|
22. fejezet
- Azt hittem soha nem talállak meg! Még hívtalak is, de foglalt voltál!
- Bocsi csak Áronnal beszéltem!
- Minek?
- Ne gondolj semmi rosszra! Csak megtudtam egy érdekes dolgot!
- Mi az?
- Csak annyi, hogy a húga csalja Atit és engem ribancozott le!
- Ne is foglakoz vele! Annyit nem ér a dolog, hogy idegesíts magad?
- Amúgy baj, hogy Áronnal beszéltem?
- Nem! – húzta el a száját
- Te féltékeny vagy rá!
- Nem!
- Pedig tudom, hogy igen – mosolyogtam
- Nekem annyira fura, hogy volt pasid és még mindig ilyen jobba vagytok!
- De ez hülyeség, de ennyivel tartozom neki. Vagy már el is felejtetted, hogy miattad csaltam meg? Vagy ha nem téged szeretnélek akkor még mindig vele lennék!
- Végül is igaz! De nem tehetem róla, hogy elcsavartad a fejem!
- Pedig én nem viselkedtem úgy!
- Viszont nekem is nagyon szimpatikus voltál elsőre!
- Na látod akkor első pillantástól bírtuk egymást, de azért elég sok idő volt mire rá jöttünk mind a ketten!
- Még mindig emlékszek arra az éjszakára, amit együtt töltöttünk a terembe meg amikor nálam aludtál! Már akkor elcsavartad a fejem, de mikor kilibegtél a pizsidbe akkor már alig bírtam magammal! – csillogott a szeme, hogy mesélte és engem nézett folyamatosan - melletted olyan hamar eltelt ez a 2 hónap!
- Melletted is! Te azt tudod, hogy te vagy a második pasim! Előttem hány csajjal voltál együtt?
- Amúgy így mint veled egy volt, de sok rövid kapcsolatom volt!
- Miért lett vége?
- Nem rajtam múlt! Elköltöztek külföldre, de ez már régen volt!
- Amúgy szereted?
- Igen!
- Most is?
- Nem, mert ez már nagyon régen volt és azóta sok minden történet meg akkor még csak 17 éves voltam! Ő már a múlt rég elfelejtettem!
- Csak kíváncsi voltam! - mosolyogtam – Amúgy 7 nap is karácsony! Te haza mész a szüleidhez?
- Nem! Álltalába elutaznak karácsonykor nálunk nincs ilyen családi buli! Csak utána tartunk egy kis vacsit akkor szoktuk ünnepelni! De remélem, arra eljössz velem! Mert már Anya rágja a fülem, hogy meg akar ismerni!
- Rendben, de egy feltétellel!
- Mi lenne az?
- Csak annyi, hogy akkor te meg velünk töltöd a karácsonyt és nincs kifogás!
- De Apád mit fog szólni ehhez?
- Semmit, mert teljesen meg kedvelt! Amit soha nem gondoltam volna! Elégé makacs és félt! De Anya az meg mindig megpuhítja!
- Akkor benne vagyok! De nekem is van egy kitételem!
- Mond!
- Nem megyek üres kézzel így segítesz nekem ajándékokat venni!
- Megbeszéltük! – csókoltam meg - Nem tudom, de én ég mindig nem tudom meg szokni ezt a mostani helyzetet, hogy sokan felismernek és rajonganak értünk!
- Hidd el nekem is szokatlan! Főleg amikor megöl a féltékenység!
- Miért?
- Mennyi pasi most oda van érted! Ott csurgatják a nyálukat érted!
- Én észre se vettem! Biztos egy bizonyos ember elcsavarta a fejem!
- Pedig tudom, hogy nem lenne okom rá, de akkor is! – megfogta az arcomat és megcsókolt
- Szeretlek!
- Én is szeretlek!
Még egy 10 percet maradtunk, de már éreztem, hogy átfagytam így inkább mentünk vissza a szállodába. Beültünk egy kád forró vízbe még ott beszélgetünk és olyan 1 óra fele mentünk el aludni! Befeküdtem az ágyba és olyan lett volna mintha fejbe vágtak volna, mert aludtam már.
----------------------------------------------------------
December 18. (vasárnap)
Reggel 8-kor ébredtem föl, mert csörgött a mobilom. Dávid hívott, hogy csak délután lesz kész a kocsi és még van egy csomó időnk. Visszadőltem az ágyba, de már nem tudtam vissza aludni. Pedig álmos voltam. Kihasználva az alkalmat, hogy nincs szülők kimentem cigizni csak kabátot vettem föl. Csodáltam a tájat, mert minden éjszaka eset a hó így minden fehér volt. Ezt szeretem a télbe a havat. A cigi felénél jártam, amikor Nándi is csatlakott hozzám!
- Jó reggelt!
- Szia! – pusziltam meg
- Amúgy az előbb Dávid hívott, hogy csak délután tudunk haza indulni! Így van időnk!
- Az jó! – akkor már rázott a hideg így odabújtam Nándihoz
- De nincs kedvem holnapi naphoz!
