Akkor már nagyon elemembe voltam és nagyon jó ment az éneklés. A legjobban akkor tud feldobni amikor rá nézzek akkor mindig energiát kapok!

Most jöttem rá hogy én szerintem nagyon bele zúgtam Nándiba, de viszont nagyon jó barát szerintem ő is annak tekint. Még akkor is ha néha vannak kétes beszólásai!

Próba után ugrott be, hogy nekem még matekot kell tanulnom, és nem tudok semmit. Na az teljesen lehangolt. Megint gyalog mentem Nándival és neki is feltűnt milyen szótlan vagyok.

-  Ennyire kifárasztott a próba?

-  Nem! Csak matek doga lesz holnap és egyáltalán nem értem! Nem tudom, mit fogok csinálni!

-  Nagyon jó vagyok matekból, szívesen segítek!

-  Tényleg! Az nagyon megköszönném!

-  Majd kitalálok valamit, hogyan dolgozhatod le! – már megint ezek a félre érthető kijelenések a végén kiakasztanak

A tanulás előtt főztem kávét magamnak ne hogy leragadjanak a szemeim meg vittem föl egy kis nassolni valót és letelepedtünk a földre.

Október 15. (Csütörtök)

Csodát tett velem mert megértettem az egész matekot és szerintem a dogám is ötös lesz. A suliba más nem nagyon történ csak elmeséltem Atinak a koncertet, azt mondta, hogy ő az első sorba fog tombolni. Na egy ember már tuti lesz vagyis kettő, mert Katkát is hozza. Bátyámnak is ma tudtam elmondani a koncertet, mert ma elmaradt az utolsó órám így volt időm még haza rohanni és ledobni a táskámat. Bátyám otthon volt meg persze, hogy Áron is nálunk lopta a napot. Ha nem ismerném bátyámat akkor tuti rá vághatnám, hogy buzik mert sülve főve együtt vannak, ezért nem tudjuk elkerülni egymást én nem szeretném az ő barátságukat elrontani. Inkább tűröm a jelenlétét. Végül is most már nem zavar, mer tisztáztuk a mindet így nincs gond.

-  Szija Húgi téged is lehet itthon látni

-  Sziasztok! Mindjárt megyek is csak haza ugrottam ledobni a táskámat!

-  Próbád lesz?

-  Aha! De megint este 8-ig!

-  Minek addig próbálni!

-  Ja tényleg neked nem is mondtam szombaton ez egyik clubba lesz fellépésünk!

-  Ez komoly?

-  Aha! Remélem te is jössz?

-  Persze ott a helyem!

-  Ok! Amúgy Anya fölhívott és szólok csak hétfőn jönnek haza!

Majd ki ugrott a bőréből! Már rohantam is a próbaterembe csak az Mp3 lejátszómat magamhoz vettem és szó szerint futottam, mert egy picit bátyámmal elbeszéltem az időt!

De most nem rám kellett várni hanem Imire, addig azt beszéltük, hogy még milyen zenét énekeljek el! Hát igen megszavazták az én dalomat. Meg én mondtam, hogy elszeretném énekelni Ákos- Keresem az utamat. Abba mindenki benne volt. Tökre mindenki fel volt dobva és próba is tök hasznosan telt meg mindenki hozta a formáját! Most a pakolás, rám maradt meg Nándira Imi, Leó az elrohant mert dolguk volt.

-  Megakartam köszöni, hogy tegnap segítettél! Tuti ötös lett!

-  Az jó! Akkor nagy lesz az ára a korrepetálásnak.

-  És mi?

-  Majd még kitalálom!

Megint 9-re értem haza csak arra volt energiám, hogy lefürödjek és befeküdjek aludni rögtön bealudtam.
-----------------------------------------------------------------------------

Október 15. (Péntek)

Ma is bementem a suliba Nándi tegnap már oda adta az igazolásomat így az el van intézve. Reggel elég nehezen keltem így fáradtan máztam be az suliba. De amikor beértem rögtön felébredtem az ajtóban szó szerint földbe gyökerezet a lábam. Csak akkor tudtam arrébb lépni amikor Ati oldalba lökött, hogy menyek az ajtóból mert nem tudnak elmenni tőlem. Akkor már elindultunk a termünkbe és a folyóson ki állt Imi, Leó és Nándi. Osztogatták a szórólapokat amiatt voltam kiakadva, mert az ajtóba az én arcomat láttam meg. Népszerűsítik a szombati koncertünket, hogy minél többen ott legyenek. Plusz ők még egy csomó kis szórólapot aki arra megy a kezébe nyomnak. Az én arcommal. Áááááá! Most már mindenki tudni fogja, hogy énekelek eddig én voltam a suliba az egyszerű csaj akit nem érdekel senki azt se tudták, hogy létezem mert magamnak voltam és senkivel sem vitáztam.

