- Sziasztok! – fogtam össze a hajamat! – azt hittem már Anyáék!

- Szia! Mert, mi jót csináltál?

- Az nem tartozik rád!

- Sziasztok! – jött le a lépcsőn

- Szia! – vigyorgott

- Áron nem mondta az édes húgod, hogy ma összefutottam vele a suliba!

- De!

- Nem mondott semmit?

- Igen mondott, de azt négyszemközt elmondom!

- Oké! Akkor mi addig fölmegyünk a szobámba! Ugye Nándi?

- Igen, megyek!

Még meg várta, hogy felérjenek és csak akkor kezdett bele a mondókájába.

- Nem akartam Nándi előtt mondani!

- Mert?

- Azt mondta nekem, hogy átkarolva mentetek a folyóson és, hogy ez nagyon ki akasztotta!

- Igen! Az igaz, de csak baráti ölelés volt! Tudod, hogy mennyire jobba vagyok vele!

- Ebben nem is kételkedem de amikor azt mondta, hogy rá kérdezet, hogy ti együtt vagytok akkor úgy vetteki, hogy igen!

- Mi? Nem hiszem el minek kell kavarni a szart! Te ezt elhiszed rólam, hogy ilyet tennék?

- Hát… velem is megtetted!

- De… - folytattam volna a mondókámat, amikor leesett, hogy mit mondott – tessék? Te elhiszed amit neked mondott?

- Csak a húgom!

- TE ELHISZED EZ NEM IGAZ! KURVAÉLETBE MA MINDNKINEK ENGEM KELL BASZOGATNIA!!! AZT HITTEM, HOGY MÁR NEM HARAGSZOL RÁM ! TUDOD MINT TE IS UGYAN OLYAN VAGY MINT A HUGOD!! – vágtam be a kijárati ajtót és kiültem a kertbe

Mindig itt szoktam merengeni vagy kisírni magamat vagy ilyes mi. Most is a sírást választottam, mert felgyűlt bennem a mai fezsültség ma mindenki engem talált meg. De miért, pedig nem akarok okot rá adni. Holnap suli na még az is. De ami a legjobb utolsó órám nyelvtan. Na tuti, hogy a mai nap miatt fogok kapni tőle. De nem is érdekkel. A mai napnál csak minden jobb lehet. Ajtó csapódást hallottam, de nem is érdekelt annyira, hogy ki az. A hátamra terítet valaki egy kabátot abból tudtam ki az! Ezért is kezdtem el törölgetni le a könnyeimet ne hogy észre vegye, hogy sírtam. De nem jött össze, mert egyből kiszúrta.

- Mivel bántott meg? Hallottam, hogy kiabáltál!

- Igen, mert az édes húga kavar! Nem tudom, de van egy érzésem, hogy ki akar vele szúrni!

- Mivel?

- Ma összefutottam vele a suliba amikor mentünk föl Atival az igazgatói irodába. Na mindegy én át karoltam a derekát én meg a nyakát és akkor látott meg minket! De csak baráti ölelés volt! – néztem a földet, mert nem tudtam mit fog reagálni rá

- Roxi kicsim én meg bízok benned! Tudom, hogy Ati a legjobb barátod!

- Köszönöm, de ezt Áron meg a húga nem hiszi el! Mert azt mondta, h el tudja rólam képzelni, hogy megtenném!

- De… nem mondtam neked, hogy maradj ki ebből!

- Ki is akartam, de nem hagyhattam hogy Ati szenvedjen! De ma majd nem megtéptem! Annyira egy állszent csaj!

- El kéne mennünk megvenni a karácsonyi ajándékokat! Holnap neked jó lenne?

- Várj, meg nézzem a naptáram, hát ha betudok zsúfolni egy idő pontot! De nem fog menni, mert a délutánra elígérkeztem valakinek!

- Ha szabad tudnom kinek?

- Hát… egy helyes srácnak! Szép barna szeme van jó tud gitározni, és valami bandában játszik csak nem tudom mi a neve! – tettem úgy mint ha gondolkodnák

- Szerintem én ismer!

