-  De én nem ezt lezártam ennyi csak kell egy kis idő, hogy ne lássalak és minden jobb lesz! De ha te minden nap itt vagy akkor nekem nem megy így inkább  megyek is! – elrántottam a kezem

-  De hova mész?

-  Nándihoz!

-  Á értem akkor már le is cseréltél másra!

-  Igen! Zavar? Te is ezt tetted tegnap, de legalább tőle megkaptad azt amit tőlem nem! – fölkaptam a táskám és kirohantam az ajtón

Nándi loholt utánam mert el is felejtkeztem róla dühömbe!

-  Várj már meg azt se tudod hol lakom! – akkor lassítottam, mert igaza volt – Ja és akkor most elkel játszanom a pasidat?

Csak kérdőn néztem rá, hogy miért, de akkor sem eset le dühömbe néha azt se tudom, hogy mit mondtam.

-  Mert az mondtad neki, hogy velem cserélted le!

-  Ja! Bocsi nem akartalak bele kavarni, de ez jött ki így legalább békén hagy!

-  Pedig kár én szívesen eljátszom! – mosolygott

-  Köszi!

Még beugrottunk a boltba, mert Nándinak be kellett vásárolni elég sok mindent vett! Akartam venni egy tábla csokit vettem is csak nem engedte, hogy kifizessem ilyen kor mindig jó jön. Legalább egy kicsit feldob, ha bánatos vagyok mindig azt eszem. Olyan 10 percnyire lakik a lakótelepen a 3. emeleti lakásban, de itt nagyon szép és elég tágas a lakások csak egyszer voltam egy ilyenbe. Na mindegy bementünk és tele volt modern cuccokkal és széprend is volt. De egyik szülője se volt otthon, de engem az mit érdekel. De mégis így inkább rá kérdeztem.

-  Szüleid nincsenek itthon?

-  Ja nem! Ők nem itt laknak csak én a suli miatt meg a zene miatt. Ha Otthonról kellenem minden nap bejárnom, akkor 2 óra oda-vissza az út így meg csak 10 perc és ide járok a közeli egyetem jogi szakára.

-  Értem, de jó egyeseknek saját lakás! Ha így fojttatom akkor Apám csak 30 évesen enged külön lakásba költözni.

Szétnéztem és tényleg szép lakás neki se lehet anyagi gondjai a szüleinek.

-  Tényleg és hol alszom?

-  Ja aludj nyugodtan a hallszobába és elalszok itt a kanapén! – majd meg néztem a szobát és egy szép nagy francia ágy volt

-  Miért aludnál kint ha nem csinálsz semmi rosszat akkor nincs gond megaludtunk már együtt!

-  Jól van! – kivillantotta azt a szép fehérfogait – készítek vacsit! Remélem éhes vagy!

-  Hát elégé! Amúgy hol találom a fürdőszobát addig rendbe hozom magam!

-  Ja arra van! – az egyik ajtó fele mutatott

Lefürödtem hajat mostam meg ilyesmi. Felfrissültem, amikor készen voltam. Hát lehetett vagy fél óra mire végeztem, mert Nándi az már elkészítette a vacsorát. Vagy is az illatból erre következtettem, amikor ki jöttem a fürdőből.

-  Minek van ilyen jó illata!

-  Ja a szósznak mert bolognait csináltam!

-  Azt szeretem!

Fogott két tányért és lerakta az asztalra majd leültünk kajálni és beszélgetni.

-  De tényleg ne haragudj, hogy itt a gondot csinálok neked!

-  Tényleg semmi mondtam már neked ennyivel tartoztam! De amúgy nem is mondtam neked de én örülök, hogy megismertelek!

Akkor egy picit zavarba jöttem, mert mélyen a szemembe nézett, de én direkt lenéztem a tésztámra és azt csavargattam föl a villámra és bekaptam egy adagot. Nem tudom miért, de nála mást éreztem annyira jó megértem engem és nem tudom olyan édes és most meg zavarba jöttem amiatt is, hogy a szemembe nézett. De hamar félbe szakította a zavaromat mert csengettek egy picit meg könnyebbültem. Nándi föl állt és kinyitotta az ajtót én meg a konyhába maradtam és türelmesen vártam.

Visszajött akkor nem egyedül meglepetésemre egy ismerős arccal találkoztam.
------------------------------------------------------------------------------

-  Szia! – köszönt, de nem vette észre , hogy én ülök ott egy tányér tészta társaságában, egy szál topban és rövidgatyában. Én ebbe szeretek aludni. Amikor levette a kabátját és újból rám nézett elkerekedett a szeme.

-  Szija te vagy az! – majd adott három puszit – de kicsi a világ! Rég láttalak, hogy vagy?