-  Szija kicsi lány! – ez az új nevem, de nagyon aranyos nekem bejönni

-  Sziasztok! Miért pont az én sulimba kell ezt osztogatni!

-  Más sulikba is osztogatják csak ott más haverok egy csomó haver segít szétosztani!

-  De így nem fog senki eljönni ha az én fejemet teszitek rá!

-  Épp, hogy ezért jönnek majd el!

-  Csak azt hiszed!

Egy picit feltűnő volt, mert az összes csaj ott ólálkodott a fiúk körül és zavarukba röhögcséltek főleg akkor amikor rájuk néztek. Akkor úgy csináltak mintha nagyban dumáltak volna elég vicces volt.

-  Szerintem inkább nektek lett volna nagyobb sikeretek! - egy kis csaj tömegre mutattam csak elsősök voltak

Feléjük nézet és mindegyik csak nevettet és zavarukba lefele vagy másfele néztek.

-  Lehet! Olyan érzésem van itt mint ha soha nem láttak volna fiúkat – mosolygott – na fiúk melyiket válaszátok?

Elkezdtek röhögni.

-  Nándi szerintem ő a legaranyosabb! – egy kis szemüveges kis lány volt aki nem bírta le venni Nándiról a szemét – Szerintem bejössz neki!

-  Gondolod? – Már mindannyian fogtuk a hasunkat észre se vettem a csengőt

Már ki űrült a folyosó egy árva lélek sem volt csak mi Ati az már bement a terembe mert nem csinálta meg a háziját! Szembe találtam magam az Irodalom tanárommal azt se bírta ki, hogy ne szóljon be!

-  Kiss Roxána már becsengetek rég a terembe kéne lenned nem itt a folyosón! Irány be a terembe!

-  Na akkor majd délután! Sziasztok! – szaladtam be a terembe

De jó már a tanárok se hagynak, osztotta az eszet az irodalom tanárom, mert direkt kihívott felelni és nem tudtam semmit! És azzal kezdett el piszkálni, hogy inkább több időt fordítsak tanulásra ahelyett, hogy pasik után rohangálok. De szemét az egész osztály rajtam röhögött most minek kell leégetni. Fú eddig se szeretem, de ő se engem most szó szerint meg tudnám fojtani. Most minek kell így égetni.
-------------------------------------------------------------------------------

Az ének órám is volt a tanár nagyon örült neki, hogy egy bandába játszom és azt mondta, hogy automatikusan meg kapom félévkor meg évvégén a dicséretes ötöst énekből. Na ez is már valami és mondta, hogy ott lesz a koncertemen. Az ének tanárt mindig szeretem, de ő nem Robi ő a külön ének tanárom ő a rendes suli tanárom. Eddig ő is támogatott ő ajánlotta nekem Robit még annak idején, mert észre vette a tehetségemet. Legalább egy pozitívum.

Suli után irány a próbaterem és egy meglepivel vártak mentünk vásárolni fellépő ruhákat. Tők jó én öltöztettem a fiúkat is. Olyan jó cuccot találtam Nándinak Ááááá én elájultam tőle. De Leónak meg Iminek is, de akkor is Nándi a favorit. Ide is teszem miket vettünk. 5 óra fele végeztünk a vásárlással utána irány vissza a próbaterem és próba. Megint hoztuk a formánkat, remélem holnap ennél jobb lesz! 11 órakor indultunk haza Nándival a ruhákat direkt a terembe hagytuk nehogy valaki otthon hagyja.

-  Kaptál a tanárodtól?

-  Ja igen kiosztott! Fú és még le is feletettet. Nem tudtam semmit ezért mondta, hogy nem inkább a tanulásra kéne figyelnem ahelyett, hogy a pasik után rohangálok! Á hülye az a tanár! Soha nem csipet!

-  Lehet, hogy a tanárodnak igaza van nem kéne utánam futni! – de olyan csalafintán nézet rám

-  Hahaha!

Amikor haza értem ugyan az volt mint tegnap. Alvás!

A felépő ruháink

13. fejezet