6. fejezet
Október 08. (Szerda)
Reggel most kivételesen hamar fölébredtem így volt egy csomó időm. Reggelizni is tudtam pedig ne szoktam. Bementem a fürdőbe ott eltöltöttem a tisztálkodással egy félórát és még akkor is volt 10 percem így még raktam magamra egy kis sminket és elindultam a suliba Atesz már ott várt a buszmegállóba ő minidig korábban kint van pedig még 10 perc volt a busz indulásáig. Nem baj legalább ki tudom faggatni Katkáról. Hát, ha tud nekem valami újdonságot mondani.
- Szija!
- Szia! Hát te, hogy-hogy ilyen korán itt vagy már?
- Semmi csak hamar kelletem! Ja tényleg tegnap észre vettem, hogy mennyire nézzed Áron húgát. Talán tetszik neked?
- Mi… hát… igen annyira rendes csaj, de szerintem én is tetszem neki, mert holnap találkozunk a parkba!
- Ez tök jó! Én drukkolok neked!
- Köszi! Ja tényleg és milyen volt az első énekórád?
- Jaja nagyon jó! – majd neki is elmeséltem a bandát
Jött a busz mi fölszálltunk és levágódtunk az utolsó ülésre, mikor látom, hogy egy srác az utolsó percbe fölszáll Nándi volt az. Tuti nem vesz észre, de tévedtem elsőre így felénk jött közbe Ati bökdös, hogy engem nézz a srác és felém jön, de mondtam neki, hogy ismerem. De tökre mosolygott, majd leült az előttünk lévő ülésre úgy hogy minket, vagyis engem lásson.
- Sziasztok!
- Szia!
- Új pasi? – Atira mutatott
- Ja nem ő a legjobb barátom és osztálytársam is!
- Aha! Szija Nándi vagyok a banda egyik tagja gondolom mesélt róla!
- Ja igen! Én meg Atesz!
- Ja tényleg akartam szólni ma próba még jó, hogy összefutottunk mi marhák elfelejtettük a telefonszámodat elkérni! – közbe oda adott egy tollat – Írd a kezemre, mert most perpillanat nem találom a mobilom
Ráfirkantottam a számom majd ő is megadta igen én nem a karomra írattam fel mert nálam itt volt. Már állt föl, hogy ő itt száll le
- Sziasztok! Akkor dobok majd egy SMS-t, hogy mikor lesz pontosan a próba
- Ok rendben Szija! – még egyszer rám mosolygott és leszállt
Én azt néztem, hogyan hagyja ott a busz. Csak Ati hozott vissza az álomvilágból, mert elkezdett a szemem előtt kalimpálni.
- Mi van? –förmedte rá
- Azért ennyire feltűnően nem kéne nézni
- Tessék? - mindig nem értettem mit akar mondani
- Ne tagad neked tetszik ez a srác!
- Ezt hülyeség honnan szeded? Én Áront szeretem!
- Tudom, de egy picit most látom megingott az Áron iránti szerelmed! Jól vettem észre?
- Nem ez tökhülyeség őt csak tegnap ismertem meg!
- De akkor is érződött kettők között van egy kis vonzalom.
- Á az lehetetlen! Túl jól nézz ki ahhoz, hogy én teszem neki. Meg nekem ott van Áron!
Nem tudom miért mondott ilyeneket Atesz lehet, hogy igaz ááá ez tuti lehetetlen, de engem mit érdekel amikor én Áronért vagyok oda! Nem is érdekkel csak azért van ilyen jobba velem mert jó a hangom és nekik pont én kellettem. De nem fontos.
A sulit mint mindig végig untam, de egyszer majd nem ki estem a padból, mert elbambultam és Ati meglökött így majd nem a földön találtam magam. Nándi is írt, hogy ma 4-től próba. Ma is értem jött Áron ez mindig feldob na legalább ebben nincs igaza Atinak, hogy nem szeretem. Most nem kellet Katka elé menni, mert Atival beszéltek meg egy találkát. Nagyon szurkolok nekik, mert szerintem Atesz meg érdemelne egy rendes csaj aki nem használja ki. Túl jó szívű és ezt már egy csaj ki is használta majd meghívom mind a kettőjüket a buliba. Igen bátyám már titkon szervezi, hogy kitől szed zene cuccot a bulihoz. De megdumáltuk ő is hív embereket akik kell jóba van meg én is. Ja igen persze, hogy Áront meghívom ő lesz az első.
- Szia! – adtam neki egy csókot
- Szia Roxikám!
- Van hétvégére egy jó programom?
- Mi?
- Hát.. lesz buli nálunk!
- Az jó és, hogy –hogy?
- Anyáék elmennek egy hétre nyaralni! – elmosolyodott
- Akkor nálad aludhatnák.
- Majd meglátjuk!