- Mert?
- Mennem kell a suliba! Már egy hónapja nem voltam! Teljesen elfeledkeztem arról, hogy nekem iskola is van!
- De nem akarod abba hagyni?
- Nem eszem ágában sincs! Már azt az egy évet csak kibírom valahogy! Csak azért húzós így, mert elég sokat be kell pótolnom!
- Neked úgy is sikerülni fog!
- Ha elszívtad a cigit el kéne menni sétálni! Vagy te nem akarsz?
- De szívesen megyek!
- Imádok sétálni a hóba!
- De beülünk valahova megreggelizünk!
- Oké! De csak te eszel, mert nem vagyok éhes!
- Nem eszel te is tegnap óta nem ettél semmit!
- De komolyan nem kell semmi!
- Akkor majd én megetetlek! –nyomta el a cigit a hamuzóba
Összeszedtük magunkat még megnéztük kinek tudunk szólni, hogy elmentünk! De senki nem volt fönt majd hívnak minket ha feltűnik nekik, hogy nem vagyunk ott. Tényleg nem hagyta, hogy ne egyek így én is meg reggeliztem Nándival. Majd elindultunk sétálni! Egy picit bántam, hogy nem hoztam magammal csak magas sarkú csizmát így a végén már fájt a lábam, meg egy párszor majd nem elestem. De jó esett ez a séta 11 fele értünk vissza a hotelba. Akkor már mindenki fönt volt. Annyit tudok, hogy a tegnapi összeveszésünket nem hagyom figyelmen kívül. Én tuti nem fogok kezdeményezni ha akar velem beszélni akkor fogok vele. De reménykedek, hogy nem akar, mert tuti elszólnám magam, hogy csalj és én nem akarok bele keveredni ez a kettőjük dolga. De van egy kis bűntudatérzésem is, mert csak a legjobb barátom és kötelességet érzek amiatt, hogy elmondjam neki! Igen ez a legjobb ha elmondom most lehet fájni fog neki, de akkor is ha meg utána kiderül, hogy nem szóltam akkor tuti meg fog haragudni rám! Még Ati meg Leó az aludt Timi meg Imi az fönt volt és átjöttek a mi szobánkba, mert az nagyobb volt mint az övék. De, hogy biztos legyek a dologba még Timivel is meg akartam beszélni, hogy jó akarok cselekedni.
- Timi beszélni akarok veled!
- Mondjad!
- De négyszemközt!
- Oké! – azzal be is zárkóztunk a fürdőszobába
- Úgy nem Nándival van gond?
- Nem Attiláról!
- Megtudtam egy olyan dolgot mint legjobb barát kötelességem lenne elmondani! De viszont nem akarok bele kavarodni. Hallottad a tegnapi dolgot is!
- Igen! Azért durva volt, hogy mire képes a kis csaj! De tudod mit szerintem, mond el csak tartozol ennyivel neki. Főleg ha a legjobb barátod!
- Pedig én nem tettem ellenne semmi rosszat! Áronnal is jóba vagyok mint régen! Tegnap is fölhívtam!
- Annyira fura nekem én eddig minden expasimat kerülök vagy ők, kerülnek!
- Hát én ilyen vagyok!
- Amúgy Nándi nem zavarja a dolog?
- Hát egy picit, mert tegnap is féltékenykedet! De közöltem vele, hogy őt szeretem! De amúgy nem, mert jó ki jönnek!
- Az jó!
- De tudod mi a legjobb, együtt tölthetem vele a karácsonyt, és be akar mutatni a szüleinek! Remélem, nem égek be előttük!
- Egy alapszabály ne öltőzz túl kihívóan!
- Ok! Megjegyeztem! Tényleg és mi van veletek?
- Dúl a láw!
- Úgy nem vagy féltékeny a rajongókra! Amikor rá akaszkodnak?
- Nem, mert tudom, hogy engem szeret!
- Annyira örülök neked! Amúgy te vagy az első csaj akibe megbízom, eddig nem volt nagyon olyan lánybarátnőm! Csak Atilla azt is néhányan furcsállták, hogy mennyire kijövök vele! Páran rá is kérdeztek, hogy mi járunk, mert sülve főve együtt voltunk! De mióta jött Katka nem tudtunk annyit beszélni!
- Az durva és megtudtad miért?
- Aha! Állítólag zavarta, hogy én jobba vagyok vele! Azt állította, hogy biztos velem csalja!
- De akkor menj és keresd meg! Beszélj vele az lesz a legjobb!
- Ok! – azzal kiléptem a fürdőből majd még megöleltem a mögöttem jövő Timit – Köszi!
Azzal rohantam, hogy Atinak elmondjam az egészet, most akarok túl esni.
- Hova rohansz?
- Ja beszélek Atival! Mindjárt jövök fontos!
- De nem azt mondtad, nem akarsz bele kavarodni!
- De, de ezzel nem is fogok! – mosolyogtam és nyomtam a szájára egy puszit és azzal mentem Ati meg Leó szobájába
23. fejezet
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