-  Hát most nem mennek valami fényesen a dolgok!És veled?

-  Ja én meg vagyok! Áronnal együtt vagytok?

-  Nem be befuccsolt a dolog! – Nándi egy tányér tésztával jött vissza és lerakta elé.

-  Erikkel honnan ismeritek egymást?

-  Hát…

-  Haverok vagyunk és néha találkozgatunk! Mielőtt összejött volna Áronnal, de utána csak haver!

-  Aha! – Erik csak mosolygott és engem nézett

-  Amúgy ti együtt vagytok?

-  Nem csak egy bandába zenélünk és ő húzott ki a csávából!

-  Majd dobok sms és beülhetnénk valahova?

-  Jól van!

Bekapta a tányérjáról az utolsó falat ételt és vette a kabátját.

-  Na én megyek, mert még van egy kis dolgom! Sziasztok!

Ki is ment az ajtón nem tudom, hogy örüljek vagy nem a találkozásnak nekem Erik az csak hever nem érzem azt a bizsergést vagy melegséget. Meg ha rám néz nem tudok zavarba jönni. Igen mint megint ahogy rám nézz! Ez nem ér!

-  Tényleg és te honnan ismered?

-  Ja osztálytársam csak elhozta nekem a jegyzeteket amiatt, hogy nem mentem!

Megettem a tészta maradékát: Utána elmosogattam, nagy nehezen oda tolakodtam, mert nem akart oda engedni, de szó szerint ellöktem onnan. De én nyertem!!

Lefeküdtünk tv nézni közbe ettem a finom táblás csokimat, mindig feldob egy picit.

Október 13. (Szerda)

A film közepe fele elaludtam, mert elégé fáradt voltam. De már ma 7-kor felébredtem, de 2 percre rá Nándi is. Így ő is meg én is bementünk a suliba. Nem sok minden történ ott jó annyi, hogy meg dumáltam Atesszal a történteket. Meg elmondta, hogy Katkával is nagyon jó meg van. Nagyon örültem neki, mert tényleg csak jó híreket újságolt. Jó egy nem mert holnap dogát írunk matekból és pont most nem értek semmit belőle. Bátyámat meg sem kérdem mert neki is ez a gyengéje családban marad! Áron meg főleg pedig régen néha tőle kérdeztem a dolgokat. Elégé késő félbe vagyok mert ma 7. órám is volt, mert múltkor elmaradt és a tanár most azt pótoltatta velünk annyira őrültem neki. Még arra sincs időm, hogy lerakjam a sulis cuccomat otthon. Ma tuti otthon alszom. Nem érdekel Áron az tuti. Majd bezárkózok a szobámba.

Már mindenki ott volt és engem vártak én ledobtam a táskám és fölkaptam a mikrofont, hogy kezdhetjük. De még Nándi odahajolt hozzám és meg kérdezte:

-  Minden rendben?

-  Igen! Mert?

-  Csak, hogy ennyit késtél!

-  Ja csak az egyik hülye tanár most pótoltatta be velünk az elmaradt órát! – mosolygott egyet

-  Akkor kezdhetjük!

A próba közepe fele beállított Áron! Ez meg mit akar csak ő hiányzott így letettem a mikrofont!

-  Bocs fiúk! – megfogtam a karját és kihúztam a folyósora az ajtó elé. De Nándi nem tudom miért de látszott az arcán, hogy nem tetszett neki.

-  Mit akarsz? Én elmondtam neked, hogy nem szeretnék kibékülni veled! Akkor mit akarsz?

-  Még egy esélyt se kapok tőled?

-  Nem én már nem érzek semmit irántad az a pofon elmulasztotta az érzéseimet!

-  De tényleg ideges voltam!

-  De Áron érts már meg! Én már mást… - elcsuklott a hangom más megoldást nem találtam csak ha hazudok neki

-  Szeretsz?

-  Igen!

-  Tudom, hogy Nándi az és már együtt vagytok csak gondoltam tisztázni akartam veled!

-  Maradjunk barátok! Úgy se kerülhetjük egymást! Rendben? – nyújtottam a kezem felé

Majd megfogta és kezet ráztunk és adott egy baráti puszit.

-  Akkor nem is zavarlak menj vissza a barátodhoz! – mosolygott egyet – Szija!

Én mentem be az ajtón majd hátra lestem és Áron az kis ablakon át figyelt. Ha nem megyek oda Nándihoz akkor túl feltűnő lesz, hogy mi nem vagyunk együtt. De hangosan se mondhatom, hogy csináljunk úgy mint ha együtt vagyunk mert Áron meghallja én marha nem csuktam be rendesen az ajtót. Akkor egy választásom van, odamegyek és megcsókolom. Múltkor úgy is azt mondta, szívesen játssza el. Na akkor mély levegő és odasétálok hozzá és megcsókolom. De egy picit féltem nem tudom miért eddig amikor ő adott nekem jó az elsőnek is rossz a másodikról ne is beszéljünk. Azt le se tudtam mert hirtelen jött, meg kétségbe voltam esve. Roxi menj és tedd meg.