Haza vitt mert még volt egy csomó tanulni valóm és az 3-ig be kell fejeznem. De sikerült volt még egy órám így rendbe szettem magam egy kis smink igazítás. Még elő kotortam az mp3 lejátszómat nem tudok nélküle élni ha egyedül megyek valahova akkor kell. Majd 15:20-kor elindultam a zenestúdióba gyalog nem volt kedvem buszozni meg jó eset a séta. De elég rá érősen gyalogoltam. Igen mert ha sietek akkor 20 perc alatt ott vagyok, ha nem akkor fél óra. Elmerültem a zenehallgatásba, így csaj azon kaptam magam, hogy már ott vagyok. A próba terembe csak Nándi volt ott és már a gitárján játszott meg énekelt neki is csodás hangja van így csöndbe maradtam nem zavartam meg mert nagyon jó volt hallgatni. Ákost énekelt amit tegnap én énekeltem el. De neki szerintem jobban áll. Nem bírtam ki, hogy nem szálljak be így elkezdtem vele énekelni. Rám nézett mosolygott egyet és együtt elénekeltük. De folyamatosan egymást néztük de nagyon jó volt vele énekelni. Amikor befejeztük csak tapsot hallottunk az ajtó felől. Imi meg Leó volt az. Teljesen meg feledkeztünk a külvilágról. Lecsuktam a szemem és újból felnyitottam akkor vissza tértem a valóságba. Mi van velem ez nem lehet. Teljesen kiborultam magamtól én nem vagyok ilyen, hogy még két napja Áron után sírtam most meg meglátok egy helyes srácot és kész. Ez csak fantázia lehet, hogy azért mert kedves és ez tetszik nekem…
- Nem kezdjük? – valaki hozzám szólt de még mindig el voltam merülve a gondolataimba
- Ja… igen csak elbambultam
- Vettük észre - fiúk röhögte
A próba arról szólt, hogy meg ismertettek azokkal a zenékkel, amit ők írtak, de nagyon jók. Van mondani valója az összes számnak, hát igen Nándi írta. A dalszövegeimből azt vettem észre, hogy elég érzelgősek, de nekem tetszett és a fiatalságnak szól. Elsőre nem is volt olyan nehéz elénekelni a dalokat. Mondom teljesen, megfogtak és az olyanokat, szívesen éneklem. Próba közbe hívott Atesz, hogy próba végére ide ér és elkísér haza. Tanácsokra van szüksége. 6 kor befejeztük a zenélés amikor Ati belépett, hogy akkor mehetünk. De nem bírták szó nélkül hagyni, de most nem Nándi, mert ő már találkozott vele.
- Egyszer csajok is jöhetnének eléd!
- Nem hiszem, hogy lesz olyan. Mindegy… - akkor ugrott be a buli tényleg őket is meghívom – de viszont Szombaton meg ismerhetek egy párat, mert nálunk lesz egy házi buli és várunk titeket is! Na mit szóltok?
- Ott leszünk, de még Pénteken itt találkozunk 4-kor nem szabadulsz meg tőlünk!
- Na én léptem! Sziasztok!
- Sziasztok!
Atinak nem is tanács kell hanem elmesélte, hogy mi volt Katkával és teljesen fel volt dobodva. Nem haza mentünk hanem kiültünk még a parkba. Még ott dumáltunk!
- Na és mikor találkoztok újból?
- Majd még hívom! – mosolygott fülig ért a szája
- Hívd el a buliba! Vagy szóljak Áronnak, hogy a húgát is meghívtuk
- Az jobb lesz!
- Na emlegetni kellett és már itt is van! – kiszállta a kocsijából és odajött hozzánk – Szija!
- Sziasztok! Hát ti?
- Ja próbáról jöttünk haza,és még ki ültünk ide beszélgetni! Ja amúgy szólj a Katkánka, hogy ő is jöjjön.
- Na az jó úgy is rég mozdult ki mostanság otthon ül!
- Aha!
A járdán megláttam Nándit, hogy bandukol haza igen ők még ott maradtak egy picit rendbe hozták a termet meg kiakarjuk dekorálni. Kitalálták, hogy az egyik falara csak képeket rakunk! Az együttesről nekem tetszet az ötlet. Csak köszönt és ment tovább még egyszer pillantásomat elkapta. Biztos sietett. Nem lényeg. 8.-ig kint ültünk, de hívott Anya, hogy hol vagyok már. Ati az rögtön elment én még 10 percig ott maradtam elbúcsúzkodni Árontól. Majd én is haza mentem. Utána az este hátra lévő részében lefürödtem, tv-m és interneteztem.
-------------------------------------------------------------
Október 10. (csütörtök)
Ma délután nem volt próba így több időt tudtam tanulásra szán minden házit elkészítettem. Délután 5.-től már semmi dolgom nem volt így rá hasaltam az ágyamra és filmet néztem. De nem sokáig mert a film első 10 percébe bejött Milán a szobámba, hogy beszéljük meg a bulit. Na az ellen nem tudtam ellenkezni.
- Te kiket hívtál meg? Legalább nagyjából tudjuk mennyi műanyag pohár kell.
- Most soroljam? – bólogatott, hogy igen – Na akkor Áron, de gondolom őt te is hívtad!
- Igen
- Atesz, A Tigrisből a haverokat persze Kati is jön.
- Jaja hagyál már azzal a csajjal!
- Mert?
- Kavartam vele egyszer és már azt hiszi, hogy járok vele!
- De már nem mondhatom le!
- Tudom csak ne emlegesd majd lerázom!
- Te tudod! Ja meg meghívtam Áron húgát!
- Hogy-hogy?
- Atinak nagyon bejön és hátha!
- Ja értem! – közbe kacsintott
- Ja meg a Bandát!
- Igen! – és közbe kételkedve nézet rám
- Most miért? Mi van velük?
- Hát… nekem semmi!
- Akkor kinek?– akkor már felültem mert nagyon kíváncsi voltam kit zavar
- Ebbe nem avatkozok bele! Inkább majd beszéld meg az illetővel! De én szívesen meg ismerem a srácokat
- Na ennek már örülök! De tényleg nem árulod el, hogy ki az? Mert van egy sejtésem, de nem szeretném megsérteni, ha gyanúsítgatnám. – csak meg rántotta a vállát
- Szerintem jó gondolod!
Majd megfordult és átment a szobájába a nap többi részét végre filmnézéssel és gépezéssel töltöttem.
|