- Hát akkor… - húzott magához és megcsókolt, akkor nyílt az ajtónk Milán kísérte ki Áront én csak egy szemrehányó tekintést vettem rá

- Sziasztok!

- Komolyan ma már csak ez az összeveszés hiányzott az életemből! Ott volt az Irodalom tanár, Dávid is piszkált most meg Áronnal is összekaptam mi jön még ma!! Ennél csak már jobb lehet a holnapi napom!

- Főleg, hogy a délutánt együtt töltjük! Az lesz a legjobb!

- De most is együtt vagyunk!

- De akkor is veled csak jó lehet a napom!

 --------------------------------------------------

December 20. (Kedd)

Azt mondom , hogy ma jobb lett volna ha fel se kellek már a reggelem szarul indult, mert elaludtam. De épp, hogy elértem a buszt. Atival a buszon váltottam pár szót, de próbáltam felébredni. Fel se tűnt, hogy néhányan engem figyelnek majd az újágukat. Elkönyveltem annak, hogy biztos felismertek vagy most látták meg a friss Bravoban, Még suli előtt elszívtam egy száll cigarettát, mert a rohanásba nem volt időm, majd most már felébredve és jobb kedvel, hogy ez a nap jobb lesz mint a tegnapi léptem be az iskolába. De akkor egy elég érdekes dolog történt mindenki engem figyelt meg se szólattak . Majd ha elhaladtam mellettük akkor súgtak össze a hátunk mögött. Ez a dolog nem tetszett nekem, de mikor megszólat a telefonom Davis hívott.

            Láttad az új Bravot?

            Nem, miért?

            Nézd meg! Várjál egy pillanat!

            Ati nincs nálad a legújabb bravo?

     Nincs! – megláttam egy mellettem álló is csaj azt olvasta így kikaptam a kezéből – Bocsi csak egy pillanat!

            20 oldal!

Fel lapoztam az én fényképem volt benne, de az még nem is gond csak ott volt Áron Nándi és Ati képe. A Szalag cím meg az, hogy az Roxi csak úgy falja a pasikat! Elkezdtem olvasni. Leírta, hogy Áront meg csaltam és, hogy a gitáros akivel állítólag együtt vagyunk azt is csalom a legjobb barátjával. Na ezen teljesen ki akadtam csak egy ember jutott az eszembe ki ezt tehette velem aki tegnap meg fenyegetett, hogy ezt megkeserülőm. Remélem Nándi nem hisz az újságoknak! Tegnap azt mondta nekem hisz és ez remélem már a nem változott meg. Na a mai első óra is elhalasztva, mert ezt az ügyet is meg kell oldani.

            Most ezt, hogy tudjuk meg cáfolni? Mert amit írnak rólam egyáltalán nem igaz!

            Tudom én!Először is megpróbálok nektek elintézni egy tv megjelenést ahol megtudjátok cáfolni a dolgot, de ahhoz Nándi is kell! Majd hívlak ha többet tudok!

            Köszönöm!

Ati az mindig az újságot olvasta ő is tudta ki tehette az egészet. Az volt az első gondolatom, hogy Nándival kell beszélnem, hogy tudjon az egész dologról. Lehet ma is elmarad a vásárlás az legyen a legkevesebb. Nekem most arra van szükségem, hogy halljam a hangját és megnyugtasson, hogy nem hisz ennek a cikknek. De nem tudom bennem volt a félelem. Először felhívom Nándit utána megyünk az igazgatóhoz és utána szépen felkeresem Katkát és meg tépem az tuti vagy csak elbeszélgetek vele szépen. Nem érdekel, hogy most suliba van. De én most annyira ideges vagyok, hogy bár honnan elő szedem. Tárcsáztam Nándit, de ki volt kapcsolva itt nagyon kétségbe estem, mert lehet tud az egész dologról és direkt kikapcsolta miattam. Lehet soha többet nem akar látni engem. Nem tudom itt elkezdtek potyogni a könnyeim és Ati próbált meg vigasztalni.

            Biztos csak lemerült a telefonja vagy alszik! Ne aggódj semmi gond nem lesz!

