Október 16. (Szombat)

Reggel 6 óra. Úristen soha nem szoktam ilyen korán kelni, de tiszta ideg vagyok. Mindjárt hányni fogok teljesen gyomor idegem van. Nem tudok egy helybe ülni csak fel alá, járkálok. Egy falat kaja nem ment le a torkomon. Ha le is ültem egy percre akkor is folyamatosan járt a lábam és halkan énekelgetem a számokat. Elterelés céljából leültem gépezni föl néztem MSN-re, de mit gondoltam ki az a marha aki fönt lenne reggel 7 kor. De nem csak én voltam egyedül Nándi is fönt volt és már rögtön írt!

Nándi üzenete

Szija Kicsi lány! Hogy-hogy ilyen korán fönt?

Roxy üzente:

Már 6 óra óta fönt vagyok!

Nándi üzenete

Talán nem vagy ideges?

Roxy üzente:

Nem gyengén! Már a hányinger is kerülget!

Nándi üzenete

Azért ennyire nem kell aggódni bizti csodás, leszel!

Roxy üzente:

De félek, hogy elfelejtem a szöveget! Meg valamivel el kéne terelnem a figyelmem, de nem tudom mivel?

Nándi üzenete

Én segíthetek!!

Roxy üzente:

Hogyan?

Már nem kaptam meg a választ, mert akkor elment az internetem. Ezért felhívtam!

'           Szija! Nem direkt tettem csak elment a nettem!

'           Ja ok!

'           Hogyan? – kíváncsiskodtam a megválaszolatlan kérdésre

'           Ja

Bár csak azt mondaná, hogy ide jön és együtt eltöltjük a délelőttöt. Ő mellette mindig hamar eltelik az idő. Az a legrosszabb, hogy nagyon sokat szoktam mostanság gondolni rá és szó szerint hiányzik a társasága. Vele szívesen beszélgettek és mostanság állandóan vele álmodok. De csak jókat.

De viszont egy csomó érve ellene szól, hogy ne kössön minket érzelmi szállak például mi van ha járnánk és vége lenne akkor tuti valamelyikünknek ott kell hagyni a bandát és az nem lenn jó.

'           Elmehetnék valamerre sétálni legalább addig is telik az idő!

'           Jól van!

'           Akkor indulok, és nem sokára ott vagyok nálatok!

20 perc se telt el már itt volt, de még mindig a hányinger kergetet. Ennyire ideges még sosem voltam. Elindultunk a városba sétálni megbeszélgetünk akkor már enyhült az idegem mert meg feledkeztem a koncertről. Beültünk egy kávézóba még ott dumáltunk meg megittunk egy kávét. Akkor tényleg hamar eltelt az idő csak azon kaptam magam, hogy 1 óra és haza kéne menni rend behozni magam.

-  Szerintem menjünk mert nekem még valamit a hajammal kezdeni kell!

-------------------------------------------------------------------------------

Haza úton megint rám jött a gyomor ideg ez nem igaz remélem a koncerten, nem jön rám. Haza értem az volt az első, hogy lefürödtem, hajat mostam. A hajamat próbáltam valamit csinálni vele. A ruhám a fellépő az a próbaterembe van. Én láttam a fiúkét, de ők még nem látták az enyémet. Amíg én ruhát keresgetem ők beültek a bárba dumálni.

Nándi 10 perc múlva jön és én meg készen vagyok megcsináltam a hajam és kivételesen tetszik. Nem tudtam leülni ezért fel alá járkáltam a lakásba. Nem tudom teljesen készen vagyok.

-  Talán ideges vagy? – szólalt meg a hátam mögül

-  Hülye hozd rám a szívbajt! – egy picit oldalba löktem

-  De hisz miért aggódsz nagyon tehetséges vagy! És bizti sikered lesz!

-  Majd kiderül, de ez úgy sem segít, mert mindjárt kidobom a taccsot!

-  De léci ne a szőnyegre!! Ja amúgy mi ott leszünk!

-  Mi az hogy mi?

-  Hát pár haver meg ilyesmi!

-  Aha! - akkor megszólalt a csengő – Biztos Nándi az na én megyek!

-  Jól van ott majd ott találkozunk és sok sikert!  – adott egy puszit és megölet

Nekem ez annyira jó esett amikor így biztat, mintha valami kis energiát adott volna  a koncerthez!

A próbatermembe már ott volt Leó és Imi. Hát igen azért jöttünk hamarabb, hogy pár számot amibe nem vagyok biztos azt elpróbáltuk majd bebakoltuk az összes hangszert a kocsiba. Meg a ruhákat már csak egy óra volt a koncertig. Olyan 1o perc kellett mire a fellépés helyszínére értünk. Egy pár emberke segített kipakolni a hangszereket meg felvitték a színpadra ott a fiuk összedugdosták az erősítővel. Utána mentünk átöltözni. Hát igen ez nem ér itt nincs olyan, hogy fiú és lány öltöző csak kaptunk egy kis helységet ahol áttudunk öltözni meg lerakni a cuccot így kénytelen voltam a fiúkkal együtt öltözni, de megkértem őket, hogy forduljanak meg. De Nándi lebukott, mert azt hitte nem veszem észre, de hátra nézett. Tuti direkt csinálta mert akkor egy száll fehérneműbe voltam.
----------------------------------------------------------------------------

-  Na most már készen vagyok mehetünk! – még meg néztem magam a tükörbe és meg voltam elégedve a látvánnyal

-  Jól nézel ki – a fiúk kórusba

-  Köszönöm, de ti is! – akkor már minden test részem remeget

Kimentem rágyújtani jöttek Nándi is, de annyira remegte a kezem, hogy elejtettem a cigit.

