - Bill

-Sajnálom, de szeretlek és szükségem van rád. - Ashley

-Nekem meg nincs szükségem olyan lányra, aki állandóan hazudozik nekem. Jobb ha elfelejtesz örökre. Mindkettőnknek jobb lesz így. Menj vissza az exedhez és neveljétek fel a közös gyereketeket. - Bill

-Bill, tudnod kell valamit. - Ashley

-Még is mit? - Bill

-A gyerek az tőled van, nem az exemtől. - Ashley

-Na ezt nekem nem magyarázod be, nem most jöttem le a fal védőről Ashley. - Bill

-Ha nem hiszed akkor csináljunk egy apasági tesztet és majd kiderül, hogy igazam van. - Ashley

-Semmi értelme nem lenne az tesztnek. De rendben megcsinálom a tesztet, de egy feltétellel. - Bill

-És mi lenne az? - Ashley

-Ha nem az enyém a gyerek akkor örökre eltűnsz az életemből és nem fog többet keresni és hívni. - Bill

-És ha a tiéd? - Ashley

-Akkor vállalom az apaságot és felnevelem, de semmi több. - Bill

-Rendben, elfogadom a feltételeidet. - Ashley

-Jól van, akkor majd értesíts az időpontról és megcsinálom azt a tesztet. - Bill

-Rendben. - Ashley

-Sya. - Bill

-Sya. - Ashley

Majd letették.

-Ashley volt? - én

-Igen. - sóhajtott Bill

-Milyen tesztről volt szó? - én

-Ashley most avval jött hogy valójában az enyém a gyerek és nem az exéjé. És mindenáron apasági tesztet akar csináltatni, hogy észre vegyem, hogy tényleg az enyém a gyerek. - Bill

-És megcsináltatod? - én

-Kénytelen vagyok, mert addig úgy sem hagy békén. - Bill

-És ha kiderül, hogy tényleg a te gyereked, akkor mit csinálsz? - én

-Fogalmam sincs, de Ashleyvel nem tudnák együtt élni. Bennem van az a tudat, hogy újból megcsalna. - Bill

-Megértelek. Nem is hittem volna, hogy Ashley ennyire más személyiség, teljesen máshogy ismertem meg. - én

-Nekem mondod. - Bill

-Elég késő van már. Tomék már biztos vissza értek a városból. - álltam fel a földről

-Nem lenne kedved valamikor velem tölteni egy kis időt? - ölelt magához Bill

-Majd szólok, hogy mikor jó. - adtam gyors pusyt a szájára

-Jól van, várni fogom. - Bill, majd adott egy hosszú és szenvedélyes csókot.

Miután elengedett kimentem a szobájából és bementem a sajátomba...