            Remélem! – szipogtam

Azt vettem észre míg Ati ölelt, hogy nem engem figyel hanem. Ledöbbenten a hátam mögé figyelt kezdtem be pánikólni. Az jutott eszembe elsőre, hogy Nándi állhat, hogy jött megbeszélni velem ezt a dolgot mi közbe engem itt ölelget Atesz. Te jó ég és mi van a tényleg ő az! Ezért is lassan, de meg fordultam.

------------------------------------

Az jutott eszembe elsőre, hogy Nándi állhat, hogy jött megbeszélni velem ezt a dolgot mi közbe engem itt ölelget Atesz. Te jó ég és mi van a tényleg ő az! Ezért is lassan, de meg fordultam.

- Látom csak jótettem ezzel a cikkel! Most már legalább nyíltan is fel tudjátok vállalni!

- Te mit keresel itt?

- Csak meg akartam látogatni a kedves barátnőmet, hogy mit szól hozzá!

- De most miért vele kell kiszúrni amikor ő nem tett semmit!

- De elvette tőlem a barátomat, mert egy kiS ringyó! – ez a szót amikor meg hallottam odamentem hozzá és pofán ütöttem

Nem tudom mi vezérelt, de nem tudtam mást tenni, mert elegem volt ő meg elkezdte a hajamat ráncigálni így egy jó csajos bunyó kerekest ki köztünk. Engem Attila fogott le Katkát meg két barátnője az arcomon lett egy szép karcolás nyom. Próbáltam Ati keze közül ki szedni magam, de annyira szorított, hogy nem sikerült.

- Roxi! – figyeltem föl egy ismerős hangra

Arra néztem Nándi rohant felém, de nem láttam az arcán düh semmi. Akkor engedett el Ati és én meg oda álltam Nándi elé.

- Te, hogy-hogy itt?

- Láttam a cikket és tudtam, hogy ki fogsz borulni! Mi történt az arcoddal?

Csak akkor vette észre, hogy Katka is ott van, de őt még lefogta a két barátnője.

- Direkt ide jött, hogy cukkoljon!

- Nem veszed észre, hogy mennyire egy állszent barátnőd van! Előbb itt ölelget Atit.

- De csak barátom és semmi több! Szállj már le rólam!

- Akkor is egy ribanc vagy! – megint elindultam felé, de most Nándi fogott vissza!

- Ne hagyd, hogy felidegesítsen! – szorított magához

Akkor jött az igazgató, hogy megyek-e meglátogatni. Meg az volt az első reakciója, hogy meglátta Nándit, hogy ha mennem kell akkor menjek. De közöltem vele, hogy még nem telefonáltak így van időm. Majd az igazgató úr és Nándi társaságban felfáradtunk az irodájába.

Ati idő közben elment Katkával, hogy ki osztja. Még arra sem volt időm, hogy Nándival beszéljek, hogy ő most mit gondol vagy ilyesmi így egy picit ideges is voltam amiatt is. Leültetett minket az asztalával szembe

- Csak akartam közölni veled a jó hírt, hogy új tanárotok lesz Rácz tanár úr meg felmondott így nem kell aggódnod!

- Köszönöm! – mosolyogtam – De ha nem haragszik ma is le kell mennem, mert közbe jött egy cikk amit elkell intéznünk!

- Rendben! De Januárba nálam fogod megírni a féléves dolgozataidat minden tantárgyból!

- Rendben! Meg tudom van aki hozza nekem az anyagot!!

- Még egy dolog! Kérhetnék tőletek egy cd-t aláírva a lányomnak  kell karácsonyra nagyon kedvel titeket!

- Ez csak természetes! Holnap majd beadom, remélem már az utolsó napon itt tudok lenni!

- Hát jó lenne, mert neked kéne énekelni egy karácsonyi dalt az ünnepségek!

- Akkor feltételen itt leszek!

- Na, de most már menjetek! Sziasztok!

- Viszlát!

Idő közben hívott Dávid, hogy 10-re várnak a Bravo szerkesztőségében most nem tud jönni értünk így taxival kellett mennünk

27. fejezet
VÉLEMÉNY