-  Még mindig nagyon ideges vagy!

-  Nem tudok mit csinálni!  Csak ez az első fellépésem emberek előtt – már lábaim is jártak

-  Nyugodj meg!

-  De, hogyan? Egyszerűen nem tudok! – közbe fel alá járkáltam

Nándi megfogta a kezem majd magához húzott és megölelt

-  Hidd el csodás leszel! Ha már fönt leszel a színpadon, akkor már minden könnyebben fog menni! De megígérem melletted leszek a koncerten úgy jó!

Csak bólogattam, hogy igen. Leó jött ki, hogy színpadra, mert 2 perc múlva kezdődik! Te jó ég mindjárt hányok….

Föld begyökerezet a lábam Nándi az már az ajtó felé, vette az irányt én még mindig ott álltam. Hátra fordult.

-  Nem jössz?

-  Nekem lehet, hogy nem fog menni! – majd visszafordult hozzám

-  Gyere sikerülni fog! – kézen ragadott és mentünk a színpad fele

Próbáltam mélylevegőket venni, de nem hagyta, hogy el ereszem a kezét mert akkor tuti megfordulok és elrohanok. Szerintem ezt ő is tudta és ezért szorongatta a kezem. A színpad jobb oldalán álltunk vettem egy mély levegőt és kinéztem, hogy menyien lehetnek. Mikor visszahúztam a fejem akkor fogtam föl úristen! Dugig volt a helység és hirtelen egy ismerős arcot sem láttam. Mindenem remegett.

-  Szeretettel üdvözöljétek egy új együttese, akiknek ez lesz az első nyilvános fellépésük. A csapatról csak annyit lehet tudni, hogy 1 lány és 3 fiú tagja van. – úristen ez mi vagyunk – Köszöntsétek sok szeretettel a Roxi and the Boys - t

-------------------------------------------------------------------------------

Akkor lejött az a srác aki felkonferált minket és a kezembe nyomta a mikrofont. Már egy csomó szor fogtam a kezembe, de most komolyan nem tudtam, mit kezdjek vele. De más lehetőségem nem volt csak a színpadra menni, mert Nándi húzót. Az egyik percbe azt vettem észre, hogy a színpad közepén állok. Most szólalj meg… A tömegbe megláttam Atit majd rá pillantottam Nándira és azt mutogatta, hogy beszéljek! Nyeltem egy nagyot és félve beleszóltam a mikrofonba.

-  Sziasztok! Köszönöm, hogy eljöttetek! – mit mondjak úr isten mit szoktak ilyenkor mondani - …

Mondtam még valamit, de arra komolyan nem emlékszem. Majd elkezdtünk játszani, először gyorsabb zenével kezdtünk, de meglepetésemre tetszet a közönségnek a zenék. Nagyon aggódtam a lassú zeném miatt, de végül annak is sikere volt még néhányan öngyújtott emeltek a magasba. A koncert első 10 percébe éreztem rá ennek az egész ízére és élveztem is. Még az én eladásomban az Ákos száma is tetszet a népnek. Teljesen felszabadultam és pörögtem és hoztam a formámat. A végén még bemutattam mindenkit és a végén tapsvihart kaptunk. Ez a helység elég nagy lehetek vagy 300-an. Amikor lementünk a színpadról ott ugráltam örömömbe, szó szerint Nándi nyakába ugrottam. Leót meg Imit megöleltem, majd utána volt a Nándi nyakába ugrás.

Leültünk egy nagyobb asztalhoz ahol simán 10 elférnek. Majd a helység tulajdonosa kihozott nekünk 5 üveg pezsgőt és azt mondta, hogy ha akarunk legközelebb is felléphetnék. Ez tök jó! Még nagyobb öröm volt. Mindenki gratulált nekünk és koccintottunk a pezsgővel.

-  Na látod megmondtam neked, hogy nem kell félned! –mosolyogtam egyet

-  Köszönöm!

Annyira meg volt a hangulat, de nem csak a pia miatt. Nagyban nevetgéltünk meg ilyesmi amikor oda jött hozzám egy tök idegen pasi.

-  Szia! Bocs, hogy zavarok, de meghívhatnálak egy italra? Amúgy Gergő vagyok

--------------------------------------------------------------------------

-  Szia! – tök kedvesnek tűnt ezért nem akartam bunkó lenni – Persze!

Felálltam és elmentem vele a pulthoz.

-  Amúgy nagyon szépen énekelsz! Nagyon tetszet a koncert!

-  Köszönöm!

-  Mit iszol?

-  Egy narancsos vodkát!

Majd kikérte az italokat és leültünk egy asztalhoz ahonnan pont láttam Nándit. Minket nézet, de amikor véletlen elkaptam a pillantását úgy tett, mintha nagyban beszélgetne. Beszélgetünk Gergővel és is meg ő is mesélt magáról. De amikor megkérdezte, hogy van barátom. Mondtam neki, hogy nincs. Majd mosolygott rám majd közeledett felém és megcsókolt.

Majd arrébb toltam és mondtam neki, hogy nekem ez nem megy.

-  Mert?

-  Bocs, de nem!

-  Gondolom szerelmes vagy egy másik srácba! Egy ilyen csajnak csak az lehet az indoka!