 -----------------------------------------------------------

Nándi fele vettem az irányt csak engem nézett, biztos azt gondolta akarok mondani neki valamit. Majd egyre közelebb mentem hozzá és tényleg megcsókoltam. Na abba a pillanatba el is felejtettem, hogy ezzel mi a célom. Majd mikor abba maradt szégyenlős lettem és nem tudtam kinyögni, miért tettem. Csak az ajtó fele néztem, hogy Áron ott van-e, de nem eltűnt. Akkor a célt elértem most jön a magyarázkodás!

-  Ezt miért kapta? – de nem látszott az arcán hogy sajnálta volna hogy ezt tettem

-  Azt mondtad, eljátszod nekem a pasimat ha kell! Most kellett!

-  Igen az mondat!

-  Most már nem fog zaklatni és bocs az előbbi ért, de azt hiszi még mindig, hogy együtt vagyunk!

Csak kivillantotta a szép fehér fogát majd lenézett a gitárjára

-  De most már próbáljunk!

A kezembe fogtam a mikrofont, és tovább folytattuk én már 5 fele azt hittem vége lesz a próbának, de a fiúk közölték velem, hogy péntekig itt fogunk rostokolni, mert volt bent Robi az ének tanárom és ő lesz a menedzserünk. Szombaton be is mutatkozhatunk egy kisebb ingyenes koncerten. Nem hittem a fülemnek én közönség előtt énekeljek ko9molyan gondoltam ezt az egész banda dolgot. De ha meg be pánikollók és nem tudom milyen érzés színpadon énekelni akkor meg kimaradok minden jobból vagy rosszból. Leültem a székre és azon gondolkoztam már, hogy valami jó fellépő ruhát kell vennem!

-  Pénteken nem fejezhetnénk be hamarabb?

-  Nem mert próbálnunk kell!

-   De nekem ruhát kell vennem amibe kiállok a színpadra!

Csak fogták a fejüket tipikus fiúk nem tudják, hogy a lányoknál fontos a megjelenés és nekem perpillanat a szekrényembe nincs egy rendes gönc ami fellépésre való! Ááááááááááá!

De akkor megoldom megyek szombat reggel de nekem új ruha kell. Csörgött a mobilom megnéztem ki a franc az Anya volt.

'           Szija Anya!

'           Szia drágám! – elégé recsegett a vonal – Hogy vagytok?

'           Jól és ti! Hogy érzitek magatokat?

'           Mi nagyon jól ezért is hívlak csak hétfőn megyünk haza! Ha nincs elég pénzed akkor az éjjeli szekrényembe van a dugi pénzem és onnan vegyél ki!

'           Sajnálom, hogy nem jöttök! Nekem is van egy jó hírem! Szombaton lesz egy koncertünk a zene karral, pedig úgy szeretem volna ha eljöttök!

'           De hisz ez csodás! Nagyon sajnálom kincsem, majd a következőre elmegyek ígérem!

'           Ha lesz – de akkor már elégé zugot a vonal és megszakadt

Egy picit el szontyolodtam, mert azt hitem ha már nem jön el senki a koncertünkre akkor legalább a családom drukkol az első sorban. De nem ők inkább nyaralnak!

-  Amúgy nem is mondtam a legnagyobb hírt a koncert 4-től lesz csak egy fél órás, de bemutatkozásnak ennyi is elég utána meg megyünk bulizni meg ünnepeljük az első fel lépésünket meg dumáltuk!

A két fiú ott lelkesedet én csak annyit tudtam kinyögni, az jó lesz! Fel is tűnt ez Nándinak így rögtön odajött kedveskedni.

-  Te nem vagy benne?

-  De… de csak elgondolkoztam!

-  Vagy te nem akarod a koncertet?

-  Nem csak az bánt, hogy Anyáék nem tudnak eljönni, mert csak hétfőn jönnek haza!

-  De ne hogy már ez elszomorítson! – odaguggolt velem szembe – de mi ott leszünk legalább annak örülj!

Direkt engem nézett, hogy mosolyogjak! De sikerült is mert nem telet bele 10 másodperc és mosolyt csalt az arcomra.

-  Na így már jobban nézel ki! – föl állt és megfogta a kezem és fölrántott a székből, de elég közel magához szó szerint éreztem a szívverését. – na fojtassuk!

12. fejezet

Vélemény